1968. július 18-án három zseniális mérnök – Robert Noyce, Gordon Moore és Andy Grove – megalapította az Intel Corporation nevű vállalatot a kaliforniai Santa Clara városában. Bár akkor még kevesen sejtették, ez az esemény elindította azt a mikroelektronikai forradalmat, amely mára a mindennapi életünk alapjává vált.

Kik voltak az alapítók?

Robert Noyce neve szorosan összefonódik a modern számítástechnika alapjaival. A félvezető-integrált áramkör egyik kulcsfontosságú feltalálójaként, valamint az Intel társalapítójaként olyan technológiai és iparági fordulatokat indított el, amelyek nélkül ma nem léteznének a személyi számítógépek, okostelefonok, szerverfarmok és a legtöbb beágyazott rendszer. Életműve jól mutatja, hogyan találkozik a fizika, a mérnöki tudomány, az ipari szervezés és az üzleti stratégia egyetlen, nagy hatású pályafutásban.

2005-ben a WWDC színpadán Steve Jobs egy olyan bejelentést tett, amely alapjaiban változtatta meg az Apple számítógépeinek jövőjét: a cég fokozatosan felhagy a PowerPC processzorok használatával, és áttér az Intel x86 architektúrára. A döntés akkoriban sokként hatott az iparágra, hiszen az Apple hosszú éveken át a PowerPC platform mellett kötelezte el magát, amelyet az IBM és a Motorola közösen fejlesztett.

1988-ban az IBM tovább bővítette a nagy reményekkel indított IBM Personal System/2 Model 70 termékcsaládját, bemutatva a PS/2 Model 70-et. Bár nem ez volt az első PS/2 számítógép, a modell jelentős mérföldkőnek számított, mivel az akkor rendkívül korszerű Intel 80386 processzorra épült, amely új teljesítményszintet hozott a személyi számítógépek világába.

Jó hír érkezett az Intel Linux és nyílt forráskódú közössége számára: a vállalat új Linux szoftverfejlesztői pozíciókat hirdetett, köztük a GPU driverek és a Linuxos játékstack fejlesztésére fókuszáló szerepeket. A cél, hogy az Intel Linux grafikus támogatása ne csak HPC- és AI-felhasználásra koncentráljon, hanem a Linuxon játszó közösség számára is optimalizált legyen, például a Valve Proton (Steam Play) kompatibilitásával.

A Turbostat parancssori eszköz, amely a processzor frekvenciáját, a várakozási (idle) állapotokat és más hasznos adatokat jelenít meg AMD és Intel CPU-kon, mostantól a legújabb Intel processzorok L2 gyorsítótárára vonatkozó statisztikákat is képes jelenteni a Linux 7.0 kernelek alatt.

A Mesa 26.0 verziója hivatalosan is megjelent, és átfogó fejlesztéseket hoz a nyílt forráskódú grafikus meghajtók többségében. Az új verzió fő újdonsága a KosmicKrisp, egy Vulkan–Metal réteges driver macOS-hez, jelentős raytracing teljesítménynövelés az AMD GPU-k RADV Vulkan driverében, valamint az ACO alapértelmezett támogatása a RadeonSI driverhez, ami gyorsabb GPU-teljesítményt és rövidebb fordítási időket biztosít.