2007 augusztusában a NASA újabb mérföldkőhöz érkezett a Mars-kutatásban: útjára indította a Phoenix nevű űrszondát, amely elsőként szállt le a Mars sarkvidéki térségében. A küldetés célja nemcsak a felszín alatti vízjég felkutatása volt, hanem annak vizsgálata is, vajon valaha létezhettek-e olyan körülmények a bolygón, amelyek lehetővé tették volna az élet kialakulását.

1973. május 14-én az Egyesült Államok útjára indította a Skylab–1 jelű küldetést, ezzel felbocsátva az ország első, emberek számára is lakható űrállomását. Ez a történelmi esemény nemcsak az amerikai űrprogram fejlődésének fontos mérföldköve volt, hanem több szempontból is korszakhatárt jelentett az űrkutatás történetében. A Skylab indítása egyben az utolsó alkalom volt, hogy a legendás Saturn V rakétát használta a NASA – ez volt az a hordozórakéta, amely az Apollo-program keretében az űrhajósokat a Holdra juttatta.

2000. május 1-jén a világ egyik legfontosabb technológiai ugrását hajtotta végre az Egyesült Államok kormánya. Bill Clinton elnök bejelentette, hogy az amerikai katonai műholdas helymeghatározó rendszerből eltávolítják a Selective Availability nevű pontosságcsökkentő funkciót. Ez a lépés ugrásszerűen növelte a GPS pontosságát a civil felhasználók számára, és lefektette az alapját a modern navigációs eszközök és okostelefonos térképszolgáltatások elterjedésének.

1949. február 24-én az Egyesült Államok elindította a Bumper 5 rakétát, amelyet a NASA az első amerikai rakétának tekint, amely elérte a világűrt. A rakéta egy módosított német V-2 ballisztikus rakétából és egy amerikai fejlesztésű WAC Corporal rakétából állt, és rekordmagasságba, 244 mérföldre (kb. 393 km-re) emelkedett.

1962. február 20-án John Glenn történelmet írt, amikor első amerikaiként megkerülte a Földet. A Friendship 7 űrkapszula fedélzetén háromszor kerülte meg bolygónkat, egy küldetés, amely nemcsak az Egyesült Államok űrprogramját lendítette előre, hanem az egész világot lenyűgözte. Hogyan zajlott a repülés, és milyen technológia tette lehetővé ezt a mérföldkövet?

Ma már természetes, hogy az időjárás-előrejelzések pontos műholdas adatokon alapulnak, de vajon honnan indult mindez? 1959. február 17-én a Vanguard 2 lett az első időjárási műhold, amelyet azért küldtek az űrbe, hogy a felhőborítottság eloszlását mérje. Ez a kis műhold úttörő szerepet játszott az időjárás-megfigyelés történetében, és ami még lenyűgözőbb: a mai napig Föld körüli pályán kering

1970. február 11-én Japán sikeresen pályára állította első műholdját, az Osumi-t, ezzel pedig történelmet írt, mivel az ország a negyedik nemzetként állította pályára műholdját. Az esemény fontos mérföldkő volt Japán űrkutatásában, és hozzájárult az űrtechnológiai fejlődéshez világszerte.

A kommunikációs műholdak, az Iridium 33 és a Kosmos-2251 2009. február 10-én ütköznek az űrben, teljesen megsemmisítve mindkettőt. Ez volt az első jelentős műholdütközés a Föld körüli pályán.