A kilencvenes évek közepén a Netscape Communications Corp. neve szinte egyet jelentett a világhálóval. A Netscape Navigator böngésző uralta a piacot, és sok elemző – köztük a The Washington Post – azt találgatta, hogy a vállalat akár a Microsoft kihívójává is válhat a szoftveriparban. A lap egyik cikke azt vizsgálta, hogy a villámgyorsan növekvő Netscape vajon képes lehet-e egyszer valódi fenyegetést jelenteni a Microsoft számára.

2005-ben a WWDC színpadán Steve Jobs egy olyan bejelentést tett, amely alapjaiban változtatta meg az Apple számítógépeinek jövőjét: a cég fokozatosan felhagy a PowerPC processzorok használatával, és áttér az Intel x86 architektúrára. A döntés akkoriban sokként hatott az iparágra, hiszen az Apple hosszú éveken át a PowerPC platform mellett kötelezte el magát, amelyet az IBM és a Motorola közösen fejlesztett.

A Java hivatalos születésnapja 1995. május 23. – ezen a napon mutatták be nyilvánosan a Sun Microsystems fejlesztői a Java nyelvet és platformot a SunWorld konferencián. A Java célja a kezdetektől fogva az volt, hogy egyszer írjunk meg egy programot, és az bármilyen eszközön vagy operációs rendszeren futtatható legyen – innen ered a híres mottó: „Write Once, Run Anywhere” (WORA), azaz írj egyszer, futtasd bárhol”. A cikkben bemutatjuk a Java jelentőségét, főbb tulajdonságait és azt, hogy miért vált a technológia az informatikai világ alapkövévé.

1979. május 11-én a West Coast Computer Faire rendezvényen mutatták be először privát körben a VisiCalc nevű szoftvert, amely a világ első elektronikus táblázatkezelőjeként forradalmasította az irodai számítástechnikát. A bemutatót Daniel Bricklin (Harvard MBA hallgató) és Robert Frankston (programozó) tartották.

1996. május 9-én Linus Torvalds, a Linux operációs rendszer megalkotója egy levelezőlistán közzétette az elképzelését arról, hogyan is nézzen ki a rendszer hivatalos logója. Így született meg a Tux nevű pingvin, amely azóta is a szabad szoftveres közösség egyik legismertebb és legkedveltebb szimbóluma.

1978. május 3-án került sor a digitális kommunikáció történetének egyik legmeghatározóbb, ám akkoriban negatív fogadtatásban részesült eseményére: Gary Thuerk, a Digital Equipment Corporation (DEC) marketingképviselője elküldte az első ismert kéretlen reklám-e-mailt az ARPANET hálózaton keresztül. Ez a levél ma már az első spamként vonult be az informatika történetébe, jóval azelőtt, hogy a "spam" kifejezés megszületett volna.

1983. május 2-án a Microsoft bemutatta saját fejlesztésű számítógépes egerét az IBM és IBM-kompatibilis személyi számítógépekhez. Bár elsőre nem aratott hatalmas sikert, a Microsoft Mouse fontos mérföldkövet jelentett a grafikus felhasználói felületek (GUI) korszakának hajnalán. A két zöld gombbal ellátott periféria beceneve a „zöldszemű egér” lett, ami nemcsak külső megjelenésére, hanem a Microsoft Apple iránt érzett irigységére is utalhatott.
 

1993. április 22-én jelent meg a Mosaic 1.0, az első olyan webböngésző, amely grafikus felhasználói felületet (graphical user interface) kínált az akkoriban születő Világhálóhoz (World Wide Web). A program forradalmi újítása az volt, hogy a szöveg mellett képeket is képes volt közvetlenül megjeleníteni, ezzel megkönnyítve és vonzóbbá téve az internetes böngészést. A fejlesztés élén Marc Andreessen állt, aki később a Netscape egyik alapítójaként is ismertté vált.