Destruktív, azaz romboló, rendszert tönkretevő parancsok, amit soha ne használj! Mert ha ezeket beírod, elszabadul a Sátán, a Nap kihuny és még a klímaváltozás is felgyorsul! Vagy mégsem? Igen, sok helyen ezekről úgy írnak, mintha valami titkos, okkult parancsok lennének, és óvni kellene a felhasználókat, és jobb, ha nem is ismeri. Szerintem érdemes őket ismerni, esetleg használni is, ha kell. Egyik destruktív parancs sem jelent veszélyt, ha betartod azt a szabályt, ami szerintem alap: soha nem írunk be olyan parancsot, amit nem ismerünk.

Az utóbbi időben nagy divat lett az Alacritty terminálemulátort használni, illetve ez lett az egyik, a fő terminálja a MagyArch Linux disztribúciónak. Nekem ez a megoldás elég idegen, de nyitott vagyok bármiféle újdonságra, így körbejárom, mit tud, és van-e értelme ezzel foglalkozni. Bár mindenkinek van kedvenc terminálemulátora, amivel dolgozik, de érdemes azt is tudni, hogy alapvetően egy "felesleges" eszköz. Arra való, hogy egy grafikus felületre terminál ablakot rajzoljon. De mi elérhetjük a terminált akkor is, ha az ALT+Ctrl+F1 stb.

Van pár nagyon régi, még az Unix, vagy a Linux kezdetekkor leprogramozott alap program, amit mindenki ismer. Ezek nagyon jók, de az akkori kornak megfelelő igényeknek készültek, már sok esetben a kinézetük – nem a tudásuk! – elavult. Ilyen volt az ls, amit bár lehet színezni, de talán a bemutatott exa-t jobban. Ma is egy ősi, de máig kitűnő linuxos alapprogram újabb változatát mutatom be. Mindenki ismeri a cat programot, sokat használjuk terminálban, és sok scriptben jelen van.

Ezt a rész sem lesz olyan, amit napi szinten fogsz használni! De érdemes ismerni a shell-ben ezt a lehetőséget is, mert időnként jól jöhet. A shell szekvencia generáló lehetőségét vizsgáljuk meg. Mi is az a szekvencia? Sorozat. Egyszerűen ügy fogalmazhatjuk meg,hogy egy megadott rendben elkészített sorozat. Ilyen szekvencia az 1,2,3,4, vagy az a,b,c, d, de a 2,4,6,8 is. A Bash-szekvencia kifejezés egész számok vagy karakterek sorozatát hozza létre a tartomány kezdő és végpontjának meghatározásával. Így szól a hivatalos meghatározás.

Mini Linux script tutorial? Hogyan készítsünk scriptket a kedvenc Linux rendszerünkhöz, és mi ennek az értelme? Kaptál egy szriptet, de nem érted a működését? Minek ez neked? Kell ez egy sima, átlagos felhasználónak? Hogyan álljunk neki a scriptek írásának? Áh, minek ez, hiszen mindenre van már kész program!

A Linux telepítés már USB drive-ről megy jellemzően, ami egy nagyon jó megoldás. A DVD, CD telepítőkkel ellentétben többször is felhasználható a fizikai eszköz. Bár maga a telepítő USB készítése egyszerű, de van egy hátránya: egy USB drive-ra csak egy ISO írható ki alapesetben. Ami ennél is nagyobb gond, hogy bár maga a telepítő ISO pár giga, az USB drive ennél sokkal nagyobb is lehet. A fennmaradó helyet pedig nem, vagy csak nagyobb barkácsolás után használhatjuk másra, jellemzően adattárolásra.

Nem akartam róla írni, de egy kérdésre válaszoltam, hogy: cron-ba tedd. És nagy értetlenséget tapasztaltam. Ami jogos is, mert jellemzően nem használják az emberek ezt a kis programot. Pedig érdemes megismerni! Mire is jó? Ez egy nagyon egyszerű időzítő program. A rendszeresen futtatni kívánt scripteket, programokat a megadott időpontban lefuttatja. Ha van olyan feladat, amit bármilyen ciklikussággal le kell futtatni, akkor azt érdemes lenne automatizálni. Ha a feladatra alkalmas a parancssor, és esetleg tudsz is egy scriptet írni rá, akkor már az időzítést kell megoldani.

Egy apró kis trükköt osztok meg ma. Ha hasznosnak találod, akkor érdemes elmenteni, mert későbbiekben jól jöhet. Én szeretem rendezetten tartani a saját scriptjeimet, egyéb olyan programot, amit én fordítottam le, vagy külső (nem az Arch saját tárolóból, vagy az AUR-ból) forrásból telepítek. Ezeket a saját könyvtáramban a /bin alkönyvtárba rakom. Így egyben menthető az összes, illetve ha ezt a könyvtárat a PATH-ban megadom, akkor bárhonnét futtathatóak.