GNOME-felhasználóknak izgalmas évek jöhetnek: a fejlesztők most először mutatták meg részletesen, merre vinnék tovább a GNOME Shellt. Új, rétegzett keresőfelület érkezhet már a GNOME 51-ben, okosabb találatokkal és Alfred/Raycast-szerű funkciókkal. Teljesen testreszabhatóvá válhat a Gyors beállítások menü, a naptár és az értesítések pedig átláthatóbb, logikusabb elrendezést kaphatnak. Kiderül, mennyire mernek belenyúlni az ablakkezelésbe, és hogyan próbálják egyszerre megőrizni a megszokott GNOME-élményt és tovább is gondolni azt.

Wiresharkot használsz hibavadászatra vagy forgalomelemzésre? Érdemes ránézned a 4.6.8-as kiadásra, amely több mint két tucat sebezhetőséget foltoz be, köztük RDP, SSH, Kerberos, Bluetooth és különféle capture-formátumok összeomlásait okozó hibákat. A fejlesztők számos kellemetlen stabilitási problémát (szegmentálási hibák, veremtúlcsordulás, mélyen ágyazott NetLog JSON miatti veremkimerülés) is kijavítottak, és több ismert protokoll dekódolását pontosították. Ha komolyan veszed a hálózati forgalom elemzését, ez a frissítés gyakorlatilag kötelező.

Jonathan Blow, a Braid és a The Witness fejlesztője egyetlen tweetben indított lavinát: szerinte a VLC olyan lassú Windows alatt, hogy inkább átszokott a Microsoft Media Playerre, és közben az open source világ állapotát is keményen kritizálta. A vita gyorsan elfajult, mígnem a VLC fejlesztői rámutattak: nem a lejátszó romlott el, hanem egy Windows 11 / Microsoft Defender frissítés teszi karanténba a VLC plugin cache-ét, ami brutális lassulást okoz. Egy Linux-felhasználó videós bizonyítékkal is alátámasztotta, hogy Linuxon a VLC villámgyorsan indul, tehát a gond a Microsoft oldalán keresendő. A történet jól mutatja, milyen könnyen kap rossz hírnevet egy nyílt forráskódú projekt egy ügyetlen Windows-frissítés miatt.

Valódi vállalati e-mailek mögé bújtatott banki kártevő, valamint kriptós vágólap-eltérítő – 2026 első felének két tipikus, mégis alattomos támadási láncát mutatja be a Gen friss jelentése. A csalások és a malvertising együtt már a detektált fenyegetések közel háromnegyedét adják, miközben a támadók egyre inkább legitim, de kompromittált postafiókokat és manipulált tranzakciókat használnak a klasszikus rendszerfeltörés helyett. Kiderül, hogyan jutnak be a támadók a céges levelezésen át, miként terítik a banki kártevőt, és hogyan cserélik ki észrevétlenül a kriptotranzakciók célcímét még az aláírás előtt – valamint mit érdemes mindebből tanulnia egy átlagos felhasználónak.