2007 augusztusában a NASA újabb mérföldkőhöz érkezett a Mars-kutatásban: útjára indította a Phoenix nevű űrszondát, amely elsőként szállt le a Mars sarkvidéki térségében. A küldetés célja nemcsak a felszín alatti vízjég felkutatása volt, hanem annak vizsgálata is, vajon valaha létezhettek-e olyan körülmények a bolygón, amelyek lehetővé tették volna az élet kialakulását.

1971. július 31-én újabb mérföldkőhöz érkezett az emberiség űrkutatási története: David Scott, az Apollo 15 küldetés parancsnoka lett az első ember, aki járművet vezetett a Hold felszínén. Az eszköz, amellyel a történelmi utat megtette, a Lunar Roving Vehicle (LRV), azaz a holdjáró volt – egy akkumulátorral működő, négykerekű elektromos jármű, amelyet kifejezetten a holdfelszíni terepviszonyokhoz terveztek.

1950. július 24-én a floridai Cape Canaveral partjainál történelmet írtak: sikeresen elindították az első rakétát az Egyesült Államok újonnan kijelölt rakétaindító bázisáról. Ez a rakéta a Bumper 8 nevet viselte, és különlegessége az volt, hogy egy átalakított német V–2 rakéta képezte az első fokozatát, míg a második fokozatot egy amerikai fejlesztésű Corporal rakéta alkotta.

Az Apollo 11 űrhajó 1969. július 16-án startolt a floridai Cape Kennedy (ma Cape Canaveral) űrközpontból, hogy beteljesítse az emberiség egyik legnagyobb álmait: az első emberes holdraszállást.

Az Apollo 11 küldetés jelentősége, hogy ez volt az első olyan űrmisszió, amely embereket vitt a Holdhoz és próbálta meg valós terepen is megvalósítani a holdraszállást.

1962. július 10-én indult útjára a világ első kísérleti nemzetközi kommunikációs műholdja, a Telstar 1. Ez az apró eszköz forradalmasította a transzatlanti kommunikációt, és megalapozta a mai globális műholdas rendszerek technológiai alapjait. A Telstar 1 a Bell Labs (Bell Laboratories) mérnökeinek fejlesztése volt, és az amerikai NASA bocsátotta Föld körüli pályára.

1967. június 12-én a Szovjetunió sikeresen elindította a Venyera–4 (Venera 4) űrszondát, amely később elsőként küldött vissza közvetlen légköri adatokat egy másik bolygóról, a Vénuszról. Ez a történelmi esemény nemcsak a szovjet űrkutatás számára volt mérföldkő, hanem az egész emberiség bolygóközi kutatási törekvéseiben is új korszakot nyitott.

2007 augusztusában a NASA újabb mérföldkőhöz érkezett a Mars-kutatásban: útjára indította a Phoenix nevű űrszondát, amely elsőként szállt le a Mars sarkvidéki térségében. A küldetés célja nemcsak a felszín alatti vízjég felkutatása volt, hanem annak vizsgálata is, vajon valaha létezhettek-e olyan körülmények a bolygón, amelyek lehetővé tették volna az élet kialakulását.