Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett. A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.
1980. augusztus 8-án az IBM történetének egyik legfontosabb pillanata zajlott le. A vállalat „Project Chess” nevű belső fejlesztőcsapata ekkor mutatta be a felsővezetésnek első mikroszámítógép-prototípusát. A bemutató meggyőzte a vállalati döntéshozókat, és a csapat hivatalos engedélyt kapott arra, hogy egy éven belül elkészítse a teljesen működőképes gépet, amellyel az IBM be tud lépni a gyorsan fejlődő személyi számítógép (personal computer) piacra.
2002. augusztus 4-én napvilágot látott az eMule nevű, nyílt forráskódú peer-to-peer fájlcserélő program első futtatható változata, a 0.05a verziószámú kiadás. A szoftvert Hendrik Breitkreuz (becenevén Merkur) készítette el, miután elégedetlen volt az akkor már népszerű, ám zárt forrású eDonkey2000 kliens működésével. Az új program célja az volt, hogy felhasználóbarátabb, átláthatóbb, rugalmasabb és megbízhatóbb alternatívát kínáljon ugyanarra a hálózatra csatlakozva.
1851. augusztus 3-án Dublinban megszületett George Francis FitzGerald, az ír fizikus, aki a 19. század végének egyik legnagyobb hatású, ám kevéssé ismert tudományos újítója volt. Bár neve sokak számára nem cseng ismerősen, FitzGerald úttörő felismerései nélkül ma aligha beszélhetnénk rádióhullámokról, vezeték nélküli kommunikációról vagy éppen Einstein speciális relativitáselméletéről. FitzGerald a Trinity College Dublin falai között vált a korszak egyik legnagyobb elméjévé, ahol évtizedeken át tanított és kutatott.
A magyar informatika és számítástechnika történetének egyik legmeghatározóbb alakja, Kalmár László, 71 éves korában, 1976. augusztus 2-án, Mátraházán hunyt el. A matematikus és tudományszervező munkássága nélkül aligha indult volna el hazánkban az informatikai felsőoktatás, a programozás, és a kibernetika fejlődése.
Kevés olyan technológiai úttörő akad a történelemben, aki nemcsak a tudományos hozzájárulásával, hanem a személyiségével is maradandót alkotott. Grace Murray Hopper, az informatika egyik legendás alakja, ilyen volt. Az amerikai haditengerészet „szoftveres nagyasszonya” (angolul: The Grand Old Lady of Software) 61 évesen tért vissza az aktív szolgálatba, hogy vezető szerepet vállaljon a COBOL nyelv egységesítésében – és ezzel ismét történelmet írt.
1980. július 22-én sorsfordító esemény zajlott le a számítástechnika történetében: az IBM floridai (Boca Raton-i) részlegének képviselői találkoztak Bill Gates és Steve Ballmer személyében a fiatal, ám ambiciózus Microsoft cég vezetőivel. A cél: szoftverek, és mindenekelőtt egy operációs rendszer biztosítása az akkor még fejlesztés alatt álló IBM Personal Computer számára.
Jeremy Burge, az Emojipedia alapítója 2014-ben életre hívta a Világ Emoji Napját (World Emoji Day), amelyet azóta minden év július 17-én ünneplünk. A cél egyszerű, mégis szimbolikus: megünnepelni a szöveges kommunikáció vizuális forradalmát, vagyis az emojik által közvetített érzelmi és kifejező elemeket, amelyek mára elengedhetetlenné váltak az üzenetküldésben – legyen szó chates csevegésről, közösségi médiáról vagy akár e-mailekről.
1983. július 15. – Megjelenik a Nintendo Famicom Japánban: 1983 nyarán a Nintendo bemutatta Japánban a Famicom nevű játékrendszert, amelynek teljes neve a Family Computer („Családi Számítógép”) volt. Ez a konzol forradalmi újítást hozott a videojátékok piacán, és megalapozta Nintendo későbbi sikereit a globális színtéren. A Famicom/NES nemcsak egy játékkonzol volt, hanem egy korszakalkotó mérföldkő, amely megalapozta a modern videojáték-ipart, és amely nélkül a játékvilág egészen másként nézne ki ma.
1990. július 12. – Megjelenik az eredeti Final Fantasy Észak-Amerikában: 1990 nyarán a Nintendo kiadta az eredeti Final Fantasy játékot az Észak-amerikai piacon, amely az NES (Nintendo Entertainment System) konzolon futott. Ez a szerepjáték (RPG) hamar az egyik legsikeresebb és legnépszerűbb műfaji darabbá vált a platformon, és egyben elindította a Final Fantasy sorozatot, amely mára a videojáték-történelem egyik legismertebb és legkedveltebb RPG-franchise-ává nőtte ki magát.
1981. július 9-én jelent meg az az árkádjáték, amely örökre megváltoztatta a videojátékok világát: a Donkey Kong. Ez a játék nem csupán Nintendo első nagy sikere volt a nyugati piacon, hanem két ikonikus karakter, Donkey Kong és Mario „születésnapját” is jelöli – utóbbi eredetileg még csak „Jumpman” néven szerepelt.
A Control Data Corporation 1957. július 8-án jött létre az Egyesült Államokban, egy olyan időszakban, amikor a számítástechnika még gyerekcipőben járt, és a kereskedelmi célú számítógépek csak éppen kezdtek elterjedni.
1996. július 6-án az America Online (AOL) rendezte a számlázási gyakorlatai miatt indított kereseteket – és ezzel megkezdődött a legnagyobb internetes előfizetői ugrás az amerikai történelemben. Az 1990-es években az America Online (AOL) az internetes kapcsolódás szinonimája volt az Egyesült Államokban. A cég azonban nemcsak gyors növekedésével, hanem ellentmondásos számlázási gyakorlataival is felhívta magára a figyelmet.
1948. június 21-én új korszak kezdődött a számítástechnika történetében: ezen a napon futtatták le sikeresen az első programot a világ első tárolt program elvén működő számítógépén, a Manchester Small-Scale Experimental Machine nevű berendezésen – becenevén a „Manchester Baby”. Ez a pillanat a modern számítástechnika egyik megszületési pontja volt.
1950. június 20-án az Egyesült Államok Washington városában hivatalosan is átadták a SEAC nevű számítógépet. Ez a gép nemcsak az első teljesen működő tárolt program elvű számítógép volt az Egyesült Államokban, hanem a világon elsőként alkalmazott teljes egészében diódákon alapuló logikai áramköröket is, megbízhatóbbá téve azt a korábbi elektroncsöves gépeknél.