A Midnight Commandert (röviden: MC, továbbiakban így fogom jelölni az egyszerűség kedvéért) szerintem majd mindenki ismeri, de talán kevesen tudják, hogy bizony már 1994 óta velünk van.
Volt pár hete egy jó kis beszélgetésünk Kamival és akkor elhatároztam leírom ezt a kis szösszenetet és egy kicsit mesélek a két paneles fájlkezelők történetéről is.
MC története
Az eredeit programot két fejlesztő kezdete el fejleszteni Miguel de Icaza (ötletgazda) és Mauricio Plaza, 1994 elején amikor mindketten a Mexikói Autonóm Nemzeti Egyetem Tudományos Karának hallgatói voltak.
|
Nem titkoltan egy Norton Commander klónt szerettek volna létrehozni Linux/Unix operációs rendszerekre. A kezdeti verziók (pl. 0.3 amely 1994 májusában jelent meg) rendkívül primitívek voltak (egyáltalán nem rendelkeztek Ctrl-U, F2, F3, F4 funkciókkal). Az F5 és F6 funkciókat rendszerparancsokon keresztül valósították meg. A felhasználói menü a 0.4-es verzióban került hozzáadásra. Bár eleinte a C nyelv elsajátításának gyakorlataként indult a projekt, hamar nagyon népszerűvé vált. A GPL akkori népszerűségének köszönhetően nagyon sokan kapcsolódtak be a fejlesztésbe és ennek köszönhetően a projekt a kezdeti fejlesztők távozását is túlélte, de ne rohanjunk ennyire előre. |
A Norton Commander (nc) Ez volt az egyik első, kétpaneles fájlkezelő és az biztos hogy a legnépszerűbb. John Socha 1984-ben készítette el, abban az évben, amikor az Apple híresen piacra dobta a Macintosh-t. John 26 éves volt, amikor megbízást kapott egy segédprogramokról szóló könyv megírására, és szüksége volt egy példára. Ez a „példa” világhírű fájlkezelővé vált. Az eredeti neve Visual DOS volt. Azért hívják „Norton Commandernek”, mert John csatlakozott a Peter Norton Computinghoz, és ott fejezte be az első verziót. Egy érdekesség Johnról, hogy ő találta ki a képernyővédőt is. De ha nem a Norton Commander volt az első két paneles fájl kezelő akkor melyik volt?
|
A történeti összefüggések megértéséhez megemlíteném, hogy Christian Ghisler szintén ezidőtájt kezdte az akkor még "Windows Commander" néven saját programjának fejlesztését (1993).
A MC kezdeti napjairól szóló egyik első leírás 1998 januárjában jelent meg egy elég vicces, április 1-jei stílusú (de 1998 márciusi keltezésű) interjúban a Linux Focusban:
Miguel: ...Figyelj, most emlékszem, 20 évesen írtam a Midnight Commandert. Az 94-ben vagy 93-ban volt? Azt hiszem. Emlékszem, hogy Linuxra írtam a Midnight Commandert. Sunon fejlesztettem, mert gyorsabb volt, mint a vacak PC, de Linuxra volt. A francba! Mikor volt az? Nem emlékszem...
Itt még arról nyilatkozott, hogy ez lesz majd a Gnome alapvető fájl kezelője (ez a projekt kudarcba fulladt, ha részletesen akartok róla olvasni itt megtehetitek: https://softpanorama.org/OFM/Paradigm/Ch04/mc.shtml)
1994-1995-ben a fejlesztés üteme nagyon gyors volt a 2.1-es verzió 1995 februárjában jelent meg, mindössze egy évvel az eredeti verzió után. De ekkor már 6 főre bővült a fejlesztők és hozzájárulók névsora:
Miguel de Icaza, Radek Doulik, Janne Kukonlehto, Fred Leeflang, Mauricio Plaza és Dugan O. Porter
A 3.0-s verzió 1995 szeptemberében jelent meg és egy újabb mérföldkő volt az fejlesztésben.
Ebben a verzióban már jól használható volt az mc.ext (ezzel meg lehet adni, hogy egyes fájltípusokhoz milyen program legyen hozzárendelve), valamint tartalmazta az FTP VFS kezdeti verzióját is (Jakub Jelinec alkotása).
Ekkor már hatalmas felhasználó bázis volt a program mögött és elkezdték portolni más platformokra is.
Érdekesség: Juan Grigera portolta NT-re is , és egy ideig az NT port a disztribúció része volt.
Így emlékezett vissza Juan a helyzetre a Winplanetnek (mára már megszűnt netes újság) adott interjújában :
„Norton Commandert használtam WinNT alatt (ez 1995-ben volt, csak '95-ös béták voltak), és belefáradtam, hogy a fájlok áthelyezése/másolása során elvesznek a hosszú fájlnevek. Letöltöttem hát az Mindnight Commander dos-ra készült portját (az mc 1.0 egy Antonio Palma által készített portja), és elkezdtem átírni NT-re..."
1997-1998 miközben Miguel de Icaza a Gnome projektel volt elfoglalva Norbert Warmuth segítségével elkészülte az "mc gnomegate" előtti utolsó stabil mc verziót , a 4.1.35.
Ez 1998 júniusában jelent meg, és az mc újabb mérföldkövének tekinthető, amelyet egy hosszú visszaesés követett.
A fejlesztőcsapatban már 10 név szerepelt:
Andrej Borsenkow, Radek Doulik, Ching Hui, Jakub Jelinek, Janne Kukonlehto, Fred Leeflang, Mauricio Plaza, Dugan Porter, Paul Sheer és Norbert Warmuth.
Szeretném kiemelni Paul Sheert ebből a listából, akinek a belső szerkesztőt az mcedit-et köszönhetjük.
Ez a verzió később az "mc-gnomegate" utáni különféle forkok alapverziója lett.
"mc-gnomegate"
Az ötlet az volt, hogy a MC-ből létrehoznak egy a Windows Internet Explorer alapú fájlkezelőjére hasonlító programot Gnomehoz.
Ez oda vezetett, hogy az MC (gmc) Gnome verziója teljesen eltért az eredeti verziótól. Igazából semmi közös nem volt bennük, a funkcionalitás messze elmaradt az eredeti verziótól és sajnos a kód minősége is. A dokumentáció hiánya meglehetősen magas belépési korlátokat jelentett az új fejlesztők számára. A kódbázis egy hatalmas, kommentálás nélküli C-kód tömeggé változott. A projekt így halálra volt ítélve.
2000 decemberében Gereoffy Árpád (az MPlayer fejlesztője) úgy döntött, hogy a túlbonyolított 4.5.x verzió helyett a 4.1.35-ös verziót alapul véve elkészít egy új hibajavított, stabil változatot.
A következő funkciókat adta hozzá (az alábbi idézet közvetlenül a verzióbejelentésből származik):
Ez a Midnight Commander 4.1.35 hibajavított és továbbfejlesztett verziója. Az FTP szinte teljesen át lett írva , számos apró hibát kijavítottak, és néhány érdekes funkciót is hozzáadtak, például: - Jobb szintaxiskiemelést kaptunk a szerkesztőben - Lehetővé tették a 2 GB-nál nagyobb fájl-/könyvtárméretet - Az FTP támogatja az FXP-t (közvetlen szerver-szerver kapcsolat) - FTP átvitelek TEMP-be másolás nélkül - Kijavították a ZIPfs hibákat, hozzáadták az ESP támogatást.A projekt célja a közismert Midnight Commander egy stabil, jól működő, hasznos, hibáktól mentes verziójának létrehozása. Unom a hibajavításokra való várakozást, ezért megcsináltam. Kijavítom az összes hibát, amit a barátaim, vagy TE jelentettél!Miért az mc egy alternatív verziója, ahelyett, hogy a fő mc projektre telepítenék a javításokat? Az eredeti mc most a v4.5.49 körül van, egyre több hibával és néhány nagyon rossz szerkezeti változtatással . Az mc 4.1.x sorozatát sokkal jobban szeretem , jól megtervezett struktúrái vannak, könnyű új funkciókat hozzáadni. Talán átviszem ezeket a változtatásokat a 4.5.x sorozatra, ha stabil lesz. Egyébként minden új és hasznos dolgot visszaportoltam a 4.5.x-ben.
Ez felrázta az eredeti fejlesztőket is, akik közül Pavel Roskin vette át a projekt irányítását Miguel de Icazától, a kódot sikerült némileg megtisztítani, de a Gnome örökség még sok problémát okozott (pl.: glib). A 4.6.0-s verzió volt az mc első "mc-gnomegat utáni" verziója, amelyet stabilnak nevezhettünk (Linuxon).
"glib függőség"
A glib használata a fejlesztők körében igencsak problémás pontnak bizonyult. Sokak szerint ezzel Pavel Roskin egy tervezési baklövést követett el, mivel a "helyes út" az lett volna, ha a glib helyett egy szkriptnyelvet használt volna. Egy fejlesztő kommentjét idézem a jobb megértéshez:
„... Körülbelül 7 éve használom az mc-t (kivéve a >=4.5-öt) glib-függőség nélkül, és egyetlen okot sem látok arra, hogy hagyjam ezt a függőséget kialakulni, vagy magasabb szintre fejlődni.”
A 4.6.0-s verzió után Pavel Roskin személyes okok miatt nem tudta folytatni az aktív fejlesztést, és a következő, 4.6.1-pre2-es prerelease csak 2004 végén készült el. Sok más projekthez hasonlóan, amikor annak karbantartója "eltűnik" anélkül, hogy hivatalosan lemondana a felelősségéről, a projekt stagnált.
Így miután Pavel Roskin 2002-2003-ban "megmentette" az MC-t, 2005-ben az újra bizonytalanná tette a jövőjét.
2006-ban érkezett az újabb megmentő Pavel Tsekov:
Üdvözlöm! Ezúton tájékoztatom Önöket, hogy Pavel Roskin, a GNU Midnight Commander régóta karbantartója és fejlesztője úgy döntött, hogy lemond karbantartói posztjáról. Remélem, csatlakoznak hozzám, és sok sikert kívánunk Pavelnek a jövőben, bármit is csináljon. Az FSF Pavel Roskin ajánlására engem nevezett ki a projekt új karbantartójának. Remélem, hogy képes leszek igazolni a bizalmukat és megfelelni az MC felhasználóinak elvárásainak. Pavel Tsekov
4.6.2 lett MC fő verziója az elkövetkező években egészen 2009-ig.
2009 végén érkezett Slava Zank. Nemcsak önként jelentkezett új karbantartónak (projekt irányítónak), hanem bátran harcolt a "régi gárdával" is, akik nem akarták kiadni kezükből a projekt irányítását, annak ellenére, hogy a 2006-2009 között nyilvánvalóan nem csináltak semmit. Elég elszántnak és kitartónak is bizonyult ahhoz, hogy felébressze a projektet egy hosszú álomból. Az egyik első lépés, amely nagyon hasznosnak és szükségesnek bizonyult, hogy a fejlesztést új weboldalra, a http://www.midnight-commander.org/-ra költöztette. Az új csapattal elkészítette az MC 4.7.0-pre1 verzióját.
A fejlesztőcsapat: Andrew Borodin, Slava Zanko, Ilia Maslakov és Sergei Trofimovich
2011 végén jelent meg a 4.8-as verzió, amelyben jelentősen frissült a belső szerkesztő (mcedit).
2015 májusában Slava Zanko fejlesztőcsapata bejelentette, hogy abbahagyja a projektet, de némi huza-vona után ismét feltűnt két fejlesztő aki tovább vitte azt: Yury V. Zaytsev és Andrew Borodin
Jelenleg is ők bábáskodnak a projekt felett ami továbbra is aktív.
https://midnight-commander.org/maintainers/
2025 januárjában jelent meg a 4.8.33 verzió.
Miért a kedvencem?
- Kétpaneles nézet: mindig látom a forrás- és célkönyvtárat
- Billentyűzet-orientált: a legtöbb funkció elérhető gyorsbillentyűkkel, nem kell egeret használni
- Intuitív: a Norton Commander hagyományait követi (amit sok régi motoros ismer)
-
Szinte minden Unix/Linux disztribúcióra elérhető
- + Cygwin/MSYS2 és macOS
- Terminálban fut (SSH, TELNET)
- Beépített néző és szerkesztő (F3 és F4): gyors szövegfájl olvasás és szerkesztés!
- Virtuális fájlrendszerek (VFS): ISO, ZIP, tar, rpm stb.
- FTP, SFTP, SMB támogatás: távoli szerverek elérése ugyanebben a kétpaneles nézetben
- Szűrés és keresés: fájlok listázása, rendezése, keresése
- Konfigurálható gyorsbillentyűk, színsémák, kiterjesztések
- Menü és hotlist a gyakori könyvtárakhoz.
- Egyszerű makrózás és shell integráció
- kevés erőforrást igényel (lassú kapcsolatnál is használható marad)
Olyan, mint egy szoftveres svájci bicska: bárhol fut, minden alapvető és haladó fájlkezelési műveletet tud, gyorsan és pontosan lehet vele dolgozni.
| Csatolmány | Méret |
|---|---|
 midnight_commander_screenshot.png | 171.06 KB |
Hozzászólások
Köszi a részletes történelmi
Beküldte kami911 -
Értékelés:
Köszi a részletes történelmi bemutatást. A 80-as években érdekes volt a piac. Egyrészt az emberek iszonyatos pénzeket kifizettek ezekért a eszközökért, másrészt olyan nagy öldöklő verseny nem volt Norton Commander mellett. Talán az Xtree-re emlékszem még, ami eljutott hozzám, meg később a DOS-ba épített DOS Shell. De az nc volt a kedven, később a Volkov Commander, majd a DOS Navigator. Nekem eleve tetszett ez a Turbo Pascal karakteres felület, meg a DOS Navigator mindentudása. Nagyon praktikusnak eszközök. A Norton Commander-ről gyermek, kamasz koromig sokáig gondoltam, hogy az Utilities, a programozási könyve mellett a Commander a fő műve. De aztán mikor olvastam anno John Socha nevét, ez a téves feltételezésem is megdőlt, meg csalódottsággal töltött el. Meg az is , hogy a Commander a fő business, amikor igazán pénzt az Utilitis-sel csinált és annak főleg a fájlvisszaállító (UNERASE) eszközével, ami akkoriban 20 dollárért mértek. Hiába, már akkor is felelőtlenek voltak az emberek.
Az MC történelmi kitekintés különösen izgalmas volt, mert ennek az eszköznek a történetét egyáltalán nem követtem, csak használtam és használom mind a mai napig. jó dolog a promptnál tevékenykedni, de az mc-vel mindig hatékonyabbnak érzem az ügymenetet. Köszönöm az összefoglalót, Nándi!
Köszönöm a munkádat! Jó kis
Beküldte Bendegúz -
Értékelés:
Köszönöm a munkádat! Jó kis olvasmány volt.
Szerencse hogy nem lett a
Beküldte berus -
Értékelés:
Szerencse hogy nem lett a Gnome része, mert akkor mára max. 3 funkciója maradt volna, másolás, mozgatás, törlés...
Alap cucc, igazából onnantól van komolyabb kihívója, hogy a Far Manager portolódott Linuxra...
Köszi, érdekes volt!
Termimálban fut
Beküldte csuhas32 -
Értékelés:
Az, hogy terminálban fut, azt is jelenti, hogy akkor is használható, amikor az ember valamiért véletlenül grafikus felület nélkül marad.
Konzolos felületen navigálni, másolni, áthelyezni, átnevezni, törölni egy csak grafikus felülethez szokott felhasználónak lehet pilótavizsgás feladat.
Sokkal egyszerűbb ilyenkor annyit írni, hogy mc és nyomni egy entert.
Máris előttünk van minden, parancsok helyett gombokkal navigálhatunk és kezdeményezhetünk számos műveletet, látjuk is, hogy mi van az adott könyvtárban, ahol éppen állunk, nem kell ehhez az ls-t folyton kiadni. Még jogosultságokat, tulajdonlást is lehet vele pofonegyszerűen állítgatni...
Nekem minden rendszeremre telepítve van ez az alkalmazás, még akkor is, ha általában nem használják.
Rendszergazdai joggal indítani is nagyon egyszerű:
sudo mc
Ilyenkor aztán mindenhez IS hozzáférünk, de ez fokozott odafigyelés szükségességét is maga után vonja, hiszen ilyenkor könnyen kárt is tehetünk a rendszerünkben, ha félrenyúlunk!
Szerencse hogy nem lett a
Beküldte Laci -
Értékelés:
Ez a Caja, elinditod, majd nyomd meg az F3-at.
Köszi mindenkinek aki elolvasta!
Beküldte simonszoft -
Értékelés:
Egy időrendi lista még lemaradt.
Kép:
Ez nagyon tetszett!
Beküldte Soolt -
Értékelés:
Ez nagyon tetszett!
A régi emlékeket idézte fel bennem! :) A Norton Commanderes világra, mindig jó érzéssel gondol vissza az ember. A mi korosztályunknak ez annyira alap, hogy én például window alatt is csak akkor használom a ms fájlkezelőjét, ha nem a saját gépemen dolgozom. Windows alatt egy friss telepítésnél is mindig az volt az első, hogy egyszer legyen egy Total Commander, Abból is egy Ultima Prime, mert akkor már egy csomó alkalmazás is fent van, és csak után kezdtem bárminek.
Amikor áttértem Linuxra, persze, hogy az első utasítás, amit bepötyögtem, hogy sudo apt install mc :D Bevallom, az mc is hozzájárult, ahhoz, hogy a Linux kezdésből szimpatikus legyen, hisz azokat régi szép NC-s időket idézte vissza.
Fentebb valamelyikötők említette a jogok kezelését, hát nekem már volt olyan, hogy sem a double commander, sem a nemo felületén nem akart beállni rendesen, amikor elindítottam az mc-t és ott egyből sikerrel jártam.
Köszi mindenkinek aki elolvasta!
Beküldte kami911 -
Értékelés:
esetleg ezt szerkeszd bele, vagy ha nem megy, küldd el nekem szövegesen, beleszerkesztem.
Mostanában szerintem a
Beküldte kami911 -
Értékelés:
Mostanában szerintem a DoubleCommander is egyre jobb lett, ha nem is a terminálos mc/nc életérzés, de a Total Commander méltó ellenfele szerintem. Sokat tud, és egyre hatékonyabb, jobban működik.