Jelentős változást jelentettek be az Ubuntu fejlesztői: az októberben megjelenő 25.10 „Questing Quokka” kiadástól kezdve a disztribúció az initramfs-tools helyett a Dracut rendszert használja alapértelmezett initramfs-generáló eszközként. Bár a felhasználók többsége aligha fog észrevenni különbséget, a motorháztető alatt ez komoly átalakulást jelent.

Új mérföldkőhöz érkezett a szabad szoftveres közösség egyik fontos projektje: a Libreboot hivatalosan is a Software in the Public Interest (SPI) tagja lett. Ez a lépés nemcsak pénzügyi és jogi biztonságot jelent a firmware fejlesztéséhez, hanem tovább erősíti a nyílt forráskódú alternatívák szerepét a számítógépes indítóprogramok világában.

1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.01-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt és 62 kilóbájt méretű. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020. augusztusában küldték be az egymilliómodik kódhozzájárulást. A Linux kernel hozzávetőlegesen 40 millió kódsorból áll a Git tárolója tanulsága szerint.

Letölthető, igaz még nem hivatalosan, a Mozilla Firefox következő kiadása. A Mozilla elérhetővé tette a Firefox 143-as verzióját, alig egy hónappal a 142-es kiadás után. A Firefox 143 több kényelmi és biztonsági újítást hoz: mostantól előnézet látható a kameraengedélyeknél, privát böngészésben pedig dönthetünk, hogy a letöltött fájlok megmaradjanak-e vagy törlődjenek. Androidon valós idejű letöltéskezelés és DNS over HTTPS beállítási lehetőség érkezett.