balacy blogja

Hangoskönyv készítése Linuxon gépi felolvasással

Gépi felolvasás?

Hogyan készíthetünk gépi felolvasással hangoskönyvet Linux alatt? Én most egy egyszerű megoldást mutatok be, ami talán a leggyorsabb.

Az utóbbi időben körbejártam a témát és pár elkészített anyag után pár hasznos tapasztalatot összegzek.

Mi is a cél? Egy írott anyagból szeretnénk hallgatható anyagot készíteni. A dolog első olvasatban egyszerű, de van pár buktató.

Function, azaz függvény a bashrc-ben

Function? Aki már programozott egy picit ismerni ezt a fogalmat. Aki pedig nem, neki gyorsan összefoglalom: egy olyan programozási szerkezet, amiben egy névhez hozzárendelünk összetettebb programrészt, amire ezentúl a névvel tudunk hivatkozni. Így csak egyszer kell összeállítani ezt a kis programrészt és azután végtelenszer fel tudjuk használni. Most természetesen nem programozni fogunk, csak a bash shellben (pontosabban a bashrc-ban) készítünk ilyen kis programocskákat, amiket szeretnénk használni.

Gyors keresés - fzf alapok

Hatékony keresés? Ha valamelyik állományt, mappát kell keresni mindenki valamelyik fájlkezelő keresőjére gondol. Ami jó ötlet, de van pár hibája. Sok fájlkezelő keresője túl egyszerű egy komolyabb kereséshez, és sok esetben lassú is. Ha egymás után keresünk állományokat akkor kitűnik az egyik legnagyobb hiba: nem feltétlen készít a kereső egy saját adatbázist, amiben gyorsabb keresni. A nagy tárolók korában a gyorsaság fontos, hiszen nem túl élvezetes a keresés. Milyen megoldást lehet még bevetni? Egy viszonylag egyszerűt mutatok, ami terminálos, gyors és jól skálázható.

Átnevezési esettanulmány

Egy, viszonylag ritka témát dolgozunk most fel. A tömeges átnevezésre más hoztam pár példát, akár grafikus, akár pedig CLI megoldásokat. Egy "sima" átnevezés, ahol csak annyi a feladat, hogy egy karaktersort cseréljünk ki egy másikra nem túl nagy kihívás. Majdnem az összes grafikus fájlkezelő tudja ezt, illetve van pár jó fájl átnevező program is. Itt kiemelem, hogy nem minden fájl átnevező program alkalmas könyvtárak átnevezésre! Ennyi bevezetés után nézzük meg miről is lesz szó.

A feladat:

Adott egy komolyabb mennyiségű könyvtár, aminek a formátumára példa:

Grep parancs alapok

Erős a gyanúm, hogy mindenki hallott már a grep parancsról, de sokkal kevesebben használják ezt a kellemes és hatékony parancssori programot.

Bár ismeri mindenki, de egy kis bemutatás nem árt. A grep parancs jellemzően szöveges állományokban keres egy előre megadott mintát, szót, karakter sorozatot. Illetve azokat a fájlokat listázza ki melyekben az adott karaktersorozat megtalálható.

Xargs parancs alapjai

Xargs nem egy mindennap használt parancs, jellemzően nem is ismerik. Én sem nagyon ismertem, de egy cikket olvasva érdekesnek és bemutatandónak találtam az xargs parancsot. Az xargs Linux parancs lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy parancsokat, parancs sorozatokat hajtson végre a szabványos bemenetről. Ha ez zavarosan hangzik, talán egyszerűbb, ha megnézünk egy egyszerű példát. A következő cat parancs az xargs segítségével az ls parancs által listázott összes fájlt megjeleníti.

xclip, a vágólap kezelő

Az xclip használata nem egy érdekfeszítő téma, hiszen van szebb és többet tudó vágólap kezelő is. Az xclip egy egyszerű, de stabil vágólap kezelő, aminek nagy előnye, hogy parancssoros. Így mini szkriptekbe beépíthető, és minden rendszer tartozéka. Ha véletlenül nem települt fel, akkor telepíteni kell, amit a saját csomagkezelőddel megtehetsz. Értelemszerűen csak xorg alatt müködik.

Metaadatok törlése Linux alatt

Metaadatok törlése Linux alatt. Nem egy nagy érdeklődésre vágyó téma ez, hiszen a legtöbb ember alapvetően hasznosnak tartja, és nem törli a metaadatokat egy fájlból. Így egy gyors áttekintés pár mondatban: mi is az a metaadat? A metaadatok olyan információcsomagok, amiket sok program, vagy hardver helyez el az általa készített fájlba. Ez lehet egy szöveges dokumentumban a készítő neve, cégének a neve stb. amit telepítéskor megadtak, de lehet egy videó, kép vagy hanganyagban a geolokáció, hol készül és mikor.

Sudo tippek

A mai rész egy olyan területre kalauzol el, ami sok vitát generál. Bár a bemutatott módszerek komoly kockázattal járhatnak, de én úgy gondolom akinek van egy kis esze el tudja dönteni maga is a használatukat. A leírtak egy része a Linux (Unix) rendszerek egyik legnagyobb előnyét írják felül: a jogok teljes elkülönítését.

Miről is lesz szó? A sudo jog kikapcsolásáról. Azaz el szeretnénk érni, hogy egy sima user (a mintában laci, azaz én) kapjon teljes rendszergazdai jogot, úgy, hogy jelszó beírása nélkül futtathasson olyan programokat amikhez eddig ismerni kellett a root jelszót.

Firejail, tűzbörtön programoknak

Firejail alapok, használata és három példa a használatára. Az első kérdés jogos:

Mi is az a Firejail?

Egy kis program, ami a leírásának első mondata szerint:

Firejail is a SUID sandbox program that reduces the risk of security breaches by restricting the running environment of untrusted applications using Linux namespaces, seccomp-bpf and Linux capabilities.

Tldr, avagy úgysem olvassa el, ha hosszú

TLDR. A TLDR az internetes szleng egyik kifejezése, az angol „too long, didn’t read” (magyarul: „túl hosszú, nem olvastam el”) kifejezés rövidítése. Ezt írja a wikipédia. Ennyi felvezetés után már a lényegre is térhetünk. A Linux nagyon jól dokumentált. Gyakorlatilag a legtöbb parancs, program minden felhasználási területe a leírásokban részletesen megtalálható. Ahogy ismerjük a legtöbb programnál a -h vagy a -help kapcsoló kiíratja a főbb kapcsolókat, opciókat és lehetőségeket. Tegyük meg most az ls paranccsal. Szuper!

Sudo időkorlát beállítása Linux alatt

A Linux rendszereknél jellemzően kétféle felhasználó van: a sima user, azaz a felhasználó, illetve a teljhatalmú úr: a rendszergazda. A root, a rendszergazda jogosult minden olyan feladatra, ami érinti a rendszer egészét. Ha sima user szeretne valami olyan feladatot elvégezni, amihez rendszergazdai jogok kellenének, két lehetősége van: vagy belép root felhasználóként, vagy ideiglenesen „igényel” emeltebb jogot. Ezt az emeltebb jogot a sudo paranccsal kapjuk meg.

Egy honlap blokkolása host fájlban

A mai bejegyzésben egy érdekes és fontos témát járok körbe: hogyan tudunk egy honlapot, fórumot stb. blokkolni a Linux alatt? Azaz ha van olyan oldal, amit nem szeretnél, hogy megjelenjen a keresőben azt így simán le tudod blokkolni, nem fogod tudni elérni.

Zstandard, a zstd tömörítő használata

Ma újra egy tömörítő programmal foglalkozom. A neve ZSTD és csak azért elő, mert olvastam róla egy cikket, és még soha nem is hallottam róla… Így körbejárjuk mit tud és milyen eredményeket ad. A Zstandard zstd néven fut, egy viszonylag új tömörítési eszköz, amelynek premierje 2015-ben volt. A mérnökök a Facebook-on hozták létre, hogy javítsák a régóta működő eszközök, például a gzip sebességét és tömörítési arányát. Gyorsan szabványos tömörítő eszközzé vált számos Linux disztribúcióban, ezért most itt az alkalom, hogy megtanuljuk használni.

Oldalak

Feliratkozás RSS - balacy blogja csatornájára