A barátságos Linux

kami911 képe

A Linux barátságos, csak megválogatja a barátait – tartja a mondás. Azonban napjaink Linux kiadásai nem annyira válogatósak, sem a barátok, sem a hardverek tekintetében.

A hőskor

Van egy réges-régi sztereotípia a Linux-szal kapcsolatban, hogy ez valami programozóknak szánt, fekete parancssorból irányítható, nagyon tudományos rendszer. Eredetét tekintve a Linux és ősei is, az Unix-szerű operációs rendszerek népes családja a tudományos világból eredeztethetők. Az 1970-es években az AT&T munkatársai: Ken Thompson, Dennis Ritchie és mások munkája révén született meg az Unix, amely később Linus Torvalds finn számítástechnikust is megihletett. Ha szigorúan nézzük, a Linux nem más mint a Linux-rendszermag vagy más néven Linux-kernel, azaz egy szabad szoftver, nyílt forráskódú, Unix-szerű operációs rendszermag. Manapság azonban a Linux kifejezéssel az emberek – tágabb értelemben – a Linux-rendszermaggal futó operációs rendszereket is érthetik. Ez elmúlt évtizedekben sok-sok rendszer alakult a Linux mellett, melyek követi az ősi Unix szemléletet, többek között: HP-UX, AIX, OpenBSD, FreeBSD NetBSD vagy éppen a Mac OS X operációs rendszerek.

Az Unix-szerű operációs rendszerek családfája, talán egy brazil szappanopera kuszaságát idézi: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/77/Unix_history-simple.svg

Szabadság és közösség

Mivel a Linux szabad szoftver, ezért szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes program a forráskódjával együtt. Ez a szabad szemlélet sok fejlesztő és fejlesztőcég számára szimpatikus, hiszen közösen fejleszthetnek olyan szoftvereket, amelyeket egyedül kifejleszteni sokkal költségesebb és jóval tovább is tartana. A közösségi szemlélet még azokból az időkből származik, amikor egy kis kör kiváltsága volt csak a számítástechnika és a szoftvereket kollégák, egyetemi- és kutatólaborok mérnökei fejlesztették leginkább csak kutatási céllal vagy saját és egymás szórakoztatására. Emellett kialakult a tulajdonosi szoftver fogalma, amely a munkahelyi, baráti kapcsolatokat helyett a pénzszerzést helyezte előtérbe.

Szerencsére a szabad szoftverek világa is megmaradt, és népesebb, többet alkalmazott mint eddig bármikor a történelemben. Nem csak a Linux Kernel, hanem a LibreOffice irodai programcsomag, a VLC videólejátszó, a Firefox és Chromium böngészők és még sok más program is független fejlesztők, alapítványok vagy fejlesztőcégek kezei között alakulnak. Olyan ez mint a tábortűz, amelynél mindenki kiveszi a részét a munkából, van aki fát gyűjt, van aki tüzet rak, van aki főz és mindenki jóllakik és jól is érzi magát. Ez a segítő szándékú, közösségi szellem lengi be a szabad szoftverek világát, s nem csak a szoftverfejlesztés, hanem a dokumentációírás, fordítás, és a felmerült problémák kezelését is – például a fórumokban, levelezőlistákon. Bárki részt vehet a közös munkában, aki segíteni szeretne.

Ne félj Linux-ozni!

Ma már a Linux nem a tudományos világ játszótere. A Linux számos területre ideális választássá vált az elmúlt évtizedben. A szabad szoftveres filozófiából eredendően különféle igényeket más-más verziókkal, úgynevezett disztribúciókkal, azaz terjesztésekkel próbálják a fejlesztők lefedni. A terjesztéseket egy-egy külön fejlesztő csapat készítheti, akik meggyőződésüknek és a megcélzott alkalmazásnak megfelelően válogatják össze a szabad és nem szabad komponenseket. Vannak minimális rendszerigénnyel rendelkező rendszerek, amelyek akár egy régi Pentiumon III-on is futnak 64-256 MB memória társaságában (például: Puppy Linux, Tiny Core Linux). Más terjesztések a házimozi- (például: OpenELEC) vagy éppen a kiszolgáló képességeket helyezik előtérbe (Ubuntu Server). Ezeken a területeken a Linux igen jó pozícióban van, sokan használják – akár úgy is, hogy nem tudnak róla – mert sok ADSL router, TV és távolról elérhető kiszolgáló is Linux által hajtva teljesíti kéréseinket.

A Linux világ legnépes családja a Debian terjesztés családfája – kezdőként jó, ha a Linux Mint-nél maraduk: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/6/69/DebianFamilyTree1210.svg

 

Ezzel szemben a Linux használata asztali vagy notebookos környezetben nagyjából 1-2 százalék körüli. Mi lehet ennek a statiszta szerepnek az oka a napi szinten használt eszközök között? Miért nehéz kitörni a 2% alatti rendszerek világából?

Egyik fő ok a megszokás lehet. A Windowst az emberek többsége megszokta, bűntudata nincs, ha éppen illegálisan kerül a gépre. Illetve általában ilyen rendszerrel érkeznek az új gépek is. Hiába a Linux rendszerek többségénél ingyenesen biztosított rendszer és a szabad szoftveres gyökerekből táplálkozó közösségi és szabadságot nyújtó életérzés. Épp ezért mindenkit arra buzdítanék, hogy próbáljon ki egy Linux disztribúciót, és saját szemével győződjön meg róla, hogy a mai modern Linux kiadások kényelmesek, hatékonyan használhatóak és a napi feladatok játszi könnyedséggel elvégezhetők velük.

Mint a mókus fenn a fán...

Ez a cikk a manapság nagy népszerűségnek örvendő Linux Mint-et operációs rendszert annak telepítését és használatát mutatja meg, annak is a 2015. júliusában megjelent legújabb, 17.2-es, Rafaela kódnévre keresztelt változatát mutatja be. Elterjedt szokás, hogy a különféle kiadásokat becenevekkel látják el a fejlesztők. A Linux Mint esetében a női nevek közül válogatnak a fejlesztők.

Az első Linux Mint verziókat Clement Lefebvre, a Linux Mint fejlesztője még egyedül készítette. Az újabb verziók már mind az Ubuntu terjesztésre épülnek, és a világ számos pontjáról segítő önkéntesek csoportmunkájával készül.

Akár csak az Ubuntu-nak – a Linux Mint rendszernek is – a Debian az őse. A Linux Mint fejlesztői nem is tudtak dönteni a két ős között és mindkét verzióban elérhető az operációs rendszer legnépszerűbb kiadásai.

A tavaly megjelent 17-es (Qiana) verzióval a fejlesztők a stabilitás irányába léptek, és immáron a Linux Mint az aktuálisan elérhető legújabb Ubuntu LTS (Long Term Support – Hosszútávú Támogatással rendelkező) kiadásokra épül. A verziószámban a 17-es szám jelzi, hogy az adott Linux Mint kiadás az Ubuntu 14.0.4-re épül – a 18-as szám a 16.04-es Ubuntu LTS alapokat jelzi majd. A 17.x verziószámban pedig az új funkciókat is hozó frissítéseket adják meg, ahol x=0,1,2… . A kódnevek abc rendben sorakozó női nevek. Az új verziók támogatása az alapot jelentő LTS verzió szerint történik, így 2019 áprilisáig támogatottak a 17-es sorozat tagjai. A 13-as verziójú, Maya kódnevű kiadást pedig 2017 áprilisáig illetik meg a frissítések. Jelenleg a 17.2-es, Rafaela kódnevű változat a legfrissebb Linux Mint kiadás.

A Linux Mint másik változata a Linux Mint Debian Edition, vagy LMDE, amely a Debian-alapú kiadásokat jelöli. A rolling kiadás (folyamatosan frissülő) új verziói a Debian „Stable” ágán alapulnak.

A Linux Mint mellet számos népszerű és kezdőknek is ajánlható terjesztés létezik: Ubuntu, Fedora, Puppy Linux és még rengeteg más disztribúció.

A Linux Mint egy Linux alapú terjesztés, amelynek célja, hogy minél könnyebben használható, biztonságos, korszerű és ízléses megjelenésű asztali- és hordozható számítógépen használható környezetet biztosítson a felhasználók számára. A Linux Mint-ben azonban – az egyszerű használatbavételt szem előtt tartva – zárt komponensek is vannak, de elérhető az ilyen komponenseket mellőző telepítő is.

A Linux Mint-en elérhető valamennyi fontos alkalmazás, amivel a napi munka ellátható, de lehetőséget biztosít a játékok futtatására, filmnézésre zenehallgatásra is. Ezen felül tudományos, valamint grafikai és egyéb feladatok elvégzésére is alkalmas, amihez csak telepíteni kell a szoftvertárolókból – a néhány tízezer csomagból – a szükséges programokat a rendszerre. A programok telepítésére a legkényelmesebb mód a Szoftverkezelő használata, amely a központi tárolókból telepíti a csomagokat, egyszerűen és gyorsan.

Mielőtt belevágnánk

Mielőtt nekilátnánk az új rendszer telepítésének, mentsünk le minden adatot (a meglévő rendszer klónozása) egy külső HDD-re, vagy a legfontosabb adatokat egy DVD-re, pendrive-ra vagy külső merevlemezre másoljuk át.

A Linux Mint beszerzése

Ingyenesen letölthető és ingyenesen használható bármennyi gépen a Linux Mint operációs rendszer, akárcsak a legtöbb Linux terjesztés, többek között: Ubuntu, Debian, Fedora. Vannak kereskedelmi Linux disztribúciók is, ahol a technikai támogatásért és a frissítesekért kell fizetni. Az Ubuntuhoz is vásárolható technikai támogatás, amennyiben az önkéntes, nem garantált támogatás nem lenne elegendő.

Asztalfoglaló

A Linux Mint többféle asztali felülettel érhető el. Az asztali felület biztosítja többek között a START menühöz hasonló programindítót, az alkalmazások közötti váltást biztosító szolgáltatást, a tálcát, a programok és ablakok egységes működését és megjelenítését biztosító keretrendszert.

A Linux Mint a MATE, KDA, Xfce mellett a Cinnamon asztali felülettel is elérhető. Ez a cikk a Cinnamon asztali felületén keresztül mutatja be, hogy napjainkban a Linux egyáltalán nem az a szűk körnek készült rendszer, ami egykoron volt, hanem a legtöbb felhasználó számára megfelelő, könnyen használható és megbízható rendszer.

Melyiket válasszuk?

A Linux Mint támogatja a 32 és 64 bites rendszereket is. Általánosságban: minden gépen, ahol 4 Gigabyte vagy annál kevesebb memória van, a 32 bites operációs rendszert ajánlott feltenni. Ha a gép memóriája bővíthető 4 Gigabyte-nál nagyobbra is, vagy már eleve több van benne, akkor érdemes a 64 bites verziót telepíteni.

A felhasználó szempontjából a legfontosabb és talán legnehezebben eldönthető kérdés, hogy milyen asztali környezetet használjunk. Mivel ez erősen ízlés kérdése, erre nyilván nem lehet általános tanácsot adni. Viszont a különféle környezetek és a hozzájuk való ablakkezelő hardverigénye eltérő, így a telepítés céljául választott számítógép képességei is befolyásolhatják döntésünket. Általánosságban elmondható, hogy a KDE és a Cinnamon asztali környezetek rendszerigénye a legnagyobb. Ezeket legalább 2 Gigabyte memória esetén ajánlható. Ha a rendszer memóriája kevesebb mint 1 Gigabyte akkor a Xfce az elsődleges ajánlat, valamint 1 Gigabyte-tól a MATE is megfelelő sebességgel fut majd.

A másik összetevő pedig a videokártya. Itt érdemes rá figyelni, hogy a hardveres gyorsítás bekapcsolható legyen, és akkor megnyílt az út a KDE és a Cinnamon felé. Minden más esetben a MATE vagy a Xfce a jó választás – legalábbis Linux Mint esetén.

Fontos tudni, hogy az asztali környezet választása nem befolyásolja a használható alkalmazások körét, csak az alaptelepítésben benne lévő alkalmazások mások. Általában érdemes azokat használni, de természetesen a többi telepítésére is van lehetőség, sőt több asztali környezet is lehet ugyanarra az operációs rendszerre telepítve. Továbbá mindentől függetlenül használhatjuk kedvenc programjainkat, Firefoxot (böngésző), Thunderbirdöt (levelező), LibreOffice-t (irodai programcsomag), Pidgin-t (azonnali üzenetküldő kliens), Gimp-et (raszteres rajzolóprogram), Inkscape-et (vektoros rajzolóprogram), vagy mást, amit – akár Windows környezetben – megszoktunk és megszerettünk.

Cinnamon

Számomra a Cinnamon felület az, ami a leginkább megfelel elvárásaimnak. Logikus felépítésű, könnyen használható, megfelelő hardveres támogatás mellet gyors – és egyben szép is. Ez az a felület amelyre – szerintem – legkönnyebb az átállás a Windows használata után.

A Cinnamon a GTK+ 3-ra épülő asztali környezet. Karrierjét a GNOME 3 által használt GNOME Shell kiterjesztéseként kezdte, akkor még Mint GNOME Shell Extensions néven. Miután a Linux Mint fejlesztői számára világossá vált, hogy a GNOME Shell fejlesztése más irányba tart, mint ahogy azt elképzelték, 2012. január 2-án közleményben tudatták, hogy forkolják a GNOME 3 környezetet, minden segédprogramjával együtt.

Az 1.2-es verzióban az ablakkezelőt cserélték le, a GNOME 3 által használt Mutterről forkjára, a Muffinra váltottak.

A 2012. november 18-án megjelenő 1.6-os verzió a fájlkezelőt cserélte le a Nautilusról a saját forkjára, a Nemóra. Azzal a megfontolással vágtak bele, hogy egy bővebb funkcionalitást kínáló fájlkezelőt adjanak a Cinnamon-hoz.

A következő év májusában a GNOME Control Centert váltotta a Cinnamon-változata, és hasonlóan történ a képernyővédő esetében is. A Cinnamon alkalmassá vált kiterjesztések, kisalkalmazások és asztali alkalmazások (widgetek) használatára is, amelyet akár a Cinnamon internetes repertoárjából is telepíteni lehet.

2013. október 10-én a Cinnamon 2.0 megjelenésével megszűnt a GNOME-függőség, és a Cinnamon egy GTK+ 3-as önálló asztali környezetté fejlődött. Eközben ismét gyorsabb lett és hasznos funkciókkal bővült az asztali felület is: ablakmozaikok, felhasználókezelés fejlesztése.

A – legújabb – 17.2-es Linux Mint-ben a Cinnamon 2.6-es verziója teljesít szolgálatot, amelynek újdonságairól a linken lehet olvasni. A felület szépen fejlődik, új hasznos funkciók kerülnek a rendszerbe, kevés hibával találkozhat a felhasználó, tudása pedig egyszerűen bővíthető az interneten fellelhető kiegészítők segítségével.

MATE

A GNOME 3 2011. áprilisi indulásával a fejlesztők lényegében megölték a GNOME 2 fejlesztését. Ám a GNOME 3 újszerű felülete – akár csak az Unity esetében is – nem nyerte el mindenki tetszését. De a kód forkolásával ez a felület is tovább élhet, így született meg 2011. június 18-án a MATE felület. A MATE szintén forkolta a GNOME 2 alkalmazásait. A MATE egy kisebb hardverigényű, egyszerűbb kinézetű asztali környezet, akár 1 Gigabyte körüli memóriával rendelkező gépen is használhatóan jól fut. (A Linux Mint 17.2-ben lévő MATE 1.10 újdonságai.)

Xfce

Az Xfce közel 20 éves történelme alatt több újraírást is túlélt, míg az Xform eszközkészlet alkalmazása helyett végül a GTK+ 2 használatára váltott. A mai modern Xfce megjelenését 2003. szeptember 25-től számoljuk, a 4.0-s verzió megjelenésétől. A rendszer saját ablakkezelőt (Xfwm), Thunar nevű fájlkezelőt, és egy sor saját, illetve GNOME 2-ből forkolt alkalmazást kínál. Hardverigénye talán még a MATE-nál is szerényebb, így 1GB-nál kevesebb memóriával rendelkező, régi vagy nem működő videokártya-hardvergyorsítás estén ez az elsődleges ajánlat. (A Xfce újdonságok megtekintése)

KDE

A KDE hosszú ideje az egyik legteljesebb asztali környezet. A Cinnamon, MATE és Xfce asztali környezetekkel ellentétben nem a GTK+ eszközkészletre épít, hanem a réges-régen még kettős licencelésű, mára azonban már teljesen szabad licenc alatt elérhető Qt eszközkészletre.

Az elsőre Kool Desktop Environmentnek, aztán K Desktop Environmentnek, végül KDE Software Compilationnak hívott asztali környezet története 1998. július 12-ig nyúlik vissza. Napjaink KDE kiadásai a Qt 5-ös verzióját használták, amelyre a Linux Mintben használt KDE 4.14 verziók is épülnek. A Qt 5-tel együtt három egymástól kiadási stratégiában eltérő összetevőre választották szét a fejlesztők: KDE Frameworks 5 – alapkönyvtárak, KDE Plasma – asztali felület, valamint KDE Applications – alkalmazások. (KDE újdonságok megtekintése.)

Az összes felület közül a KDE nyújtja a legszélesebb alkalmazásgyűjteményt és a legnagyobb testreszabhatóságot, illetve pompát. Ennek megfelelően itt a legnagyobb a hardverigény. Személyes benyomásom szerint nekem ez már túl sok, ugyanakkor rengetegen kedvelik ezt a környezetet is.

A telepítő letöltése

A Linux Mint letöltése az alábbi oldalakról végezhető el, a fentiek által ismertetett gyakorlati tapasztalatok vagy saját döntésünk alapján:

https://linuxmint.hu/letoltesek és http://www.linuxmint.com/download.php

A telepítő letöltésének elindításának részletes leírása itt található.

Röviden összefoglalva:

A letöltés lassabb kapcsolaton több mint 10 percet is igénybe vehet. A rendszer egy ISO lemezkép-fájl formában érkezik, amelyeket ki kell írni egy üres DVD-lemezre vagy egy USB pendrive-ra, függően hogy a telepítésre szánt számítógép miről tud rendszert elindítani.

A ISO lemezkép-fájl kiírása előtt érdemes ellenőrizni a letöltött fájlt, amelyről leírás itt található.

Amennyiben gépünk alkalmas a pendrive-ról történő indításra, akkor használhatjuk a Unetbootin-t vagy a LinuxLive USB Creator-t.

Pendrive és Unetbootin

Látogassuk meg a http://unetbootin.github.io/ oldalt és a „Download (for Windows)” gombra kattintva töltsük le a UNetbootin alkalmazást.

Az Unetbootin alkalmazást indítsuk el, és miután letöltöttük a Linux Mint Cinnamon verziójának ISO képfájlját, a „Diskimage” lehetőséget kiválasztva, „ISO” fájlt beállítva kattintsunk a tallózás gombra („...”) és adjuk meg az imént letöltött képfájlt.

Adjuk meg az „USB meghajtó”-ra történő írást a „Típus”-nál és válasszuk ki a cél „Meghajtó”-t.

Ezek után kattintsunk az „OK” gombra.

Amikor elkészültünk az USB pendrive írásával, hagyjuk a pendrive-ot a gépben és indítsuk újra a számítógépet.

Használhatunk másik programot is a pendrive elkéászítéséhez, a másik kedvencem a LiLi, azaz a Linux Live USB Creator, amely a http://linuxlinveusb.com/ címről tölthető le:

DVD és InfraRecorder

A régebbi gépek azonban csak DVD-ről képesek elindulni, így ha tényleg régi gépünk van, akkor biztosabb, ha kiírjuk a letöltött ISO DVD képfájlt egy DVD-re. Ha nincs író szoftver a gépünkön akkor használhatjuk az InfraRecorder nevű szabad szoftvert is.

Töltsük le az Installert és telepítsük.

A „Start” menüből indítsuk el az „InfraRecorder“-t. A megjelenő ablakban válasszuk a „Write Image” lehetőséget.

A megjelenő ablakban válasszuk ki a legördülő menüből az író eszközt, és érdemes a „Lemez ellenőrzése írás után” lehetőséget is bekapcsolni. Ezek után a Linux Mint DVD-re írásához kattintsunk az „OK” gombra.

Amikor befejeződött a lemez írása, akkor a DVD-vel a lemezmeghajtóban indítsuk újra a gépet.

BIOS beállítása az indításhoz

A következő résznél, ha nem vagyunk a BIOS beállításában járatosak, kérjük hozzáértő segítségét. Ha nincs ilyen ismerősünk, akkor egy kis angoltudással a géphez adott dokumentáció vagy az alaplap dokumentációja adhat segítséget. Ha ez utóbbi nincs meg, akkor sok esetben az alaplap típusának ismeretében még letölthető a gyártó honlapjáról az „User’s Manual” elnevezés alatt. Ennek hiányában tehetjük a következőket:

Amint indul a gép, figyeljük, hogy nincs-e lehetőség a boot eszköz ideiglenes megváltoztatására. A BIOS képernyőn erre a „Boot device” vagy „Boot menu” szöveg utalhat. Általában valamelyik funkcióbillentyűvel lehet elérni, például az „F12”-vel, „F7”-tel, „F8”-cal, vagy „F11”-gyel.

Régi gépeknél az is elképzelhető, hogy nincs erre mód, és akkor a BIOS setupban kell megváltoztatni a beállítást ideiglenesen. Ilyenkor az „Enter SETUP” kifejezést keressük, amellyel a BIOS SETUP a „DEL”-lel, „F1”-gyel, „F2”-vel, „F10”-zel indítható el általában.

Ha bejutottunk a BIOS-ba, akkor keressük a „First Boot Device”, „Boot Order”, „Boot Management” vagy „Boot Sequence” lehetőséget az „Advanced BIOS Features”, az„Advanced Boot Options” vagy a „Boot” menü alatt. Itt állítsuk be elsődlegesként az indításhoz használt boot eszközt: CD-ROM vagy USB.

A sorrend általában „Enter”-rel választható ki vagy a „+” és „-” gombokkal változtatható meg.

LiveDVD – a próbafülke

A LiveDVD segítségével az új rendszer indítása végezhető el. Amikor elindul a Linux Mint DVD-ről vagy USB pendrive-ról, akkor egy úgynevezett LiveDVD módban indul el. A LiveDVD egy minden funkcióval rendelkező operációs rendszert biztosít, amelyet úgy tud kipróbálni, hogy nem változtat meg semmit a számítógépe jelenlegi állapotán.

A LiveDVD indításánál is lehetőség van egyedi beállításokra, kompatibilitási üzemmódra, sőt még memóriatesztet is futtathatunk a számítógépen.

Próbáljuk ki a rendszert, vizsgáljuk meg a számunkra fontos dolgokat. Kipróbálhatjuk az internetkapcsolatot, a szövegszerkesztőt, a videólejátszót vagy bármit, amit érdekel. A LiveDVD magyar nyelv támogatása nem tökéletes, de ezen a telepített rendszeren (és a LiveDVD rendszeren is) könnyedén javíthatunk.

Ha kedvünkre való a operációs rendszer, akkor a LiveDVD futtatása közben dönthetünk a merevlemezére történő rendszer telepítéséről is. Az összes szükséges eszköz (particionáló és telepítő) elérhető a DVD-n. LiveDVD módban tehát használható, kipróbálható, tesztelhető, s ugyaninnen indítható a telepítés az „Install Linux Mint” ikonra duplán kattintva.

Fontos megjegyzés, hogy a magyar nyelv teljes támogatása nem került fel a LiveDVD-re így a teljesen honosított környezet csak a „Teljes magyar nyelvi támogatás telepítése” bekezdésben leírt telepítés elvégzése után érhető el.

A pendrive-ra telepített LiveDVD szinte bármilyen gépen elindítható hordozható Linux Mint-t is lehet, amelyre a fájlok is lementhetők – perzisztens tárterület kialakításával.

Rendszer-helyreállításhoz is használható a LiveDVD üzemmód. Ha esetleg nem indulna el esetleg a számítógépre telepített Windows, vagy elfelejtettünk valamit lementeni korábban, azt még most is megtehetjük a LiveDVD rendszer segítségével.

Összefoglalva: Amikor a Linux Mint DVD-ről elindítjuk az új rendszert, a jelenlegi számítógépének megváltoztatása nélkül próbálhatjuk ki a Linux Mint-et.

A Linux Mint telepítése

A Linux Mint és más modern Linuxok telepítése cseppet sem bonyolult mutatvány. Régebbi cikkeinkben részletesen bemutattuk, hogyan is lehet Windows mellé vagy éppen Windows helyett telepíteni a Linux Mint-et. A telepítés – mindkét esetben – csak egy ponton fog eltérni – a lemez particionálásánál – a további lépések teljességgel megegyeznek. Amennyiben Windows mellé telepítjük a Linux Mint-et, akkor a rendszerindításkor megjelenő GRUB rendszerindítóban választhatjuk ki az elindítani kívánt operációs rendszert, illetve probléma esetén a Linux helyreállító módját is. A telepítés innentől nagyjából 15-25 percet vesz igénybe.

Mielőtt belekezdenénk a telepítésben ismét kiemelném a mentés fontosságát. Legyen minden adatunkról – de legalább a fontosnak vélt adatokról – mentés.

Ennek tudatában belevághatunk a telepítésbe a „Install Linux Mint” ikonra duplán kattintva.

Első telepítési lépések

A telepítés első lépéseként a telepítés nyelvét kell kiválasztani. Itt választható a magyar nyelv a bal oldali választóban, de választhatunk más nyelvet is. Ha gépelni kezdünk, akkor a gyorskereséssel gyorsan a keresett nyelvhez tudunk ugrani.

Elolvashatjuk a kiadási megjegyzéseket, majd a „Folytatás” gombra gombra kattintva a hét lépcsőből álló telepítés harmadik fokára ugrunk. Itt egy áttekintést kaphatunk a rendszerigényekről. A telepítéshez – asztali környezettől is függően – legalább 10 Gigabyte helyt szánjunk. A telepítés során jó ha van internet kapcsolat, de ez nem létszükséglet, csak a friss csomagok beszerzéséhez kell. Hordozható gép esetén ügyeljünk, hogy csatlakoztatva legyen az elektromos hálózathoz, kellemetlen és adatvesztést is okozhat ha telepítés alatt kapcsol ki a gép a kiürülő akkumulátor miatt.

Windows helyett vagy mellé

A telepítés negyedik lépésénél komoly döntést kell hoznunk. El kell dönteni, hogy a meglévő rendszer mellé (ha van ilyen) vagy helyére kerül az új rendszer. Itt mindenkinek a vérmérsékletére és elszántságára bízom a döntést. Ha van olyan program ami miatt meg kell tartani a Windows-t akkor érdemes óvatosan megközelíteni a témát és a két rendszer egymás melletti használatára felkészülni. Nagyon sok programnak azonban van Linux alatt futó verziója és rengeteg alternatíva is van a Windowsos programok helyettesítésére. A Windows melletti használat esetén mindig a Windows-t kell először telepíteni, mert a Windows telepítő nem keres más rendszereket, nem ad lehetőséget a Linux indítására. A Linux viszont a GRUB segítségével általában képes a Windows elindítására is, bár az UEFI miatt ennek konfigurálása nem mindig kézenfekvő.

Ha nem volt más rendszer a gépen, akkor a telepítő a lemez törlését és a Linux Mint telepítését javasolja és hasonló lehetőséget lehet használni a a Windows végleges leradírozásához is: „Merevlemez törlése, és Linux Mint telepítése”, illetve „Microsoft Windows cseréje ezzel: Linux Mint”. A „Telepítés most” gombbal el is indítható a telepítés.

A másik főbb lehetőség a „Linux Mint telepítése Microsoft Windows mellé”, ahol megnevezve láthatjuk a telepítő által érzékelt Windows verziót. Például: Windows XP Professional. Ez a lépés normál esetben adatvesztés nélkül képes a Windows mellé varázsolni a Linux Mint-et. De elég egy áramkimaradás, valami eszköz- vagy programhiba és akár adatvesztés is történhet. Nem érdemes a mentést megspórolni. Lekicsinyítve az telepítőablakot akár még most is felmásolhatjuk a fontos adatokat egy pendrive-ra.

A „Folytatás” gombra kattintva a telepítő lehetőséget ad a felhasználónak a két világ egyensúlyának megteremtéséhez azaz az operációs rendszerek által használt partícióinak méretének beállításához.

A telepítést a „Telepítés most” gombra kattintva lehet véglelegíteni.

A biztonságot szem előtt tartó felhasználók a „Encrypt the new Linux Mint installation for security” jelölőnégyzetet megjelölve titkosíthatják egy később megadandó titkosítókulccsal a teljes merevlemezt. Én ezt azonban nem ajánlom, mert a telepítő a későbbiekben lehetőséget biztosít kizárólag a felhasználói adatok titkosítására is, amely kevésbé rontja a rendszer teljesítményét mégis elsőrangú védelmet nyúlt a felhasználói adatoknak – ha netalántán illetéktelen kezekbe kerülne a számítógép.

A „Use LVM with new Linux Mint installation” jelölőnégyzetet bejelölve a rendszer egy logikai kötetkezelőre települ, amely egyszerűbbé teszi a partíciók átméretezését. Én általában használom ezt a lehetőséget.

Végül a profik a „Valami más” lehetőséget választva kiélhetik magukat és kézzel hozhatnak létre az igényeiknek jobban megfelelő partíciókat. Akiknek ez sem elég azok terminált is ragadhatnak és parancssorból is dolgozhatnak.

A telepítés befejezése

A telepítés nehezebb részével már végeztünk is. Ugye nem is volt bonyolult? A következő lépésben a tartózkodási helyet kell megadni, vagy a térképre kattintva, vagy a középső mezőbe beírva, majd „Folytatás” gombra kattintani. Amennyiben működő internet kapcsolat van a gépen akkor a rendszer megpróbálja kitalálni a megfelelő tartózkodási helyet.

Az utolsó előtti lépésben a billentyűzetkiosztás kell megadni. Az automatikusan felajánlott kiosztás a tartózkodási helyünk alapján kerül meghatározásra, de az a bal oldalon lévő listára kattintva, vagy akár gyors kereséssel is megváltoztatható. Jobb oldalon a kiválasztott billentyűzetkiosztást lehet finomhangolni. A középső mezőben pedig ki lehet próbálni az aktuális beállítást is. Használhatjuk a „Billentyűzetkiosztás felismerése” lehetőséget is, amely a tipikus billentyűkre rákérdezve próbálja kitalálni a megfelelő kiosztást.

A telepítés utolsó fázisa a felhasználói fiók létrehozása. Itt meg kell adni az operációs rendszer fő felhasználójának a nevét, felhasználónevét és jelszavát, valamint a számítógép hálózatban használt nevét is. A név fog megjelenni a felületen, a felhasználónevet a rendszer használja. Például a felhasználó „home” mappája ilyen néven fog létrejönni a /home mappa alatt – a képen ez a mappanév a „kami” lesz. A felhasználónévnek és a számítógépnek viszonylag szigorű szabályoknak kell megfelelni, de a telepítő jelez, ha valami értéket nem adtunk meg jól. Érdemes a jelszónak összetett – kis- és nagybetűket, számokat és speciális karaktereket tartalmazó – de jól megjegyezhető jelszót megadni.

Ezen a párbeszédablakon lehetőség van a saját mappa titkosítására, amely a legjobb kompromisszum az adatok védelme és a rendszer sebessége között – én laptopon ezt szoktam beállítani. Természetesen az adatok napi szintű mentése továbbra is fontos – ha valami balul ütne ki a hétköznapi használat során.

Beállíthatjuk rendszerünket úgy is, hogy egyáltalán ne kérjen jelszót – ennek a beállításnak is megvan a létjogosultsága – például egy internetes terminál esetében.

Kattintsunk a „Folytatás” gombra.

Ezek után folytatódik a rendszer telepítése, miközben némi önreklám keretében jobban megismerhetjük a frissen telepített Linux Mint rendszert. Érdemes elolvasni a megjelenő információkat, mert így megismerhetjük milyen komponenseket kínál alapértelmezetten az operációs rendszer. Ne feledjük a Linux Mint – és általában a legtöbb Linux terjesztés – sok-sok programot kínálnak már rögtön a telepítés után, de saját magunk is telepíthetünk szabad, ingyenes és fizetős programokat többféle forrásból.

Amikor a telepítő befejezte a műveletet, újraindíthatjuk a számítógépet a frissen telepített rendszerrel, vagy folytathatjuk a LiveDVD használatát.

Az első indítás után

A rendszer újraindítása után az MDM (Mint Display Manager) jelenik meg, amelyen keresztül bejelentkezhetünk a rendszerbe, illetve beállíthatjuk – ha több asztali felület van a számítógépre telepítve – a használt felületet (zászló melletti kis jel gomb), valamint a nyelvet (zászló gomb) is. A Linux Mint is lehetőséget ad rá, hogy egyszerre több asztali felület is telepítve legyen ugyanarra az operációs rendszerre, így a felhasználók tetszés szerint válogathatnak a munkakörnyezetek között.

Jelentkezzünk be a telepítés során megadott jelszóval!

Bejelentkezés után a Cinnamon asztal jelenik meg, majd kisvártatva feltűnik az Üdvözlőképernyő is, ahol a legfontosabb linkeket, leírásokat programokat gyűjtötték össze a fejlesztők. Érdemes végignézni a kínált dokumentációkat és programokat.

Miután áttanulmányoztuk a lehetőséget, ismerkedjünk meg az új környezettel. Alul található a Panel, amely bal szélén a Menü látható. A Panel áthelyezhető, tetszőlegesen átalakítható, így mindenki a számára legjobb formára hozhatja. Minden elemen a jobb gombbal kattintva a beállítások érhető el. A Menü esetén az általános beállítások és a menü felépítését is megváltoztatható. Vigyázni kell azonban a nagy testreszabással, mert esetleg a számunkra fontos elemeket is el lehet tüntetni, így akár használhatatlanná téve a rendszert.

A Menü

A Menü gombra kattintva megjelennek:

  • a telepített programok – csoportokba szervezve, illetve a „Minden alkalmazás” csoportban egybe ömlesztve. Innen tudjuk megnyitni a Firefox böngészőt, a Gimp képszerkesztőt, a LibreOffice irodai programcsomag összetevőit, a VLC médialejátszót, a gThumb képrendezőt és importálót, a Simple Scan szkennelő programot, a Banshee hanglejátszót, a Pidgin azonnali üzenetküldőt, a Thunderbird levelezőklienst, a Transmission torrentklienst, a Számológépet, az Archívumkezelőt, és a Fájlok nevű alkalmazást, amely a Nemo nevű fájlkezelő

  • a „Beállítások” és „Adminisztráció” csoportok, amelyek nélkülözhetetlenek, ha testre szeretnénk szabni a rendszert

  • a „Helyek” nevű mappát, amelyben a leggyakrabban használt mappák vannak a Saját mappán belül. Ez a rész bővíthető a „Fájlok” fájlkezelőben új könyvjelző hozzáadásával

  • a „Legutóbbi” fájlokban az általunk megnyitott legutóbbi fájlok vannak

  • bal oldalt a „Kedvencek”, amelyre gyorsindítóként kiemelhetőek kedvenc alkalmazásaink. Ide kerülnek a rendszer leállítását, újraindítását és zárolását (CTRL+ALT+L) végző hivatkozások is

  • a menü megnyitásakor pedig a keresőmezőbe gépelve szűrhetünk a menü tartalmában

A Menü – ahogy a Linux világ hívja – Super gombbal is megnyitható (de még egy Windows logó van rajta), majd sima gépeléssel a megadott alkalmazásra is rá tudunk keresni.

A panel

A Menü gomb mellett jobbra az asztalt megjelenítő gomb, a gyorsindítók, a futó alkalmazások, és az értesítési terület található. A gyorsindítókat mi magunk is adhatunk hozzá a Panelhoz és az Asztalhoz is.

Az értesítési terület a gép tudásától függően változhat, de itt érhetjük el:

  • a rendszerüzeneteket,

  • a felhasználói fiókkal kapcsolatos tevékenységeket,

  • a Bluetooth vezérlőjét,

  • a vezetékes és vezeték nélküli hálózatok kezelését,

  • hangerő és médiaszabályzókat,

  • akkumulátoros üzem visszajelzőjét,

  • a telepített frissítések visszajelzőjét,

  • a feltelepített alkalmazások értesítési ikonjai (Skype, Dropbox),

  • az óra kijelzőt és beállítót, valamint

  • a futó ablakok listáját munkaterületenként.

A panel tudása kisalkalmazások hozzáadásával és beállításával bővíthető. Rendelkezésre áll egy online kisalkalmazás lista, ahol még több panelre helyezhető elem található.

Helyi menük

Bármely elemre jobb gombbal kattintva a helyi menü jelenik meg, amely az adott elemre jellemző legfontosabb műveleteket ajánlja fel. A Kisalkalmazásokat és Asztalkalmazásokat beállíthatjuk és eltávolíthatjuk. A fájlokat például megnyithatjuk, másolhatjuk, kivághatjuk és beilleszthetjük, valamint a tulajdonságait is szerkeszthetjük. Ezen felül megnyithatjuk más alkalmazással (Megnyitás ezzel:), elküldhetjük e-mailben, vagy mappa esetén megoszthatjuk mással. A Dropbox is képes ide beintegrálódni az egyszerű fájlmegosztás érdekében.

A fájlrendszer felépítése

A Linux világ fájlrendszere és a rendszer mappaszerkezete eltér a Windows világból ismerttől, ezért érdemesnek gondolom egy pár mondatban leírni, hogy is néz ki ez. A mai modern rendszerek EXT4 fájlrendszert használnak, de a alkalmazható még a XFS és BTRFS is. Régebben a EXT3 volt az alapértelmezett fájlrendszer. A Windows-ok esetén manapság az NTFS a legnépszerűbb fájlrendszer, amelyet a Linux képes alapból olvasni és írni is. Bővebben a fájlrendszerekről: https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jlrendszer

  • A Linux rendszer a „/”, azaz root fájlrendszer alá kerül, eltérően a Windows C:\ meghajtójától.
  • Ez alá kerülnek a rendszerindítás fájljai: „/boot”.
  • A felhasználói fájlok a „/home” alatt vannak, ami alatt vannak az egyes felhasználók mappái: „/home/kami/” – amit a rendszer a felhasználó szemszögéből Saját mappának is hív.
  • A felcsatolt külső meghajtókat a „/media” alatt találjuk, a saját kézi csatolásokat a „/mnt” alá szokás tenni.
  • A programok általában „/usr” alá kerülnek, de egyedi telepítővel rendelkező programokat az „/opt”-ba telepítünk.
  • A változó fájloknak a „/var” mappa az otthonuk.
  • Az átmeneti fájlokat pedig a „/tmp” mappában tárolja a rendszer.
  • A Linux kernel elemei a „/boot” mellett a „/lib” és „/lib64” alatt is megtalálhatók.
  • A rendszer állapotáról a „/proc” mappában tájékozódhatunk.
  • És van még pár speciális mappa: „/dev”, „/bin”, „/sbin”, „/run”, „/sys”

De egyelőre ezekhez semmilyen módon ne nyúljuk, csak látható, hogy a rendszer felépítése alaposan eltér a megszokottól, de ez a rendszer előnyére fog válni – miután kiismertük.

Több asztalunk van!

Az Asztal helyet biztosít a legfontosabb ikonoknak, a Számítógép, Saját mappa és a Kuka is beállítható ide. Illetve bármi más amit meg szeretnénk itt jeleníteni. A felcsatolt meghajtók itt is megjelenhetnek.

A Rendszerbeállítások között az „Asztal” segítségével állítható be a megjelenített ikonok köre.

A Munkaterületek egy-egy különálló asztalnak tekinthető, amelyre áthelyezhetjük az alkalmazásokat, így különféle tematika szerint rendezve azokat. Ezzel elkerülhető, hogy asztal túl zsúfolttá váljon – kényelmesebbé téve a munkát. Az egyes asztalok között CTRL+ALT + (LE, FEL, JOBB, BAL) gombokkal válthatunk. A munkaterületek elnevezhetők, és minden ablak áthelyezhető másik asztalra.

A Rendszerbeállítások között a „Munkaterületek” segítségével állítható be a munkaterületek kezelése.

Az asztalra pakolhatunk interaktív elemeket – „Asztalkalmazás”-okat – amelyek információt jeleníthetnek meg vagy szórakoztatnak. Lehetőség van alkalmazást telepíteni az online katalógusból is. Ezt a beállítást is a Rendszerbeállítások között találjuk.

Az ablakok kezelése

Noha ez a rendszer nem az ablakokról van elnevezve, ablakok kezelésében mégis sokkal több lehetőséget biztosít a felhasználónak. Az ablakok ugyanúgy a címsor megfogásával húzható odébb. Ha az az ablakot „nekihúzzuk” a képernyő valamelyik szélének, akkor az ablak automatikusan ahhoz az oldalhoz illeszkedik és fél képernyőnyi mozaikká méreteződik. Ha eközben a CTRL gombot is lenyomjuk, akkor a nyíl gombokkal másik munkaterületre helyezhetjük át az ablakot.

A Rendszerbeállítások között az „Ablak mozaik” segítségével állítható be az ablakok illesztése.

Az ablak címsorának bal szélén az ablak menüje van (ALT + SPACE), ahol a szokásos minimalizálás, eredeti méret (ALT + F5), maximalizálás, áthelyezés (ALT + F7) és átméretezés mellett (ALT + F8) utasíthatjuk az ablakkezelőt, hogy ez az ablak mindig legfelül legyen, minden munkaterületen látható legyen vagy áthelyezhetjük egy másik munkaterületre. Az ablak címsorának jobb szélén a szokásos minimalizálás, maximalizálás/előző méret valamint a bezárás gomb található. Ezeket a gombokat tetszőleges sorrendben átrendezhetjük (akár a másik oldalra is) vagy hozzáadhatjuk a felgördítés lehetőséget, amelyre kattintva az ablaknak csak a címsora lesz látható, majd ugyanúgy visszaállítható. A Rendszerbeállítások között az „Ablakok” segítségével beállítható az ablakok viselkedése és menüi, valamint az ALT+TAB kezelése is.

Hasznos billentyűkombinációk

Pár billentyűkombináció ismeretében még hatékonyabbá tehető a Cinnamon felület kezelése:

  • váltás a munkaterületek között: CTRL +ALT + JOBB NYÍL vagy BAL NYÍL
  • a Munkaterületek áttekintő nézete (CTRL+ALT+FEL)
  • ablakok áttekintő nézete (CTRL+ALT+LE)
  • a kényelmes ablakváltó előnézettel (ALT+TAB vagy ALT+SHIFT+TAB)
  • asztal megjelenítése (panelen ikon vagy SUPER+D)
  • fájlkezelő megnyitása (SUPER+E)
  • asztal lezárása (CTRL+ALT+L)
  • terminál (parancssor indítása) (CTRL+ALT+T)
  • Menü megnyitása (SUPER).

Egy-egy alkalmazás gyors megnyitása, például LibreOffice Writer esetében

„SUPER” WR „ENTER”

A Rendszerbeállítások között a „Billentyűzet” beállításainál testreszabhatjuk a billentyűzet kezelését, a gyorsbillentyűket, valamint akár minden egyes ablakhoz eltérő kiosztást is megadhatunk. Akár a fent megadott alapértelmezéseket is megváltoztathatjuk.

Rendszerbeállítások

A már érintőlegesen említett Rendszerbeállítások program a rendszer széleskörű beállítását teszi lehetővé. Ugyanaz a feladata mint más rendszereken a Vezérlőpultnak, vagy újabban a Gépháznak. Itt találjuk meg – csoportokba rendezve – a legfontosabb beállításokat. Mondanom se kell, hogy a Linux operációs rendszer ennél nagyságrendekkel jobban átállítható, de ahhoz könyékig „olajosan” dolgozni kell a motorháztető alatt. A Linux erre lehetőséget biztosít és az interneten fellelhető közös tudás és dokumentációk révén ez elvégezhető, de a Linux-szal most ismerkedő egyelőre elégedjenek meg az itt felsorolt lehetőségekkel.

Ha tudjuk mit keresünk akkor elegendő a jöbb felső sarokba elkezdeni beírni a kívánt beállítás nevét. Minden más esetben a főbb csoportokba – Megjelenés, Beállítás, Hardver és Adminisztráció – szervezett ikonok közül válasszuk ki a megfelelőt.

A Megjelenés csoportban beállíthatjuk a rendszer betűtípusait, az asztal hátterét és a témákat. A témák egy összefogott stíluscsomagot jelölnek, amelyben benne vannak az ablakkeretek, ikonok, vezérlőelemek, egérmutatók és az asztal, panellel együtt.

Választhatunk a témák közül, vagy mi magunk állíthatunk össze ilyeneket az egyes komponensekből vagy a komponensek elkészítésével. Van lehetőség a mások által elkészített témákat az online katalógusból letölteni és kipróbálni.

A Rendszerbeállítások használható még:

  • az Indítópult – az automatikusan elinduló alkalmazások listájának és az indítás késleltetésének beállítására,

  • a Kijelző – felbontás és több monitor beállítására,

  • az Energiakezelő – a rendszer energiatakarékosságának beállítására,

  • a Hálózatkezelő – az elérhető vezetékes, vezeték nélküli és többek között a VPN hálózatok beállítására,

  • a Hang – a hanglejátszás és felvétel beállítására,

  • az Egér és érintőtábla – az egérhasználat és érintőtábla megfelelő beállításához,

  • Színkezelő és a Felhasználók valamint a csoportok beállítására szolgáló alkalmazások is.

Teljes magyar nyelvi támogatás telepítése

Abban az esetben ha magyar nyelven használjuk a Linux Mint-et, a teljes körű nyelvi támogatáshoz fel kell telepíteni még néhány nyelvi csomagot.

Kattintsunk a „Menü” gombra majd az „Beállítások” csoportban kattintsunk az „Nyelvek” ikonra. A „Nyelvek” beállítása elérhető a Rendszerbeállításokon keresztül is.

A megjelenő ablakban kattintsunk a „Nyelvek telepítése vagy eltávolítása” gombra, majd adjuk meg a rendszergazda jelszavát. A nyelveknél a „Hungarian” kiválasztása után nyomjuk meg a „Nyelvi csomagok telepítése” gombot, ha a magyar nyelvű támogatás nincs „Teljesen telepítve” állapotban. A telepítés elvégzése után zárjuk be az ablakot.

Testreszabás

Ahogy azt a Panelnél is láthattuk a Linux Mint Cinnamon szélsőséges módon – igényeinknek megfelelően – testreszabható. Én viszont azért kedvelem a Cinnamont mert szinte az alapbeállításokkal is jól használható környezetet biztosít.

Hardverösszetevők telepítése

A Linux kernel vélhetőn már az első induláskor felismerte az összes hardverkomponenst a számítógépben és jól működik a rendszerbe épített nyílt forráskódú eszközmeghajtó illesztőprogramokkal. Amennyiben nem így lenne, akkor néhány esetben előfordulhat, hogy a hardver gyártójától vagy a közösségi fejlesztőktől sincs elérhető nyílt forráskódú illesztőprogram. Más esetekben a gyártó által biztosított zárt forráskódú illesztőprogram több vagy jobb támogatást kínál az adott hardverhez. Ilyen esetekben az Illesztőprogram-kezelővel telepíthetjük a támogatott illesztőprogramokat a rendszerünkre.

Illesztőprogram-kezelő megnyitásához:

Kattintsunk a „Menü” gombra majd az „Adminisztráció” csoportban kattintsunk az „Illesztőprogram-kezelő” ikonra.

A megjelenő párbeszédablakban válasszuk ki az általunk telepíteni kíván eszközmeghajtó illesztőprogramot. A párbeszédablakban megtalálhatók az adott eszközökhöz elérhető nyílt és zárt forráskódú illesztőprogramok is. A Linux Mint általában a nyílt illesztőprogram telepítését ajánlja, amelyt az adott elem mellett zöld „(ajánlott)” felirattal jelül. Egyes hardvereknél nem érhető el előkészített illesztőprogram és a hardver illesztőprogram támogatásához a gyártó honlapját kell felkeresni és a megadott telepítési útmutatót követni.

Amennyiben változtattunk az illesztőprogram használaton, úgy a „Visszaállítás” gombbal visszaállíthatjuk az eredeti állapotot, míg a „Változtatások alkalmazása” gombbal érvényre juttathatjuk az új beállításokat. Ez utóbbi esetén az operációs rendszer letölti a szükséges összetevőket és a telepítésükhöz kéri majd a rendszergazdai jelszót is.

Nyomtatók telepítése

A Linux Mint a CUPS rendszer használja a nyomtatókkal történő kommunikációra, amely széleskörű nyomtatótámogatással bír. A Rendszerbeállítás ablakban található Nyomtatók alkalmazással könnyen lehet új nyomtatót hozzáadni, meglévő eszközöket menedzselni és beállítani az igényeknek megfelelően.

A Linux Mint széles skáláját támogat helyi és hálózati nyomtatóknak és nagyon sok eszközhöz azonnal tud ajánlani illesztőprogramot is. Ha nincs azonnali támogatás a nyomtatóhoz, akkor használhatunk PPD-fájlt, illetve interneten is megpróbálhatjuk levadászni a megfelelő illesztőprogramot.

Hi-DPI kijelzők helyes beállítása

A modern laptopok egy része nagyfelbontású, úgynevezett HiDPI kijelzőkkel érkeznek, amelynek felbontása nagyjából duplája az általánosan elterjedt kijelzőknek. Az asztali környezetek egy része ma már közvetlenül támogatja ezeket a kijelzőket, vagy folyamatban van a támogatás mind teljesebb beépítése.

A nagy felbontású (HiDPI) kijelzők támogatásának bekapcsolásához kattintsunk a „Menü” gombra majd az „Beállítások” csoportban kattintsunk az „Rendszerbeállítások” ikonra. A megjelenő ablakban a „Beállítások” csoportban kattintsunk az „Általános” ikonra. A „Felhasználói felület átméretezése” legördülő menüben válasszuk ki a „Dupla (Hi-DPI)” beállítást.

A Firefox, a Thunderbird, a KDE és Java alkalmazásoknál külön kell beállítani a Hi-DPI támogatást.

A Szoftverkezelő

Mint a cikk első felében említettem a programok telepítésére elsősorban a Szoftverkezelő való, de más grafikus felületen futó eszközzel (például: Synaptic) vagy terminálban futó eszközzel (például: apt-get és aptitude) is telepíthetünk új programokat a rendszerre. Alapból ezek az eszközök a központi tárolókból telepíti a programtelepítő csomagokat, egyszerűen és gyorsan.

Kézzel is adhatunk hozzá új szoftvertárolókat, valamint különálló csomagtelepítőből is telepíthető programokat, amennyiben a tárolóban nem található meg a kíván csomagot. Ekkor a „deb” csomagokat érdemes keresni. Figyelni kell azonban arra, hogy a külső forrásból származó csomagokban nem biztos, hogy vakon megbízhatunk – érdemes az ilyen csomagokat csak alapos megfontolás és ellenőrzés után telepíteni, hogy elkerüljük az esetleges kártékony programok telepítést. A Linux Mint tehát „deb” csomagokat használ a programok telepítésére, és általában a Debian vagy Ubuntu disztribúció csomagjai is remekül együttműködnek a rendszerrel.

Szoftverek telepítése

A Szoftverkezelő megnyitásához kattintsunk a „Menü” gombra majd az „Adminisztráció” csoportban kattintsunk az „Szoftverkezelő” ikonra.

A Szoftverkezelővel böngészhetjük a Linux Mint-re elérhető szoftvereket kategóriák és kulcsszavak alapján. A szoftvereket sorba rendezheti értékelés és népszerűség szerint.

Beléphetünk a különböző kategóriákba.

Vagy a jobb felső sarokban található keresővel kereshetjük meg a telepíteni kíván alkalmazást.

A kíván címre duplán kattintva megjelenik az alkalmazás adatlapja, ahonnan aztán a „Telepítés” gombra kattintva telepíthetjük is az alkalmazást.

Ellentétben más operációs rendszerekkel a Linux Mint és a Linux rendszerek általában bőséges és nagy tudású programokat biztosítanak alapból illetve a csomagtárolók révén könnyen telepíthető formában.

Telepítés közben tovább böngészhetjük a szoftverkatalógus és telepíthetünk további programokat.

Szoftverek eltávolítása

A már telepített szoftvereket, amelyeket egy zöld pipa jelez az adatlapon az „Eltávolítás” gombbal lehet eltávolítani a rendszerről.

Frissítések telepítése

A Linux Mint rendszer elérhető frissítéseit a Frissítéskezelő program segítségével telepíthetjük. A frissítések telepítése fontos eleme a rendszer biztonságos üzemeltetésének, így javasolt legalább hetente egyszer elvégezni. A Frissítéskezelő megnyitásához:

kattintsunk a „Menü” gombra majd az „Adminisztráció” csoportban kattintsunk az „Frissítéskezelő” ikonra.

A megjelenő Frissítéskezelő ablakban láthatjuk a rendelkezésre álló frissítéseket. Ahhoz megkapjuk a jelen pillanatban elérhető frissítések listáját, kattintsunk a „Frissítés” gombra. A listában megjelenő elemeket a „Frissítések telepítése” gombra kattintva telepíthetjük.

A Frissítéskezelő egy része a háttérben is fut, amely a Panelon az értesítési területen megjelenő ikonnal értesít az új, fontos frissítésekről. Ezeket a frissítéseket ajánlott telepíteni, hogy a rendszer biztonságos és naprakész állapotban legyen.

Beépített alkalmazások

A Linux Mint kellemesen sok előre telepített programmal érkezik a számítógépre. Ezek a programok mind szabad szoftverek, ingyenesen használhatók, némelyik igen nagy tudású. A Linux Mint változatai ugyanezekkel a programokkal érkeznek. Emellett jó néhány alapértelmezett program a Linux Mint-re jellemező egyedi program, amely a rendszer használatát és adminisztrálását egyszerűsíti le.

Fájlok (Nemo) – fájlok kezelése

A Linux Mint rendszer a Fájlok (valójában Nemo) nevű programot biztosítja a fájlokkal végezhető műveletekhez. Lényegében ez a Linux Mint intézője, azaz ha megnyitjuk – többek között – a Számítógép vagy a Saját mappát, akkor is ezen az alkalmazáson keresztül látjuk.

Az ablak tetején látjuk a menüket, ahol a program összes funkciója elérhető. Alatta a Fő eszköztár van, ami a gombokból és a hely beviteli mezőből áll. A gombok tetszőlegesen elrejthetők vagy megjeleníthetők. A hely beviteli mező pedig lehet szöveges és gombos megjelenítésű is, amelyet a „Hely beviteli mező átváltása” gombbal váltható át. A hely beviteli mezőre CTRL + L gombbal ugorhatunk. A gombsor bal részén a mappák közötti navigációt találjuk a jobb oldalán a mappa létrehozás, keresés és a nézet (ikon/lista/tömör) választása gombokat találjuk. A Lista nézetfejlécére kattintva az adott kategória szerint rendezhetjük a fájlokat. A fájlok között azonnal gépeléssel kereshetünk, vagy a „Keresés” használatával több fájlt is megkereshetünk, amelyek a megadott kritériumoknak felelnek meg.

Alatta a fájlok láthatók, illetve bal oldalon az Oldalsáv – amennyiben be van kapcsolva. A fájlokat tetszőlegesen húzhatjuk, másolhatjuk (CTRL+húzás), linkelhetjük (CTRL+SHIFT+húzás) és dupla kattintással elindíthatjuk a programot vagy az adott fájlhoz társított alkalmazást. Az Oldalsávon megjeleníthetjük a kedvenc „Helyek”-et vagy „Fanézet”-ben a fájlrendszert hierarchikus rendben.

A „Helyek”-en megtalálható valamennyi fontos mappa a „Számítógép”-en és „Hálózat”-on, valamint a csatlakoztatott tárolók („Eszközök”) és saját magunk által bővíthetők Könyvjelzők (CTRL+D) is.

Az egyes mappák külön-külön színezhetők. A fájlok és mappák tulajdonságai a menüből és jobb gombbal az adott elemre kattintva is elérhető a „Tulajdonságok” helyi menüből. Itt részleteket tudhatunk meg a fájlokról, beállíthatjuk jogosultságaikat, hozzárendelhetünk a fájl megnyitásához egy vagy több alkalmazást és emblémával láthatjuk el az adott elemet.

Csomagnév: nemo

Firefox – böngésző

A legnépszerűbb nyílt forráskódú böngésző a Windows operációs rendszeren szocializálódott felhasználók számára is ismerős lehet. A Linuxon futó verzió tudása és működése megegyezik a Windowson futó verzióval. A Firefox modern HTML5 kompatibilis böngészőmotorral rendelkezik, gyors működésű és nagyobb sebesség érdekében képes a rendszer hardveres gyorsítását is használni. A Privát böngészés, a kényelmesen használható könyvjelzők mellett képes a böngésző beállításait és a személyes adatokat (könyvjelzők, űrlapadatok, jelszavak, megnyitott oldalak) más gépeken lévő Firefox böngészővel – vagy éppen androidos telefonnal – is biztonságosan szinkronizálni. A Firefox Hello segítségével pedig ingyenes videó- és hanghívást is lebonyolíthatunk.

A böngésző fejlesztését a Mozilla – egy nonprofit alapítvány végzi – amelynek elsődleges célja a felhasználók érdekeinek figyelembe vétele és adatainak védelme.

További információk: https://www.mozilla.org/hu/firefox/products/

Hasznos webhely a program használatához: https://support.mozilla.org/hu/products/firefox

Csomagnév: firefox

A Linux Mint alapértelmezetten a Yahoo keresőjét ajánlja. Alternatívaként – a rendszerre telepített – a személyes szférát védő DuckDuckGo is használható. Amennyiben más keresőszolgáltatást telepítenénk, látogassuk meg a www.linuxmint.com/searchengines/ oldalt és válasszuk ki a megfelelő oldalt. Vagy a böngészőben: „Szerkesztés → Beállítások → Keresés → További keresőszolgáltatások felvétele...”.

Ezek után a Firefox keresősávjában a nagyítón megjelenő zöld pluszra kattintva a keresőszolgáltatás hozzáadása menüre kattintva beépül a Firefoxba az új keresőszolgáltatás.

Chromium – böngésző (alternatíva)

Alternatívaként használhatjuk a Chromium nevű böngészőt, amely a Google Chrome kizárólag nyílt forráskódú komponenseiből álló változata.

További információk: http://www.chromium.org/Home

Csomagnév: chromium

Gimp – képszerkesztő

A GIMP (GNU Image Manipulation Program) egy rendkívül nagytudású bittérképes vagy más néven pixelgrafikus képszerkesztő program, amely szintén ismerős lehet Windows alatt is. A program képességét tekintve elmarad a Photoshop-tól, de a legtöbb szerkesztési feladatot meg lehet vele csinálni.

Jellemzők:

  • A szerkesztő eszközök széles választéka, ideértve az ecsetet, tollat, festékszórót és rengeteg mást.

  • A szerkesztett kép méretét csak a rendelkezésre álló lemezterület korlátozza.

  • Rétegek (Layers) és csatornák (Channels).

  • Külső programokból meghívható funkciók és makrók.

  • A visszavonási lehetőségeket (Undo) csak a szabad lemezterület korlátozza.

  • Képátalakítási (Transform) lehetőségek, ide értve a forgatást, tükrözést és sok mást.

  • Több képformátum támogatása: GIF, JPEG, PNG, XPM, TIFF, TGA, MPEG, PS, PDF, PCX, BMP stb.

  • Beépülő modulok (Plugins)

További információk: http://gimp.hu/

Hasznos könyv a program használatához: http://gimp.hu/konyv/gimp_konyv_kozepes.pdf

Csomagnév: gimp

LibreOffice – irodai programcsomag

Akinek volt már dolga a LibreOffice-szal az tudja, akinek még nem, annak leírom, hogy a LibreOffice, akárcsak a többi szabad szoftver teljesen ingyenes és szabadon használható tetszőleges számú számítógépen, bármilyen célra, magánszemélyek és vállalkozások esetében egyaránt. Ennek megfelelően a letöltött LibreOffice-t bátran telepíthetjük az általunk elérhető összes gépre, odaadhatjuk barátainknak, munkatársainknak, korlátozás nélkül. A LibreOffice-nak ott lehet a helye minden számítógépen, hiszen másodlagos irodai programcsomagként is remekül funkciónál és sok egyéb mellett jobb magyar nyelvi támogatással és Open Document Format támogatással bír, mint a kereskedelmi versenytársak.

A Menü programjai között megtaláljuk a LibreOffice komponenseit: a Writer szövegszerkesztésre használhatjuk, a Calc feladata a táblázatkezelés, az Impress segítségével látványos előadásokat készíthetünk, a Base adatbázis-kezelésre képes, míg a Draw által vonalas rajzokat, illusztrációkat hozhatunk létre.

Ismeri számos irodai programcsomag fájlformátumát (odt, ods, odp, odd, dox, docx, xls, xlsx, ppt, pttx), illetve számos kép és vonalas rajz formátumot, még a Visio fájlokat is képes megjeleníteni. Az importálás és az exportálás során azért előfordulhatnak hibák, amely azért nem biztos, hogy a LibreOffice-t kell okolni, hiszen a LibreOffice saját formátumába – az OpenDocument-be sem ment más szoftver tökéletesen. A LibreOffice saját formátumában kényelmesen kezel – Writer esetén – akát több száz oldalas dokumentumokat, amelyet könnyedén exportálhatunk ki PDF-be, vagy a környezetet nem kímélve akár ki is nyomtathatunk.

A programok felülete leginkább a Microsoft Office 2003-hoz hasonló, de a oldalsávok használata minden eszközt kattintásnyi közelségbe hoz a felhasználóhoz. De továbbra is a hagyományos eszköztárak és menük között is megtalálhatjuk a számunkra szükséges eszközöket. Meglátásom szerint a menük szervezése logikusabb, mint a kereskedelmi vetélytárs esetén, de éppen ezen különbség miatt a LibreOffice használatát szokni kell – szánjunk rá tehát időt. Az OpenOffice.org lelkes használói – a számtalan újdonságtól eltekintve – nem sok különbséget tapasztalanak majd az ez eddig meglévő irodai programcsomagjukhoz képest.

VLC – médialejátszó

A VLC médialejátszót szerintem nem kell senkinek sem bemutatni. Korunk legnagyszerűbb lejátszója, szinte bármilyen formátumú videó- és hangállományt, DVD-ket, audio CD-ket, VCD-ket és különféle közvetítési protokollokat lejátszik, hardvergyorsítással megtámogatva egészen kicsi erőforrásigénnyel. Windows-on is sokan használják, így talán a legnépszerűbb szabad szoftver a médialejátszók kategóriájában. Lejátszási lista támogatása, testreszabhatósága és egyéb kényelmi funkciói révén Linuxon is ugyanolyan kényelmes és jó program ahogy azt más operációs rendszerek alatt is megszerettük.

További információk: http://www.videolan.org

Csomagnév: vlc

Videók – Totem – médialejátszó (beépítve)

Alternatívaként használhatjuk az egyszerűbb de jól használható „Videók” programot, amely Totem néven települ a rendszerre.

Csomagnév: totem

gThumb – képrendező és importáló

A gThumb képek nézegetésére, katalogizálására szolgál. Alapszintű képmanipulációra és effektezésére is lehetőséget biztosít, valamint a vörösszem-effektust is el lehet vele távolítani. Ezzel a programmal tudjuk a digitális fényképezőgép memóriakártyáján vagy más adathordozón tárolt képeket a számítógépre másolni.

További információk: https://wiki.gnome.org/Apps/gthumb

Csomagnév: gthumb

Darktable – RAW képszerkesztő (alternatíva)

Nagyobb tudású és RAW-ból történő utómunkára a Darktable nevű alkalmazás lehet jó választás, amely szintén alkalmas a fotók katalogizálására.

További információk: http://www.darktable.org/

Csomagnév: darktable

Adathordozó behelyezésekor és eltávolításakor

Amennyiben a számítógéphez memóriakártyát, pendrive-ot, vagy a CD vagy DVD meghajtóba lemezt helyezünk a Linux Mint automatikusan csatolja az eszközt és megkérdezi, hogy mit szándékozunk tenni a rajta lévő adatokkal. Ez lehet csak a fájlok megjelenítése, esetleg egyéb speciális program használata vagy például képek esetén importálás a gThumb programmal a számítógépen lévő Képek mappába.

A „Rendszerbeállítások”-ban az „Alapértelmezett alkalmazások” párbeszédablakban a „Cserélhető adathordozók”-nál megadhatjuk az automatikus műveletet is, amit ilyenkor végre szeretnénk hajtani.

Linux rendszerek esetén a csatolt meghajtókat a használat befejezésekor le kell választani. Az adott eszközre jobb gombbal kattintva a „Leválasztás” almenü használatával, vagy a „Fájlok” alkalmazásban az oldalsávon látható eszköz melletti kiadás gombra kattintva.

Simple Scan – szkennelő program

Amennyiben számítógépünkhöz lapolvasó, azaz scanner is csatlakozik a Simple Scan programmal tudjuk használatba venni. Ez lehet különálló eszköz vagy egy multifunkciós gép lapolvasója is. Könnyen használható szövegek és fotók beolvasására de optikai-karakterfelismerési (OCR) képességekkel nem rendelkezik. A program háttérszolgáltatásait a SANE nevű sok éve szolgálatot teljesítő scanner modul áll.

További információk: https://launchpad.net/simple-scan

Csomagnév: simple-scan

Banshee – zenelejátszó

Különféle formátumban tárolt zeneszámok és albumok kényelmes kezelésére, katalogizálására és meghallgatására szolgáló program, számos kényelmi funkcióval rendelkezik. Többek között a borítóképek, az internetes rádiók, online zenebortok kezelésére is alkalmas és megjelenítheti az albumokhoz kapcsolódó érdekességeket is.

További információk: http://banshee.fm/

Csomagnév: banshee

Audacious – zenelejátszó (alternatíva)

Kis erőforrásigényű zenelejátszó.

Csomagnév: audacious

Rhythmbox – zenelejátszó (alternatíva)

A Banshee-hoz hasonló komplett lejátszóalkalmazás.

Csomagnév: rhythmbox

Mixxx – DJ keverőprogram (alternatíva)

Profi két deckes DJ keverőpult BPM érzékeléssel és szinkronizálással, valamint mix-, loop- és effekttámogatással, albumkezeléssel és MIDI szabványú vezérlőhasználattal.

További információk: http://mixxx.org/

Csomagnév: mixx

Pidgin – azonnali üzenetküldőt

Számos azonnali üzenetküldő hálózatot tud kezelni és egyetlen listában megjeleníteni, úgy hogy egy személyhez akár több különböző kommunikációs csatorna is felvehető.

Támogatott hálózatok:

  • AIM
  • Bonjour
  • Gadu-Gadu
  • Google Talk
  • Groupwise
  • ICQ
  • IRC
  • MSN
  • MXit
  • MySpaceIM
  • SILC
  • SIMPLE
  • Sametime
  • XMPP
  • Yahoo!
  • Zephyr

További információk: https://pidgin.im/

Csomagnév: pidgin

Thunderbird – levelezőkliens

A jól ismert levelezőkliens, amely ugyanazokat a funkciókat kínálja az összes támogatott pltaformon.

További információ: https://www.mozilla.org/hu/thunderbird/

Csomagnév: thunderbird

Transmission – torrentkliens

Azok számára akik további Linux klienst vagy netán ingyenes filmeket szeretnének letölteni, a Transmission kliens egy könnyen kezelhető megoldást kínál.

Néhány szabadon megnézhető (és esetleg felhasználható) film: https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_open-source_films

További információ: http://www.transmissionbt.com/

Csomagnév: transmission-gtk

További eszközök

A Linux Mint tartalmaz beépítve „Számológép”-et, jegyzetelőt „Tomboy” néven, „Archívumkezelő”-t és a rendszer mentésére és visszaállítására szolgáló „Mentéskezelő”-t is.

Amit esetleg érdemes telepíteni:

Dia – diagramrajzoló

További információk: https://wiki.gnome.org/Apps/Dia

Csomagnév: dia

Inkscape – vektoros rajzoló

További információk: https://inkscape.org/en

Hasznos könyv a program használatához: http://inkscape.hu/letoltesek/

Csomagnév: inkscape

Skype – hang és videókonferencia szoftver (alternatíva)

Csomagnév: skype

Dropbox – online fájltároló (alternatíva)

Csomagnév: nemo-dropbox

Double Commander – kétpaneles fájlkezelő (alternatíva)

Azok számára, akiknek nem lenne elegendő a Fájlok (Nemo) által kínált kétpaneles fájlkezelési szolgáltatások, azok a GNOME Commander mellett a Double Commanderrel is probálkozhatnak. A Windows-on is elérhető kétpaneles fájlekezelő a szegény ember Total Commander-ének is titulálhatnánk, hiszen az ingyenes, szabad szoftver a nagy példakép legtöbb funkcióját jól ismeri.

Csomagnév: doublecmd-gtk

Midnight Commander – kétpaneles fájlkezelő (alternatíva)

A kétpaneles fájlkezelők Ádámjának, a Norton Commandernek hű mása, a Linux rendszerekhez igazított fonkciókkal és kényelmes megoldásokkal. Akik terminálban dolgoznak, és a karakteres megoldásokra eskösznek, valószínüleg elkerülhetetlen, hogy felrakják a Midnight Commander – ha másért nem  – kényelmi okokból.

Csomagnév: mc

Stellarium – csillagvizsgáló

A Stellarium szabad, nyílt forráskódú számítógépes planetáriumprogram. Élethű 3D-s látványt nyújt – mintha szabad szemmel vagy távcsővel néznénk az eget. Planetáriumi vetítőkben is használják. Csak meg kell adni a koordinátákat és kész.

További információk: http://www.stellarium.org/hu/

Csomagnév: stellarium

Homo Ludens – a játékos linuxos

Rossz nyelvek szerint azért nem népszerűbb a Linux, mert alapból nincs benne se pasziánsz se aknakereső. Ezek persze megvannak, csak utólag kell telepíteni őket: a pasziánszt ace-of-penguins csomagból a aknakeresőt pedig a gnome-mines csomagból. Ezenfelül számtalan ingyenes és élvezetes játék érhető el Linux-hoz, például: wesnoth, supertuxcart, warzone2100, frozen–bubble, openarena, nexuiz, openttd, pingus, neverball, 0ad, gnome-games, freeciv, freecol, trigger-rally, hedgewars, flightgear, xracer.

Ezek a játékok sok órányi szórakozást biztosítanak kicsiknek és nagyoknak egyaránt.

Steam

Azok számára ez nem lenne elég, a Valve jóvoltából a Steam egyre bővülő – natív linuxos – felhozatala is elérhető a a Linuxon. A kínálat Linuxon futó játékokból nem olyan teljes még, mint Windows esetén, de az indie játékok legjava és egyre több nagy hírű játék is elérhetővé válik Linuxon. A kalandozásokat – és az esetleges költséges vásárlásokat – a Steam honlapján folytathatjuk a Linux kliens letöltésével: http://store.steampowered.com/about/ és a csomag telepítésével.

Csomagnév: steam

A csomag ezek után letölti a Steam klienst.

Bejelentkezés után már indulhat is a játék – az ingyenes játékokkal és vásárlás után a többi játékkal is.

Humble Budle

A másik lehetőség, hogy játékokhoz jussunk, az Humble Bundle áruháza és a nagyon kedvező árazású – fizess amennyit szeretnél – játékcsomagok, amelyek sok esetben futnak Linuxon is (ezt külön jelzik a honlapon).

Elérhető a következő címen: https://www.humblebundle.com/

További játéklelőhelyek:

http://www.indieroyale.com/

http://www.playdeb.net/welcome/

Ha mégis kellene Windows

Amennyiben úgy hozza a sors, hogy Windowson futó programot kell elindítani, akkor több lehetőség kínálkozik. Amennyiben a Windows mellé telepítettük a Linux Mint-et, akkor újraindítva a rendszert elérhetjük a régi Windows telepítést.

VirtualBox és KVM (alternatíva)

Ha nem ezt a módot választottuk, akkor Linuxon virtuális gépben is futtathatjuk a Windows, Windwos-okat vagy éppen egy másik Linux-ot vagy Linux-okat. Erre a VirtualBox és többek között a KVM alkalmas. Mindkettő fellelhető a Linux Mint tárolóiban virtualbox-ose illetve kvm néven. Ez utóbbihoz érdemes a virt-manager csomagot is telepíteni. Kezdő felhasználóknak a VirtualBox-ot ajánlom inkább, annak is a külön letölthető verzióját, ami innen szerezhető be: https://www.virtualbox.org/wiki/Linux_Downloads amihez érdemes feltenni az itt elérhető Extension Pack-ot is: https://www.virtualbox.org/wiki/Downloads

A VirtualBox kipróbálásához az rendszerben lévő verzió is tökéletes.

További információk: https://www.virtualbox.org

Wine (alternatíva)

Másik megoldás egy kicsit érdekesebb. A Wine nevű köztesréteg telepítésével a Linux Mint közvetlenül alkalmassá válik Windows programok telepítésére és futtatására. Ez a fajta üzemmód – Windows wrapper – néha meglepően jól működik, új – a Steam-en Linux-on sem elérhető – játékok és más programok futtatására. A támogatott szoftverek köre verzióról-verzióra változik, amelyekről részletesebb információt a következő honlapon találunk: https://appdb.winehq.org/

A legújabb verzió letöltése: https://www.winehq.org/download/ubuntu

További információk: https://www.winehq.org/

Csomagnév: wine

Még régebbi kell!

DOSbox (alternatíva) és dosemu (alternatíva)

Visszafelé tekerve az idő kerekét, lehet hogy még régebbi programot kell futtatnunk. Erre a DOSbox (csomagnév: dosbox) és a dosemu (csomagnév: dosemu) lehet alkalmas, amelyekkel DOS alkalmazásokat futtathatunk Linux alatt.

Alternatív megoldások után kutatva

Kezdő Linux felhasználók számára az egyik nagy probléma lehet, hogy a megszokott programok helyett melyik programokat használják. A programok egy része (például: VLC, Firefox, stb.) elérhető Linux alatt is, míg más programokat helyettesíteni kell egyéb alkalmazással. A cikkben próbáltam párt tippet megosztani a lehetséges alternatív alkalmazásokkal kapcsolatban, de akinek ez nem lenne elég, ajánlom a következő oldalt, ahol mindenféle alkalmazásra, sokféle platformra lehet alternatívát keresni – és találni:

http://alternativeto.net/

Felhasználóként a közösségben

Ha további segítségre van szükséged, látogasd meg a Linux Mint Magyar Közösségének honlapját, tekintsd meg a magyar nyelvű dokumentációt, és tedd fel kérdéseid a fórumon. Ha tetszik mindaz amit csinálunk, segíts nekünk vagy írd meg nekünk Linux Mint tapasztalataidat!

Ezt lehet csak egy linuxos értheti :) - Linux Kernel
Ezt lehet csak egy linuxos értheti :) - Linux Kernel
A barátságos Linux
A barátságos Linux

Hozzászólások

salazar65 képe

nagyon jó

 ez a legjobb amit eddig alkalmam volt olvasni a témában, nagyon hasznos lesz, bátran ajánlható érdeklődőknek

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (2 szavazat)

Hasznos és alapos

Nagyon hasznos cikk.

Nekem a Double Commander és a Simple Scan volt benne újdonság.

Ezeket ki is fogom próbálni.

Esetleg az Audacious-nál meg lehetne jegyezni, hogy a régebbi változatok a 2.x-es Winamp skineket is tudták használni.

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

RE: A barátságos Linux

 Gratulálok! Szép munka! A kép Kern Andrással meg nagyon ott van :D LinuxKern(n)el  

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

Alapos

 Alapos és jól taglalt leírás. Köszönjük.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

Egy kérdés

 Nagyon hasznos cikk!

Egy kérdés,  amit olvasás közbe fel fog tenni az amatőr user.:  Miután felraktam a linuxot, honnan tudom, hogy a videókártya hardveres gyorsítása be van e kapcsolva?

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
szhf62 képe

RE:Egy kérdés

#6 Erre (is) van a "LIVE" mód. A gép rendszerének megváltoztatása nélkül ki lehet próbálni a Linux Mintet lemezről, vagy pendrive-ról. Ha a rendszer nem bírná el az adott (remélem jól írom!) tipusú linuxot, nem tölt be, és nem fog elindulni hosszas várakozás után sem.

Én szinte annyira amatőr vagyok, hogy a hardveres gyorsítással nem foglalkozok. Erre van a gép "belseje" kitalálva. Nálam vagy működik, vagy nem. :) (A leírt konfig alapján erősebb mint az én asztali gépem, egy próbát megér.)

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kami911 képe

RE:Egy kérdés

#6 Az illesztőprogram kezelőben meg tudod nézni milyen zárt meghajtók vannak fent, nem kizárt, hogy az NVidiahoz vlesz ilyen. Viszont ezzel néha olyan helyzetbe hozható a gép, hogy nem indul el rendesen.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
szhf62 képe

Fantasztikus!

 Ha az XP leváltása előtt ajánlják ezt a cikket elolvasásra, a tapasztalásom nem lett volna ennyire göröngyös. Sok helyről sokat olvastattak velem, ajánlva olyan rendszereket, amelyek (így utólag visszagondolva) nem elégítették volna ki az átlagfelhasználói igényeimet.

Külön köszönet kami-nak a laikusok számára könnyen érthető megfogalmazásban részletesen leírtakért. Ezen a leíráson még egy kezdő számítógép és linux tulajdonos is el tud igazodni.

Csekélyke szépséghibája a dolognak, hogy (mivel nagyon sokat nem használtam eddig, de mostanában egyre többször kell) a Gimp képszerkesztő könyvét nem lehet lementeni .pdf-ben (Chrome böngészővel), de könyvjelzőnek betéve áthidalható ez a probléma.

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (2 szavazat)
kimarite képe

RE:Fantasztikus!

#7 wget / Hivatkozás címének másolása

Szakdolgozat és mek.oszk példány (kettő)

wget -c files.szt.ektf.hu/dl.php?file=files%2FTan%C3%A1ri+Megoszt%C3%A1sok%2FFazekas+Istv%C3%A1n%2FSzabadszoftverek%2FA+GIMP+felhaszn%D0%B0l%D0%B2i+k%D0%92zik%D0%A4nyv+ford%D0%B1t%D0%B0sa.PDF
wget -c mek.oszk.hu/13300/13394/13394.pdf

Bartáh Gábor könyve - három felbontásban / támogatni illik /
[ Kis felbontású PDF állomány (11MB) Közepes minőségű PDF állomány (47MB) Kiváló minőségű PDF állomány (126MB) ]

- http://inkscape.hu/barath-gabor-gimp-konyv/
- http://gimp.hu/

wget -c http://gimp.hu/konyv/gimp_konyv_kicsi.pdf
wget -c http://gimp.hu/konyv/gimp_konyv_kozepes.pdf
wget -c http://gimp.hu/konyv/gimp_konyv_nagy.pdf

A letöltött fájlok a saját könyvtárban lesznek.

 

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (2 szavazat)
szhf62 képe

Gimp könyv (RE:RE:Fantasztikus!)

#7.1 Sikeresen letöltöttem a könyvet Firefox-szal a linkről, köszönet érte.

A teljes cikket lehetséges volna-e ajánlani különböző platformokon, közösségi portálokon? (Néhány, Windows rendszert felhasználót sikeresen rá tudtam "beszélni" a Linux Mintre.)

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
szhf62 képe

RE:RE:Fantasztikus!

#7.1 Firefoxszal sikeresen letöltöttem a könyvet, köszönet érte.

A teljes cikket lehetséges volna-e ajánlani különböző oldalakon? Sok Windows felhasználó csak második rendszerként kezeli a Linuxot, és a berögzült szokásaikat megtartva használják. Talán ezzel jobban lehet népszerüsíteni a Mintet.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
kami911 képe

RE:Fantasztikus!

Firefoxban van letöltés a PDF-nézetbe, és azt hiszem Chromiumban is láttam.

Értékelés: 

5
Átlag: 5 (1 szavazat)

RE:Fantasztikus!

 Nem tudom, milyen böngésző, de a Firefox és a Chrome/Chromium PDF nézegetőjében is van lehetőség menteni az adott dokumentumot. 

 

Szerk.: KAMI válasza kimaradt... Chrome/Chromium: jobb alsó sarokba kell vinni az egérmutatót. 

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve
szhf62 képe

Chrome (RE:Fantasztikus!)

 A Google Chrome böngészőből nem tudtam letölteni sok próbálkozásra a Gimp könyvet, ezen könyvjelzőben van. Idő közben a Firefoxszal sikerült a letöltés, ée pendrive-al áttettem a Chrome-mal használt gépre.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve

win8-linuxmint

Üdv.

Bocs ha nem a megfelelő helyen kérdezek..

Nekem olyan gondom van, felraktam win8 mellé a mintet, de újrainditás után csak a win indul.

Külön particióra tettem, lapozófájlt is kapott, feltelepült. de az usb eltávolitása után csak a win bootol.

Lilivel csináltam, uefi-ben telepitette.

Kettő meghajtó van a gépben, az elsőn van mindkét rendszer.

Próbáltam már nem külön particióra is közvetlen, eredmény ugyanaz.

És nem uefiben, amit csak usb-ként jelöl a boot menü.

Mi lehet a probléma?

Köszönöm a választ.

Értékelés: 

0
Még nincs értékelve