1979. július 11-én a Skylab, az Egyesült Államok első űrállomása, belépett a Föld légkörébe, és nagy része elhamvadt a visszatérés során. A korábbi remények ellenére nem sikerült pályáján tartani az állomást, így az irányított visszazuhanás helyett ellenőrzött deorbitálás nélkül tért vissza – némi feszültséget keltve az egész világon.

1965. június 28-án egy új korszak kezdődött a globális kommunikáció történetében: ezen a napon állt hivatalosan szolgálatba az első kereskedelmi távközlési műhold, az Intelsat I, becenevén „Early Bird”. A nevét a közismert angol mondás alapján kapta – „The early bird catches the worm” („Aki korán kel, aranyat lel”) –, és nem véletlenül: ez a műhold megelőzte korát, és olyan lehetőségeket nyitott meg a világ számára, amelyeket korábban legfeljebb csak a tudományos-fantasztikus irodalom sejtetett.

1999. május 29-én a Discovery űrrepülőgép történelmi jelentőségű eseményt hajtott végre: elsőként dokkolt a Nemzetközi Űrállomáshoz (ISS), megnyitva ezzel az utat az űrállomás jövőbeli bővítése és hosszú távú emberi tartózkodása előtt.

1969. május 18-án a Kennedy Űrközpontból elindult az Apollo–10 küldetés, amely a holdraszállás közvetlen főpróbája volt. Bár az eredeti tervek szerint akár ez lehetett volna az első holdraszállás is, a NASA a teljes rendszer és eljárások éles tesztelését választotta, még a tényleges leszállás előtti utolsó lépésig. Ez a döntés megteremtette a sikert a későbbi Apollo–11 küldetés számára, amely két hónappal később történelmet írt.

1961. május 5-én Alan Bartlett Shepard Jr., a NASA egyik első, úgynevezett „Mercury Hetes” (Mercury Seven) űrhajósa lett az első amerikai, aki az űrbe jutott, amikor egy tizenöt perces szuborbitális repülést hajtott végre a Mercury program keretében, a Freedom 7 nevű kapszulában. A rakéta, amely Shepardot az űrbe juttatta, egy Redstone típusú hordozórakéta volt. Shepard 115 mérföldes (kb. 185 kilométeres) magasságot ért el, és körülbelül öt perc súlytalanságot tapasztalt meg.

2011. február 24-én a Discovery űrsikló utolsó útjára indult, végrehajtva 39. és egyben záró küldetését, az STS-133-at. Az űrsikló több fontos rakományt szállított a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), köztük az első humanoid robotot, a Robonaut2-t, becenevén R2. A Discovery volt a legtovább szolgálatban lévő űrsikló, és több küldetést teljesített, mint bármely másik NASA űrrepülőgép, ezzel örökre beírta magát az űrkutatás történetébe.

1962. február 24-én a világ tanúja lehetett az első műholdas telefon- és televíziós közvetítésnek, amelyet az Echo 1 kommunikációs műhold segítségével hajtottak végre. Bár az Echo 1 technológiája rendkívül egyszerű volt – lényegében egy hatalmas, fémből készült ballon, amely visszaverte a mikrohullámokat –, mégis úttörő jelentőségűnek bizonyult a globális kommunikáció történetében.

Az Enterprise és az űrkutatás egyik legfontosabb tesztje: 1977. február 18-án a NASA végrehajtotta az első űrrepülőgép-tesztet (Space Shuttle test flight), ám ez a repülés még nem a világűrbe vezetett. Az első űrrepülőgép-orbiter, az Enterprise, egy Boeing 747-es tetejére rögzítve hajtotta végre szűzrepülését „rögzített üzemmódban” (captive mode), vagyis az űrsikló ekkor még nem vált le a hordozórepülőgépről.