Blog

A szomszéd vár: GhostBSD asztal

Beküldte berus -

Nem kertelek, igazán gonosz hátsó szándékkal tértem vissza az oldalra! A drama queen-es távozás után azért érkeztem, hogy másokat is rábírjak erre! devil
Már párszor célozgattam rá, nem igazán vagyok kibékülve azzal, ahogy mostanság mennek a Linux dolgai, sem technikailag (systemd, stb.), sem közösségileg (fejlesztők által terjesztett woke idiótaságok, stb.).

Billentyűleütések megjelenítése képernyőfelvételen: a Screenkey

Beküldte balacy -

Ha valaki oktatóvideót, terminálos bemutatót vagy konfigurációs útmutatót készít, gyakran felmerül az igény, hogy a néző lássa is, milyen billentyűket nyom le a képernyőn látott műveletekhez. Enélkül sok parancssoros vagy billentyűkombinációkra épülő lépés (pl. egy ablakkezelő1 gyorsbillentyűi) nehezen követhető vissza pusztán a képernyő tartalmából. Az utólagos feliratozás elég macerás megoldás és hamar elmegy a kedve az embernek ettől.

Hogyan segíti a mesterséges intelligencia a Linuxos cikkírást – és hogyan kérdezzünk jól?

Beküldte balacy -

A Linuxról szóló cikkek írása sok apró feladatból áll: egy programnál le kell írni a telepítést, ki kell próbálni a parancsokat, meg kell magyarázni a fogalmakat, és az egészet olvasható, egységes formában kell közreadni. A mesterséges intelligencia (MI) ebben a munkafolyamatban gyors segítőtárs lehet. Nem helyettesíti viszont a szerzőt, mert a végső felelősség az övé, hogy minden leírt parancs és beállítás valóban működik-e.

A Yazi konfigurálása – yazi.toml, keymap.toml, theme.toml a gyakorlatban

Beküldte balacy -

A Yazi konfigurálása – yazi.toml, keymap.toml, theme.toml a gyakorlatban

A Yazi-bemutató folytatása. Az első cikk a program telepítését, alapvető használatát és a billentyűkombinációkat mutatta be. Ez a cikk a beállításokról szól: az általános beállításokról (yazi.toml), a billentyűkötésekről (keymap.toml) és a színsémáról (theme.toml), külön hangsúllyal az előnézet beállításaira. Sok életszerű példát, a szerkesztés közben elkövethető tipikus hibákat és a munkát gyorsító beállítások gyűjteményét is tartalmazza.

Miért nem találnak egymásra a Windows árvák, és a Linux desktop éve? - 5. rész: Az új Linux felhasználó

Beküldte darabosp -

Jelen blogsorozat legfontosabb szereplője az új általános Linux felhasználó. Mint azt
említettük, az általános felhasználó irodai programokat, esetleg egy vagy két munkájához
kapcsolódó spaciális programot szeretne futtatni. De a fő célja a böngészés, a levelezés,
a közösségi média, és a médiatartalmak. Ez a dokumentum pont róluk szól, arról, hogy
hogyan támogathatják a guruk, illetve a fejlesztők az új felhasználókat az új környezet
megismerésében.

Yazi – a villámgyors, aszinkron terminálos fájlkezelő

Beküldte balacy -

Bemutató Linux-felhasználóknak: telepítés Arch Linux és Linux Mint alatt, alapvető használat, billentyűkombinációk, bővíthetőség és a konfiguráció első áttekintése.

A leírás a Yazi hivatalos dokumentációjának 26.9.1-es (stabil) változata alapján készült, 2026 szeptemberében. A projekt gyorsan fejlődik, ezért az újabb kiadásokban egyes részletek eltérhetnek. A főbb fogalmakat a dokumentum végén található lábjegyzetek magyarázzák.

Tartalom

Miért nem találnak egymásra a Windows árvák, és a Linux desktop éve? - 4. rész: A pénz és a szabad szoftver, avagy dollármiriáldok a Linux(ok)ban

Beküldte darabosp -

A laikusok körében elterjedt tévhit, hogy a Linux egy tisztán nonprofit jellegű, közösségi
fejlesztésű operációs rendszer. A valóság ezzel szemben az, hogy a Linux fejlesztésébe
igen nagy cégek kasszájából áramlik jelentős mennyiségű anyagi, technikai, és személyi
erőforrás. De ha a tőke támogatja a Linuxot, akkor a tőke dönti el, hogy mit támogat
azon belül. Az új asztali felhasználók kényelmében pedig nincs igazán nagy profit. Így
hát a nagyobb befektetők a pénzükkel elsősorban nem az asztali funkciók fejlesztését

Miért nem találnak egymásra a Windows árvák, és a Linux desktop éve? - 3. rész: Két dudás egy csárdában: felhőszolgáltatások

Beküldte darabosp -

Bizonyára észrevette az olvasó, hogy a történeti áttekinés (Történelmileg úgy alakult,
hogy... című fejezet) gyanúsan véget ér a 2000-es évek elején. Ez helytálló megfigyelés.
Körülbelül ekkor kezdett beállni egy stabil különbség a szabad szoftverek – melyeknek
legnevesebb képviselője a Linux – és a kereskedelmi szoftverek között. A piac és a
felhasználói tábor felosztotta önmagát, és ez a felosztás stabilan fenn is maradt. Sajnos
azonban a határok a két világ között élesek voltak ekkoriban, így kialakult egyfajta

GTK-programok egyedi méretezése — amikor csak egyetlen program betűi vagy ikonjai aprók

Beküldte balacy -

A probléma pontos meghatározása:

Van néhány olyan program a rendszeren, amelyiknek a felülete — betűtípusa, ikonjai, vagy mindkettő — feltűnően kicsi, és ez nem állítható a program saját beállításai közül. A gép többi programja rendben van, a monitor felbontása jó, a asztali környezet (Cinnamon, XFCE, egy suckless-stílusú ablakkezelő stb.) általános méretezése sem hibás — csak ez az egy program „makacs”.

Miért nem találnak egymásra a Windows árvák, és a Linux desktop éve? - 2. rész: Kibékíthetetlen ellentétek

Beküldte darabosp -

A történeti áttekintésből jól látható, hogy az asztali, irodai szoftverek egyeduralkodója
a Windows, és a szerver szolgáltatások egyeduralkodója a Linux merőben más fejlődési
utat járt be. Más prioritásokkal, más módszerekkel, és más célokkal, más környezetben.
Tekintsük most át mélyebben ezeket a történelmi különbségeket, hogy tisztán láthassuk
a problémákat, és elindulhassunk a megoldás felé.

Oldalak

Feliratkozás RSS - blogok csatornájára