A Red Hat és az IBM új eszköze, a Lightwell szembemegy a megszokott „várjuk meg az upstreamet” hozzáállással, és közvetlenül a vállalatok által használt könyvtárverziókba portolja vissza a biztonsági javításokat. A megoldás már több mint 400 korábban ismeretlen sebezhetőséget számolt fel alapvető Java-könyvtárakban, úgy, hogy közben a rögzített függőségverziók érintetlenek maradnak. A cél az, hogy a támadók előtt járva csökkentsék azt az időablakot, amikor az ismert hibák még javítatlanul vannak élesben – és a Java után Python, JavaScript, valamint .NET irányába is terjeszkednek.

Fehérorosz hacktivisták majdnem két éven át észrevétlenül mozoghattak egy orosz egészségügyi szervezet hálózatában, miközben érzékeny betegadatokhoz is hozzáférhettek – derül ki egy friss kiberbiztonsági jelentésből. A Belarusian Cyber Partisans csoportnak tulajdonított akció különösen aggasztó, mert a célpont kiterjedt kapcsolatrendszere miatt ugródeszkaként szolgálhatott további intézmények elleni támadásokhoz. A támadók nem rombolták a rendszereket, inkább a hosszú távú, csendes jelenlétet és a kémkedést választották, kihasználva a „trusted relationship” típusú bizalmi kapcsolatok gyenge pontjait.

Láthatatlan vízjelezést vezet be az OpenAI az EU-ban elérhető ChatGPT és Codex szövegeiben: a textGrain technológia nem rejtett karakterekkel, hanem a szó- és tokenválasztás finom módosításával hagy statisztikai nyomot. Ez a minta emberi szemmel nem észlelhető, de egy speciális detektorral később azonosítható – legalábbis addig, amíg a szöveget nem írják át, nem szerkesztik vagy nem fordítják le. A tesztek szerint már mérsékelt átfogalmazás is drasztikusan ronthatja a felismerést, így a vízjel hiánya nem bizonyítja, hogy a szöveget ember írta. A vízjelezés az API-fejlesztőknek opcionális, a detektorhoz pedig egyelőre csak jóváhagyott kutatók és szervezetek férhetnek hozzá.

Az IFPI szerint a rendkívül népszerű, nyílt forráskódú yt-dlp komoly fenyegetést jelent a zeneiparra, ezért azt szeretnék, ha az EU kalózfigyelő listájára kerülne. A szervezet nemcsak az eszközt, hanem négy GitHub-karbantartóját is név szerint említi a beadványában. De mit jelent valójában ez a „kalózlista”, milyen következményei lehetnek egy ilyen minősítésnek, és hogyan érintheti mindez a hétköznapi felhasználókat és a szabad szoftveres közösséget? Az írás ezekre a kérdésekre keresi a választ.