AI-ügynökökkel támogatott, szinte autonóm behatolások, állami hátterű kémkampányok és egy logisztikai óriás feltörésének nemzetközi következményei – ez a hét kiberbiztonsági mérlege. A támadók már saját, helyben futó nyelvi modelleket vetnek be kémkedésre, GitHubról érkező, képfájlnak álcázott RAT-okkal, miközben más szereplők nyílt forrású AI-keretrendszerekkel kompromittálnak kormányzati rendszereket. A Windows- és VMware-sérülékenységek valós támadásokban égnek, a hamis állásajánlatokra épülő kampányok pedig egyre kifinomultabbak – mindezekhez gyakorlati mitigációs javaslatokat is hoz a heti összefoglaló.

Digitális önrendelkezés pénz helyett: egyre több kormány és intézmény már nem a licencköltségek miatt fordít hátat a proprietáris irodai csomagoknak, hanem azért, hogy ne legyenek kiszolgáltatva egyetlen külföldi beszállítónak. A TDF 2025-ös éves jelentése bemutatja, hogyan került a középpontba a dokumentumformátumok és a nyílt szabványok szerepe, és miért kulcsfontosságú a valódi szuverenitáshoz a teljes, nyílt technológiai stack. Kiderül az is, miért nem elég „nyílt forráskódot venni a polcról”, ha közben a dokumentumaink továbbra is egyetlen gyártó formátumába vannak zárva.

A kompaktlemez (Compact Disc, CD) története szorosan összefonódik a digitális hangtechnika fejlődésével, és jól mutatja, hogyan alakítja át a technológia a zeneipart. Amikor az ABBA "The Visitors" című albuma a világ első kereskedelmi forgalomba kerülő zenei CD-jeként megjelent, a háttérben már egy évtizedes mérnöki munka, szabványosítás és iparági együttműködés állt. A lemez Németországban, a Polygram gyárában készült, és ezzel elindult a digitális hanghordozók tömeges korszaka.

Ukrajnában példátlan akcióval számoltak fel 94 csaló call centert, amelyek világszerte, köztük uniós állampolgárokat is megkárosítottak – sokszor „banki ügyintézőként” vagy „brókerként” bemutatkozva. A razziák során több ezer informatikai eszközt, SIM-kártyát, kriptotárcákat és több millió dollárnyi készpénzt foglaltak le. Kiderült, hogy a bűnözők nemcsak bankszámlákat fosztottak ki, hanem hamis befektetési ajánlatokkal és „csodaszerekkel” is csapdába csalták az áldozatokat. Az ügy tanulságai minden netezőnek és Linux-felhasználónak fontosak: hogyan ismerhetők fel az ilyen csalások, és mire kell különösen figyelni a digitális mindennapokban?