KDE tesztelése docker alapon. Érdekes témát dolgozok fel most, és már az elején kiemelem, hogy valóban csak a lépéseket mutatom meg, az alapfogalmakat, de nem térek ki a háttérre, ami az egészet üzemeltetni. A KDE régebbi, de stabil verziója érhető el a legtöbb Debian Linux rendszeren. Ezen kicsit segítettünk a múltkori részben, ahol egy újabbat telepítettünk.

QuickTile. A mai téma a QuickTile lesz. Billentyűzet-vezérelt ablakcsempézés a meglévő X11 ablakkezelőhöz. Ami egy érdekes megoldás az ablakok mozgatására, elhelyezésére. Sok olyan asztali környezet van, aminél az ablak egy mozdulattal, vagy egy billentyűkombinációval a monitor sarkába, vagy egyik élére helyezhető. De van amelyik ezt csak alapszinten ismeri, vagy nem elegendő az ablak pozicionálása nekünk. Erre készül a QuickTile. Asztali felület független, így ha megszereted, és használod, akkor egy felület váltáskor is a megszokott kombinációkkal tudsz dolgozni.

Spacevim? Lehet, hogy sokan nem is hallottatok róla, ahogy én sem. A Magyarch discord csatornáján hívta fel egyik társunk a figyelmet rá, és kipróbáltam. Megtetszett, így egy bemutató, figyelemfelhívó bejegyzést raktam össze. A megszokott mód most sem egy teljes gépkönyvet szeretnék készíteni, hanem csak rámutatni: ilyen is van. Ha megtetszik, hasznosnak találod, akkor használod, ha nem, akkor nem. Nekem nagyon bejött, bár az első pár használatnál nagyon idegesítőnek találtam. Más, mint az nvim vagy a vim csak önmagában használva.

Pet? Valószínűleg nem sokan hallottatok erről a kis programról. Egy terminálos parancs tároló és indító. A terminálos munka ellen az egyik legnagyobb ellenérv a hosszú és összetett parancsok megjegyzése, begépelése és az ezzel járó hibalehetőség. Más többféle megoldást kipróbáltam, amikor olvastam erről a mini programról.

A systemd időzítő használata első látásra sokkal bonyolultabbnak tűnik, mint a cron. Ez valóban így is van, de a több lehetőség miatt legalább egy próbát megér a dolog. Ha az előző részekben leírt módszerrel kilistáztad a systemd részeit, az aktívan futó eszközöket, akkor láthattad, hogy van olyan, hogy .timers. Ezek az időzítő rendszer részei. Itt is, mint a legtöbb esetben csak az alapokat beszéljük meg, inkább kedvcsinálónak, mint komoly és alapos leírásnak szánom a systemd időzítő témát.

Systemd. Mindenki hallott róla, és a legtöbbünk használja is, még akkor is, ha nem tudja mi is ez. Már volt érintőlegesen szó a systemd témáról, amikor a cron-t kezdtük el használni. Ott már láttuk, hogy valami rendszerhez tartozó, és szolgáltatást nyújtó valami. Kis kitérő: sem tudásom, sem kedvem nincs eldönteni, hogy a systemd Poettering, a Linuxot romba döntő ördögi eszköze, és a Sátán maga, vagy egy csodafegyver. Örök vita lesz ez, és nincs is nagyon értelme ebbe belefolyni.

Normalizáljuk az mp3 fájlok hangerejét az mp3gain segítségével. Bár sokféle normalizálás zámára alkalmas grafikus program van, és sok lejátszó támogatja a lejátszáskori normalizálást, de nekem a terminálos megoldás jött be. Ez a kis Linuxos program egyszerűen használható, gyors és elvégzi, amit kell.

Destruktív, azaz romboló, rendszert tönkretevő parancsok, amit soha ne használj! Mert ha ezeket beírod, elszabadul a Sátán, a Nap kihuny és még a klímaváltozás is felgyorsul! Vagy mégsem? Igen, sok helyen ezekről úgy írnak, mintha valami titkos, okkult parancsok lennének, és óvni kellene a felhasználókat, és jobb, ha nem is ismeri. Szerintem érdemes őket ismerni, esetleg használni is, ha kell. Egyik destruktív parancs sem jelent veszélyt, ha betartod azt a szabályt, ami szerintem alap: soha nem írunk be olyan parancsot, amit nem ismerünk.