A Java hivatalos születésnapja 1995. május 23. – ezen a napon mutatták be nyilvánosan a Sun Microsystems fejlesztői a Java nyelvet és platformot a SunWorld konferencián. A Java célja a kezdetektől fogva az volt, hogy egyszer írjunk meg egy programot, és az bármilyen eszközön vagy operációs rendszeren futtatható legyen – innen ered a híres mottó: „Write Once, Run Anywhere” (WORA), azaz írj egyszer, futtasd bárhol”. A cikkben bemutatjuk a Java jelentőségét, főbb tulajdonságait és azt, hogy miért vált a technológia az informatikai világ alapkövévé.

1979. május 11-én a West Coast Computer Faire rendezvényen mutatták be először privát körben a VisiCalc nevű szoftvert, amely a világ első elektronikus táblázatkezelőjeként forradalmasította az irodai számítástechnikát. A bemutatót Daniel Bricklin (Harvard MBA hallgató) és Robert Frankston (programozó) tartották.

1996. május 9-én Linus Torvalds, a Linux operációs rendszer megalkotója egy levelezőlistán közzétette az elképzelését arról, hogyan is nézzen ki a rendszer hivatalos logója. Így született meg a Tux nevű pingvin, amely azóta is a szabad szoftveres közösség egyik legismertebb és legkedveltebb szimbóluma.

1978. május 3-án került sor a digitális kommunikáció történetének egyik legmeghatározóbb, ám akkoriban negatív fogadtatásban részesült eseményére: Gary Thuerk, a Digital Equipment Corporation (DEC) marketingképviselője elküldte az első ismert kéretlen reklám-e-mailt az ARPANET hálózaton keresztül. Ez a levél ma már az első spamként vonult be az informatika történetébe, jóval azelőtt, hogy a "spam" kifejezés megszületett volna.

1983. május 2-án a Microsoft bemutatta saját fejlesztésű számítógépes egerét az IBM és IBM-kompatibilis személyi számítógépekhez. Bár elsőre nem aratott hatalmas sikert, a Microsoft Mouse fontos mérföldkövet jelentett a grafikus felhasználói felületek (GUI) korszakának hajnalán. A két zöld gombbal ellátott periféria beceneve a „zöldszemű egér” lett, ami nemcsak külső megjelenésére, hanem a Microsoft Apple iránt érzett irigységére is utalhatott.
 

1993. április 22-én jelent meg a Mosaic 1.0, az első olyan webböngésző, amely grafikus felhasználói felületet (graphical user interface) kínált az akkoriban születő Világhálóhoz (World Wide Web). A program forradalmi újítása az volt, hogy a szöveg mellett képeket is képes volt közvetlenül megjeleníteni, ezzel megkönnyítve és vonzóbbá téve az internetes böngészést. A fejlesztés élén Marc Andreessen állt, aki később a Netscape egyik alapítójaként is ismertté vált.

A ReactOS projekt január 23-án ünneplte fennállásának harmincadik évfordulóját, amelyet az első kódsor beküldése óta számolnak. Az elmúlt három évtizedben a cél változatlan maradt: egy nyílt forráskódú, Windows-kompatibilis operációs rendszer létrehozása, amely binárisan is képes együttműködni a Microsoft megoldásaival.

Linus Helsinkiben született, 1969. december 28-án, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:

„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.^”

Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett: