Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett.  A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.

1981. július 28-án az IBM bemutatta az első asztali számítógépét, a System/23 Datamaster-t, mindössze két héttel az IBM PC piacra dobása előtt. A Datamaster kifejezetten kisvállalkozások számára készült, főként szövegszerkesztésre és adatfeldolgozásra, és úgy tervezték, hogy a felhasználók számítógépes szakértő nélkül is könnyedén be tudják állítani.

1979. június 18-án a Microsoft kiadta népszerű BASIC programozási nyelvének első verzióját az Intel új 16 bites processzorára, a 8086-ra. Ez a lépés nemcsak a Microsoft technológiai fejlődését gyorsította fel, hanem megalapozta a vállalat későbbi, világméretű uralmát a PC-piacon.

1978. június 8-án az Intel bemutatta az első 16 bites 8086-os processzort, amely nemcsak egy új technológiai korszak kezdetét jelentette, hanem egy olyan architektúra megszületését is, amely a mai napig meghatározza a személyi számítógépek világát. Az x86-os család története innen indult – és máig tart.

2009-ben az Intel bemutatta a Nehalem architektúrára épülő Core i7 processzorcsalád új tagjait, amelyek a „Lynnfield” kódnevet viselték.

1979. június 1-jén az Intel bemutatta az Intel 8088 mikroprocesszort, amely ugyan az Intel 8086-os architektúrájára épült, mégis a személyi számítógépek történetének egyik legfontosabb alkatrészévé vált. Bár technikai szempontból nem a legerősebb processzor volt korának mezőnyében, stratégiai jelentősége felbecsülhetetlen: erre a chipre épült az első IBM Personal Computer, amely megteremtette a modern PC-ipar alapjait.

Megjelent a Vulkan 1.4.344, a magas teljesítményű grafikus és számítási API legfrissebb specifikációs frissítése. Az új kiadásban több apró javítás és tisztázás mellett egy vadonatúj kiterjesztés is debütál a Valve mérnökeinek munkájából.

Ma már egy hordozható számítógép nem jelent mást, mint egy könnyű, vékony laptopot, amelyet bárhová magunkkal vihetünk. Azonban a korai „hordozható” gépek egészen mások voltak. 1984. február 16-án az IBM bemutatta első hordozható személyi számítógépét (IBM Portable Personal Computer), amely ugyan új korszakot nyitott, de a mai laptopokhoz képest inkább egy bőrönd méretű eszköz volt. Nézzük meg, mit tudott ez az úttörő számítógép!