Rustban írt, GTK4-es, villámgyors fájlkezelő jelent meg Strata néven, amely első stabil, 1.0-s kiadásával az Omarchy asztali rendszerre lő, de más Linuxokon is bevethető. Háromféle nézetet kínál – köztük a haladó felhasználók kedvencének ígérkező Miller-oszlopokat –, így a mélyen ágyazott könyvtárstruktúrákban is könnyű a navigáció. Erős billentyűzetes vezérlést kapunk Vim-szerű irányítással, testreszabható gyorsbillentyűkkel és homályos kereséssel, miközben a Bubblewrap-pel elszigetelt, gazdag előnézeti rendszer képeket, RAW fotókat, PDF-et, kódot és multimédiát is biztonságosan kezel. Ha unod a Nautilus–Thunar–Dolphin triót, érdemes vetni rá egy pillantást.
Noctalia 5.3 friss Wayland-élményt hoz egy teljesen újratervezett alkalmazásindítóval, amely egyszerre modernebb és jobban testreszabható – miközben a régi, minimalista nézet sem tűnt el. Monitoronként külön dockbeállítás, csak rögzített ikonokat mutató tálcamód, finomhangolható automatikus elrejtés és az inaktív munkaterületek ablakainak elrejtése segíti a letisztult munkakörnyezetet. Az asztal mostantól médiaplayer-borítóképeket, vizualizert, állítható háttérelmosást, valamint okosabban viselkedő média widgetet kínál, a megjelenés és rendszerhangok testreszabása pedig tovább mélyült. A zárolási képernyő is fejlődött: jelszó-megjelenítő gomb és opcionális, jelszó nélküli feloldási türelmi idő érkezett, számos kisebb finomítással együtt.
Linuxon játszol, és eddig csak irigykedtél a Fortnite-osokra? Az Epic most bejelentette, hogy érkezik a játék Linuxra, ráadásul egy teljesen új Easy Anti-Cheat megoldással, amely már a Windows-szintű védelmet célozza. Az EAC Linux v2 a kernel beépített biztonsági funkcióira támaszkodik, nem igényel külön kernel-szintű drivert, viszont cserébe szigorú feltételeket szab: TPM 2.0, Secure Boot, aláírt kernelek és modulok, Measured Boot és egyéb extra védelmek kellenek majd. A Fortnite lesz az éles tesztpálya, és ha beválik, más játékok előtt is megnyílhat az út a komolyabb Linux-támogatás felé – kérdés, hogy a közösség mennyire fogadja el az új biztonsági elvárásokat.
Forgejo 17.0 komoly lépés előre azoknak, akik önhostolt, nyílt forrású alternatívát keresnek a GitHub/GitLab helyett. Az új verzió látványosan felturbózza az Actions CI/CD rendszert: Markdown alapú job-összefoglalók, táblázatok, diagramok és képletek segítik az átláthatóbb visszajelzést, miközben fejlettebb API és webhook támogatás teszi rugalmasabbá a workflow-k kezelését. Jelentősen javult a Git LFS integráció is, könnyebb lett a nagy fájlok követése és a hozzájuk kapcsolódó commitek azonosítása. A FUNDING.yml támogatással és az automatikus hivatkozás-kiegészítéssel (issue-k, PR-ek) a Forgejo még inkább komplett, közösségbarát fejlesztői platformmá válik.
Az 1980-as évek elején valami örökre megváltozott a világban. A számítástechnika, főleg a sokak számára elérhető áron megjelent Commodore 64 számítógépeknek köszönhetően, betört a háztartásokba, tömegek számára nyitva meg ezzel a lehetőséget digitális alkotások létrehozására.
De nem csak a már meglévő alkotófolyamatokat ültetették át a számítógépek kezelőfelületeire, hanem teljesen új, mindezidáig kivitelezhetetlen művészeti formák is megjelentek. A számítógépek lehetőséget teremtettek ugyanis arra, hogy az alkotó, fizikai beavatkozás nélkül, csupán a matematika nyelvén kommunikálva, programkódokat írva hozhasson létre képi és hanghatásokat, és kombinálja ezeket a legkülönfélébb audiovizuális hatások elérése érdekében.
Ilyen technika alkalmazásával, vagyis számítógépre írt programokként születettek meg a demok, és velük együtt a demoscene nevű szubkultúra. A Vakondok most egy olyan közösséget mutat be, ahol a legmodernebb technika mellett néha kifejezetten a számítástechnika hőskorából származó megoldásokból próbálják meg kihozni a legjobbat.
Shelly 3.1.7 komoly mérföldkő az Arch-alapú rendszerek alternatív csomagkezelője számára: saját, Zigben írt natív motorra (RLPM) vált, amely már a teljes csomagkezelési folyamatot képes önállóan kezelni, a függőségkezeléstől a hookok futtatásáig. Az új backend egyelőre opcionális, így biztonságosan kipróbálható a megszokott libalpm mellett. Jelentős előrelépés az AUR-csomagok építése is: izolált buildkörnyezetek, rögzített függőségi tervek és részletesebb PKGBUILD-áttekintési lehetőségek segítik a biztonságosabb, reprodukálhatóbb csomagkészítést.
Ubuntu 26.10 „Stonking Stingray” néven érkezik, GNOME 51-gyel, Linux Kernel 7.3-mal és már Rust-alapú coreutils csomaggal a motorháztető alatt. Gördülékenyebb animációk, gyorsabb felület, okosabb többmonitoros kezelés és továbbfejlesztett ablakillesztés teszi kényelmesebbé a mindennapi használatot. Megújult az Ubuntu App Center, amely egy helyen kezeli a Snap és deb csomagokat, külön szekciót kapott az NVIDIA driverek kiválasztása, és a rendszer már a hiányzó multimédiás kodekek telepítésében is segít. Ha érdekel, merre tart az Ubuntu asztali élménye és az alaprendszer technológiája, ezt a kiadást érdemes közelebbről is megnézni.
Libreboot 26.10 „Ominous Olive” néven érkezik, és egy nagy ugrást hoz: az EDK2-alapú UEFI-nek köszönhetően már Windows 10/11 is indítható, a jól megszokott Linux, *BSD és egyéb UEFI-s rendszerek mellett. A modern Linux-bootolási módszerek – például az Unified Kernel Image és a systemd-boot – immár GRUB nélkül is működnek, miközben a visszafelé kompatibilitás kedvéért a GRUB és a SeaBIOS továbbra is elérhető. Látványosan bővül a támogatott hardverek köre: 233 Intel/AMD Chromebook-konfiguráció, újabb ThinkPadek, Dell OptiPlex gépek és egy Supermicro alaplap is felkerült a listára, igaz, a Chromebook-oknál egyelőre saját fordításra van szükség.
Ivanti Connect Secure VPN-eket érintő, súlyos (CVSS 8,6) nulladik napi sérülékenységre figyelmeztet a CISA, amelyet már aktívan ki is használnak a támadók. A hiba távoli, hitelesítés nélküli kódfuttatást tesz lehetővé, ezért az amerikai szövetségi intézményeknek szigorú határidővel írták elő a frissítések telepítését. Eközben a Microsoft októberi Patch Keddje rekordmennyiségű javítást hozott, ami jól mutatja, mennyire felpörgött a sérülékenységek elleni verseny a vállalati és kormányzati rendszerekben.
Meta GitHub-adattárakhoz jutottak hozzá támadók, a megszerzett adatok döntő része üzleti információ és forráskód, de mintegy 1500 ember személyes adatai is érintettek lehettek. A támadók egy ellopott alkalmazotti hitelesítővel szereztek hozzáférést, a Meta szerint azonban a személyesnek tűnő adatok jelentős része mesterséges vagy anonimizált tesztadat. A cég szerint nem célzott támadásról van szó, ugyanakkor értesítik a hatóságokat, az érintetteknek pedig hitelfigyelő és dark web monitorozó szolgáltatásokat kínálnak. Az incidens nyomán a Meta szigorítja a GitHub-használatot és proaktív ellenőrzésekkel próbálja megelőzni a valódi felhasználói adatok véletlen feltöltését.