KDE tesztelése docker alapon. Érdekes témát dolgozok fel most, és már az elején kiemelem, hogy valóban csak a lépéseket mutatom meg, az alapfogalmakat, de nem térek ki a háttérre, ami az egészet üzemeltetni. A KDE régebbi, de stabil verziója érhető el a legtöbb Debian Linux rendszeren. Ezen kicsit segítettünk a múltkori részben, ahol egy újabbat telepítettünk.

QuickTile. A mai téma a QuickTile lesz. Billentyűzet-vezérelt ablakcsempézés a meglévő X11 ablakkezelőhöz. Ami egy érdekes megoldás az ablakok mozgatására, elhelyezésére. Sok olyan asztali környezet van, aminél az ablak egy mozdulattal, vagy egy billentyűkombinációval a monitor sarkába, vagy egyik élére helyezhető. De van amelyik ezt csak alapszinten ismeri, vagy nem elegendő az ablak pozicionálása nekünk. Erre készül a QuickTile. Asztali felület független, így ha megszereted, és használod, akkor egy felület váltáskor is a megszokott kombinációkkal tudsz dolgozni.

Spacevim? Lehet, hogy sokan nem is hallottatok róla, ahogy én sem. A Magyarch discord csatornáján hívta fel egyik társunk a figyelmet rá, és kipróbáltam. Megtetszett, így egy bemutató, figyelemfelhívó bejegyzést raktam össze. A megszokott mód most sem egy teljes gépkönyvet szeretnék készíteni, hanem csak rámutatni: ilyen is van. Ha megtetszik, hasznosnak találod, akkor használod, ha nem, akkor nem. Nekem nagyon bejött, bár az első pár használatnál nagyon idegesítőnek találtam. Más, mint az nvim vagy a vim csak önmagában használva.

Pet? Valószínűleg nem sokan hallottatok erről a kis programról. Egy terminálos parancs tároló és indító. A terminálos munka ellen az egyik legnagyobb ellenérv a hosszú és összetett parancsok megjegyzése, begépelése és az ezzel járó hibalehetőség. Más többféle megoldást kipróbáltam, amikor olvastam erről a mini programról.

A systemd időzítő használata első látásra sokkal bonyolultabbnak tűnik, mint a cron. Ez valóban így is van, de a több lehetőség miatt legalább egy próbát megér a dolog. Ha az előző részekben leírt módszerrel kilistáztad a systemd részeit, az aktívan futó eszközöket, akkor láthattad, hogy van olyan, hogy .timers. Ezek az időzítő rendszer részei. Itt is, mint a legtöbb esetben csak az alapokat beszéljük meg, inkább kedvcsinálónak, mint komoly és alapos leírásnak szánom a systemd időzítő témát.

Systemd. Mindenki hallott róla, és a legtöbbünk használja is, még akkor is, ha nem tudja mi is ez. Már volt érintőlegesen szó a systemd témáról, amikor a cron-t kezdtük el használni. Ott már láttuk, hogy valami rendszerhez tartozó, és szolgáltatást nyújtó valami. Kis kitérő: sem tudásom, sem kedvem nincs eldönteni, hogy a systemd Poettering, a Linuxot romba döntő ördögi eszköze, és a Sátán maga, vagy egy csodafegyver. Örök vita lesz ez, és nincs is nagyon értelme ebbe belefolyni.