Húszéves lett a Pandoc, az a nyílt forráskódú „svájci bicska”, amellyel szinte bármilyen szöveges formátumot bármivé át lehet alakítani – a Markdown-tól a DOCX-en és EPUB-on át egészen a Jupyter Notebookig. Ami egykor egy Haskell-tanuló személyes projektjeként indult, mára a nyelv egyik legismertebb alkalmazásává és programozható dokumentumfeldolgozó rendszerré nőtte ki magát. Moduláris felépítésének, Lua-szkripteknek és szűrőknek köszönhetően nemcsak konvertál, hanem komoly publikációs munkafolyamatok szívévé válhat – legyen szó tudományos cikkekről, prezentációkról vagy e-könyvekről.
Miért tűnik úgy, hogy az OOXML-alapú irodai csomagok „szándékosan” rosszul kezelik az ODF-et, miközben az egy nyílt, jól dokumentált szabvány? A szerző megmutatja, hogy a helyzet jóval összetettebb a szimpla hanyagságnál vagy rosszindulatnál: a háttérben a programok belső dokumentummodellje, a formátumok közötti oda-vissza átalakítás és a natív/idegen formátum közti különbség áll. Kiderül, miért tud a LibreOffice sokkal hűségesebben bánni az ODF-fel, és miért ütköznek falakba azok a csomagok, amelyek belül OOXML-ben „gondolkodnak”. Ha érdekel, miért omlik szét egy ODF-dokumentum bizonyos irodai programokban, ez az írás a mélyére ás az okoknak.
Linuxos fejlesztők munkája tör be a Windows világába: a Collabora kísérleti RADV‑portja már elindítja a Counter‑Strike 2‑t Vulkan módban, és ehhez a Valve is beszállt támogatással. A Mesa nyílt forráskódú AMD‑meghajtója így natívan futtatható Windows alatt, a zárt AMD driver kernelkomponensét használva. Bár a Vulkan‑tesztcsomag még nem fut végig hibátlanul, és a driver messze nem kész a hivatalos meghajtó kiváltására, az eddigi eredmények izgalmas jövőt vetítenek előre a nyílt grafikus stack számára Windowson is.
Linux 7.3-tól végre rendesen működnek az MSI Claw A8 BZ2EM kézikonzol bal oldali M-Center gombjai Linux alatt is: a korábban „néma” gombokhoz most billentyűzet-esemény társul. A javítás az MSI WMI driveren keresztül oldja meg, hogy az M-Center menü gomb ugyanarra a scancode-ra legyen leképezve, mint más modelleken. Bár ez néhány más Claw variánson dupla F15 eseményt eredményez, a fejlesztő tesztjei szerint ez nem okoz gondot. Az újítás a platform-drivers-x86 „for-next” ágon már bent van, így jó eséllyel érkezik a közelgő Linux 7.3-as kernelbe.
Friss, 2026.08-as ISO-val jelentkezik az AerynOS, amely már az OpenZFS meghajtók kísérleti támogatását is elhozza a Btrfs és Bcachefs mellé. A háttérben komoly munka zajlott: elkészült a Versioned Repositories második fázisa, amely közelebb viszi a rendszert az „egyszer telepíted, örökké frissíted” modellhez. A Moss csomagkezelő mostantól önállóan képes átvészelni a tárolóformátum-váltásokat, miközben új megbízhatósági ellenőrzésekkel védi a letöltött csomagokat. Az új ISO így nemcsak frissebb kernelt és asztali környezetet kínál, hanem jóval kiforrottabb telepítési és frissítési élményt is.
Az EU új, nyílt forráskódú korhatár-ellenőrzési rendszere elsőre adatvédelmi szempontból ígéretesnek tűnik, hiszen életkort igazolnánk anélkül, hogy a személyes adatainkat megosztanánk. A kötelező hardverhez kötött hitelesítés azonban komoly kérdéseket vet fel: mi lesz a Linuxszal, az egyedi Android ROM-okkal és a saját fordítású alkalmazásokkal? A kritikusok szerint a megoldás néhány nagy gyártó és platform kezébe ad túl nagy hatalmat, miközben a projekt fejlesztői alternatív architektúrákat keresnek és külön biztonsági elemzést ígérnek. Vajon sikerül-e úgy megvalósítani a rendszert, hogy a nyílt ökoszisztéma se sérüljön?
Woodpecker CI-t használsz, vagy gondolkodsz egy önhostolt CI/CD megoldáson? A frissen megjelent 3.17-es verzió automatikus gRPC titokgenerálással csökkenti a kézi konfigurációt és erősíti a biztonságot, miközben a Kubernetes pipeline-ok feletti kontrollt is szigorítja. Újdonság az is, hogy Docker backend esetén már egyedi AppArmor profilokat rendelhetsz a konténerekhez, így host szinten korlátozhatod a pipeline-ok viselkedését. A webes felület közben átláthatóbbá teszi a workflow hibákat, megkönnyítve a problémák gyors beazonosítását.
Megérkezett a KDE Plasma 6.7.4, amely elsősorban a stabilitást és a megbízhatóságot veszi célba: finomhangolják a KWin ablakkezelőt, a Discover szoftverközpontot és az új Plasma bejelentkezéskezelőt. A frissítés kezeli a GPU-resetekből adódó gondokat, javítja az ablakkezelést zárolt képernyőnél, és megold több, Waylandet érintő problémát is. A login képernyő háttérképe most már nem „felejtődik el” monitorcserénél, a Discover pedig okosabban kezeli a sérült bejegyzéseket és az értékeléseket. Ha Plasma 6.7-et használsz, ez a karbantartási kiadás szinte kötelező frissítés.
Végre megérkezett: a Google csendben kiadta a Chrome hivatalos ARM64-es Linux csomagjait, deb és rpm formában. Ez azt jelenti, hogy Debian/Ubuntu és Fedora/openSUSE rendszereken mostantól natívan, teljes funkciókészlettel – kiterjesztésekkel, Google-fiók szinkronnal és szolgáltatásintegrációval – használhatjuk a böngészőt. Az ARM64 felhasználóknak így már nem kell csak disztrós Chromiumra vagy közösségi build-ekre hagyatkozniuk, a frissítések pedig a megszokott csomagkezelőkön keresztül automatikusan érkeznek.
FFmpeg 9.0 „Lei” néven érkezik, és komoly újdonságokat hoz mind videó-, mind hangfronton. Végre natív az animált WebP-dekódolás, miközben Vulkan-, CUDA- és AMF‑alapú hardveres gyorsításokkal gyorsul a 360°‑os, HDR‑es és egyéb modern videós munkafolyamatok kezelése. Apple-felhasználók ProRes RAW dekódolást kapnak VideoToolbox-szal, az AMD-s tábor pedig kibővített HDR-támogatást és hardveres képfrissítés‑átalakítást. A hangoldalon a HE-AAC 960 dekódolás javítja a DAB+ kompatibilitást, az MP4‑muxolásban pedig már az LCEVC sávok is támogatottak.