A DOS-korszakban a fájlkezelés alapvetően parancssoros feladat volt: DIR, COPY, DEL, REN, XCOPY – ezekből kellett „összerakni” a mindennapi munkát. Ebben a környezetben jelentettek óriási előrelépést a vizuális fájlkezelők, amelyek a billentyűzetről vezérelhető, menüvezérelt felülettel sokkal gyorsabbá és biztonságosabbá tették a munkát. Két ikonikus megoldás emelkedett ki: az XTree és a Norton Commander. Mindkettő DOS alatt futott, mindkettő forradalmi volt a maga módján, mégis egészen eltérő filozófiát képviseltek.

Japánban egymást érik a személyesadat-szivárgások, a háttérben pedig mobilalkalmazások sebezhető API‑jai és rosszul védett BI‑eszközök – köztük a Metabase – állnak. A JPCERT/CC friss riasztása szerint nemcsak a publikus, hanem a „nem nyilvánosnak hitt” menedzsmentrendszerek is célkeresztbe kerültek, sok esetben tömeges adatvesztéssel. A figyelmeztetés konkrét IP‑címeket, User-Agent mintákat és API‑védelmi ajánlásokat is tartalmaz, külön kiemelve a megfelelő hozzáférés‑szabályozás fontosságát minden végpontnál. A történet tanulságos minden üzemeltetőnek, aki még mindig abban bízik, hogy egy belsőnek szánt rendszerre „úgysem talál rá senki”.

Kritikus, 9,3-as CVSS pontszámú sérülékenység érinti az Atlassian több Data Center és Server termékét, köztük a Jira Software-t, a Confluence-t és a Bitbucketet. A hiba lehetővé teszi, hogy bejelentkezés nélkül érjenek el tetszőleges fájlokat a webalkalmazás gyökérkönyvtárán belül, ha a támadó ismeri azok pontos elérési útját. Bár a sebezhetőség nem jelent távoli kódfuttatást, érzékeny konfigurációs és alkalmazásfájlok kerülhetnek illetéktelen kezekbe a jól ismert, szabványos útvonalak miatt. A cikk részletesen bemutatja, hogyan működik a hiba, mely verziók érintettek, és milyen lépéseket kell azonnal megtenni a rendszerek védelmében.

Több mint háromezer Trump Mobile-ügyfél személyes adatai – nevek, e-mail-címek, lakcímek és rendelési információk – bukkantak fel a dark weben, egy frissen alakult hackercsoport szerint. A BYOD nevű csoport azt állítja, egy floridai partnercég alkalmazottjának fertőzött gépén keresztül jutott a háttérrendszerhez, és még most is hozzáfér az adatokhoz. A botrány különösen kellemetlen a politikailag erősen marketingelt, aranyszínű T1 telefonról ismert MVNO-szolgáltatónak, amely már a készülék származása körüli vitákkal is magára vonta a figyelmet.