1971. július 31-én újabb mérföldkőhöz érkezett az emberiség űrkutatási története: David Scott, az Apollo 15 küldetés parancsnoka lett az első ember, aki járművet vezetett a Hold felszínén. Az eszköz, amellyel a történelmi utat megtette, a Lunar Roving Vehicle (LRV), azaz a holdjáró volt – egy akkumulátorral működő, négykerekű elektromos jármű, amelyet kifejezetten a holdfelszíni terepviszonyokhoz terveztek.
1986. július 30-án a Tandy Corporation (későbbi nevén RadioShack) a New York-i Waldorf Astoria szállodában bejelentette a nagy sikerű TRS-80 Color Computer – ismertebb nevén CoCo – harmadik változatát. Az új modell tovább bővítette a színes otthoni számítástechnika lehetőségeit, miközben megfizethető maradt a hobbisták és diákok számára is.
1979. július 30-án az Apple számítástechnikai vállalat hivatalosan is megkezdte a munkát egy akkoriban rendkívül ambiciózus projekten, amely a Lisa (Local Integrated Software Architecture) nevet kapta. Ez a gép vált volna a világ első kereskedelmi forgalomban kapható személyi számítógépévé, amely grafikus felhasználói felületet (GUI – graphical user interface) használt. A cél az volt, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, amely sokkal intuitívabbá teszi a számítógépek használatát, elsősorban üzleti felhasználók számára.
AMD Radeon kártyád van, és HDMI-n játszol modern tévén vagy monitoron? Fontos mérföldkőhöz érkezett a nyílt AMDGPU driver: érkezik a HDMI 2.1 ALLM (Auto Low-Latency Mode) és a VRR (Variable Rate Refresh) támogatás Linux alatt. Ez gyakorlatban azt jelenti, hogy a „Game Mode” automatikus bekapcsolásával és a változó képfrissítéssel jóval kisebb késleltetésre és simább játékélményre számíthatsz. A patchek már úton vannak a fővonal felé, így a Linuxos játékosok egyre közelebb kerülnek a teljes HDMI 2.1 élményhez.
Miért vágja vissza drasztikusan az OpenAI a GPT-5.6 modellek árait akkor, amikor az AI-ért világszerte sorban állnak a fejlesztők és a cégek? A szerző utánajár, mennyire hihető az a magyarázat, hogy „egyszerűen csak hatékonyabbak lettünk”, és hogyan alakítja át a költségcsökkentés az AI-infrastruktúra működését. Kiderül az is, milyen szerepe van ebben a Google, az Anthropic, a DeepSeek, az xAI és a többi versenytárs egyre keményebb nyomásának – és mit jelent mindez a fejlesztőknek, akikre most már valódi választási lehetőségek várnak az AI-piacon.
Megérkezett az Open Programmable Infrastructure Abstraction v0.1, amely az első komoly lépés a DPU/IPU-alapú infrastruktúrák egységesítése felé. A gyártófüggetlen API-réteg 26 tárolót fog át, így egyszerűbbé teszi az ilyen gyorsítókkal dolgozó rendszerek használatát, integrációját és skálázását. A projekt kezdetben a Kubernetes Network Function Offload Blueprintre fókuszál, amelyet az Nginx, az Intel és a Red Hat közösen dolgozott ki, gyártásra kész telepítési mintaként. Ha érdekel, hogyan válhatnak a DPU-k és IPU-k a felhőnatív infrastruktúra elsőrangú polgáraivá, érdemes beleásni magad a részletekbe.
Az Intel következő generációs, Nova Lake S integrált grafikája mostantól külön trükközés nélkül, alapértelmezetten működik a közelgő Linux 7.3 kernellel. A korábban szükséges „force_probe” modulparamétert elhagyhatjuk, az NVL-S grafika elég stabilnak bizonyult a hivatalos engedélyezéshez. A fejlesztők ráadásul nem álltak meg itt: GuC frissítések, RAS fejlesztések és egyéb javítások is érkeznek a DRM-Next ágon keresztül. Ha Nova Lake S gépet tervezel Linux alá, a 7.3-as kernel lesz az ajánlott minimum.
Megérkezett a Xen 4.22, amely komoly újdonságokat hoz mind x86, mind ARM fronton. Az új FRED támogatás egyszerűbbé és gyorsabbá teszi a megszakítások és rendszerhívások kezelését, míg az AMD Bus Lock Threshold a teljesítményromlást hivatott megfékezni problémás vendégek esetén. ARM rendszereken javult az energiamenedzsment és a felfüggesztés/folytatás kezelése, közben pedig tovább épül a RISC-V virtualizációs támogatás is. Az erősebb Xenstore erőforrás-kezelés a nagyobb és összetettebb virtualizált környezetek üzemeltetőinek jelent jó hírt.
Zen 6-tal érkező Ryzen laptopot vagy asztali gépet tervezel, és hiányzik a Ryzen Master Linux alól? Jó hír: az AMD most küldte be azokat a HSMP driver foltokat, amelyek már kifejezetten a kliens Zen 6 APU-kat és CPU-kat célozzák, és a Ryzen Master üzenetkészletét hozzák el a kernelbe. Ez rengeteg új lehetőséget nyit szenzoradatok, TjMax, tuning/OC beállítások, FCLK állítás és egyéb finomságok elérésére. Egyelőre csak kerneloldali támogatásról van szó, de a lépés megágyazhat egy hivatalos Linuxos Ryzen Masternek – vagy új, nyílt forrású tuningeszközök egész sorának.
Milyen lenne, ha a mesterséges intelligencia nem csak egy oldalsávban bujkáló chatbot lenne, hanem maga az asztali rendszer szíve? A MakuluLinux AI-OS pontosan ezt ígéri: egy olyan Debian-alapú, Cinnamon asztallal érkező disztrót, ahol az Electra AI mélyen összefonódik a mindennapi használattal. Saját backend infrastruktúrával, routing réteggel és modellkezeléssel köti össze a nagy szereplők (NVIDIA, Mistral, Qwen, Google, Meta stb.) modelljeit az asztali környezettel, így a felhasználónak kevesebb API-kulccsal és fiókregisztrációval kell bajlódnia. Kérdés, hogy ez az ambiciózus megközelítés elég lesz-e ahhoz, hogy az AI-OS valódi, önálló alternatívává váljon a hagyományos asztali Linuxok mellett.