A Firefox 155-ös verziója egyszerre hoz látványos, felhasználóközpontú újításokat – például a Smart Window fejlesztéseit és a követőblokkolás jobb láthatóságát – valamint mély, protokoll- és platformszintű változásokat, mint a QUIC v2 támogatása, a WebAssembly bővítése vagy új JavaScript és CSS képességek. A Linux Mint felhasználók számára mindez a megszokott módon a Frissítéskezelőn keresztül érkezik, de érdemes közelebbről is megnézni, mit is tud pontosan ez a kiadás, és hogyan illeszkedik a Firefox hosszú távú stratégiájába.
A Firefox 154.0 kiadás nem látványos „forradalom”, inkább sok apró, de technikailag jelentős fejlesztés összessége, amelyek együtt érezhetően modernebbé, biztonságosabbá és kényelmesebbé teszik a böngészőt. Az asztali verzió mellett az Android- és iOS-kiadások is kaptak fontos frissítéseket, így érdemes a teljes ökoszisztémát együtt szemlélni – különösen Linux Mint felhasználók számára, akik gyakran több platformon is Firefoxot használnak.
A mesterséges intelligencia böngészőkbe való beépítése sok felhasználó körében megosztó fogadtatásra talált. A Firefox az elmúlt időszakban több AI-alapú funkciót is bevezetett, ám ezek hasznossága és elfogadottsága nem egyértelmű. A Mozilla most egy olyan megoldással állt elő, amely kifejezetten az AI-t elutasító felhasználóknak kedvez. A Firefox 148-tól kezdve az AI-funkciók kezelése átláthatóbbá és teljes mértékben szabályozhatóvá válik.
A Mozilla reagált a Firefox jövőjével kapcsolatos aggályokra, és egyértelmű üzenetet küldött a felhasználóknak. Bár a böngésző „modern AI-böngészővé” alakul, az összes mesterséges intelligenciához kapcsolódó funkció teljesen kikapcsolható lesz. A fejlesztők egy belső nevén „AI kill switchként” emlegetett megoldáson dolgoznak, amely garantálja a felhasználói kontrollt. A funkció várhatóan 2026 első negyedévében érkezik.
2025 során sorra jöttek a frissítések, amelyek mind azt a célt szolgálták, hogy böngészése gyorsabb, gördülékenyebb, személyre szabhatóbb legyen, és nagyobb irányítást biztosítson az Ön információi és élményei felett. Legyen szó asztali gépről, mobilról vagy más eszközről, a böngészőablak az internethez idén jelentősen fejlődött.
Idén, július 18-án, ismét részt vehettünk a SysAdminDay-en, a napon, amelyet a rendszergazdák és IT szakemberek tiszteletére szervezett a HWSW. Bár a nemzetközi hagyomány szerint a hónap utolsó péntekjére esne, Magyarországon már évek óta két héttel korábban, idén július 18-át választották a szervezők erre a különleges alkalomra.
A Google Chrome elkezdte kivezetni a Manifest v2 támogatását, aminek következtében az uBlock Origin bővítmény hamarosan nem lesz használható a böngészőben. Ez a változás nemcsak a Chrome-ot érinti, hanem minden Chromium-alapú böngészőt, bár eltérő mértékben. Így érintett lesz a Chrome és Chromiun mellett az Edge, a Brave, az Opera és a Vivaldi is.
Az internet használata mindannyiunk életének részévé vált, és a böngészők fejlődése a használhatóságuk és a felhasználói élmény javítására törekszik. Azonban a böngészők történetében számos fordulópont volt, amelyek jelentősen befolyásolták a fejlődésüket. Egy ilyen jelentős fordulópont volt az, amikor a Netscape, egy korábbi vezető böngésző 5.0-s verziója, 1998. március 31-én nyílt forráskódúvá vált, és elindult a Mozilla projekt.
A Netscape böngésző, amelyet eredetileg a Netscape Communications Corporation fejlesztett, az első böngészők egyike volt, amelyek széles körben elterjedt. A 90-es években a Netscape Navigator volt a legnépszerűbb webböngésző, de hamar elvesztette vezető helyét a Microsoft Windows-hoz mellékelt Internet Explorerrel szemben. A Web gyorsan változott, az Explorer olyannyira domináns volt (2003-ban elérte a 95 százalékos piaci részesedést), hogy a legtöbb weboldal már nem törődött a más böngészőkkel vagy operációs rendszerekkel. A megszűnő kompatibilitással olyan helyzetbe kerültünk, hogy a Microsoft de facto diktálta a webes szabványokat.
A Firefox 152.0 kiadása egyszerre hoz látványos felhasználói felületbeli változásokat, mélyebb webes platform-fejlesztéseket és fontos biztonsági szigorításokat – mind asztali rendszereken (Linux, Windows, macOS), mind mobilon (Android, iOS). A verzió különösen érdekes Linux Mint felhasználók számára, mert több olyan funkció is érkezik, amely közvetlenül érinti a mindennapi böngészést, a fejlesztői munkát és a kiegészítők működését.
1993. április 22-én jelent meg a Mosaic 1.0, az első olyan webböngésző, amely grafikus felhasználói felületet (graphical user interface) kínált az akkoriban születő Világhálóhoz (World Wide Web). A program forradalmi újítása az volt, hogy a szöveg mellett képeket is képes volt közvetlenül megjeleníteni, ezzel megkönnyítve és vonzóbbá téve az internetes böngészést. A fejlesztés élén Marc Andreessen állt, aki később a Netscape egyik alapítójaként is ismertté vált.
Megérkezett a Firefox 149.0.2, az első karbantartó frissítés a 149-es ághoz, amely több bosszantó hibát is rendbe tesz. Linuxon, Wayland munkamenetben végre javították azt a kellemetlen problémát, amikor egy fül elhúzása után az eszköztár nem reagált az egérkattintásokra. Emellett érkezett összeomlásjavítás WebAuthn/kétfaktoros hitelesítéshez, nyomtatási és hibaoldal-megjelenítési korrekció, valamint SVG-szövegigazítási fix. A vállalati környezetet két új házirend is erősíti: külön szabályozhatóvá váltak a Firefox AI-funkciói, illetve letiltható a beépített VPN és IP-védelem elérhetősége.
Megérkezett a Firefox 149, és több olyan újdonságot hoz, ami tényleg kézzelfoghatóan gyorsítja és kényelmesebbé teszi a böngészést. Az új Split View-val két weboldalt nézhetsz egymás mellett egyetlen ablakban, úgy, hogy a lapok megmaradnak „rendes” lapnak, csak párhuzamosan dolgozol velük. Emellett érkezik egy ingyenes, beépített VPN is, valamint Linuxon végre javul az integráció: a böngésző igyekszik a rendszer natív fájlválasztóját használni. Ha gyakran dolgozol több oldallal egyszerre, ez a frissítés kifejezetten neked szól.
Az adatvédelem hete alkalmából a Bitwarden átfogó közösségi felmérést tett közzé, amely több mint 2400 válaszadó véleményét összesíti. Az eredmények jól kirajzolják, hogy a magánszférájukra tudatosan figyelő felhasználók milyen böngészőket, levelezőket, keresőket, üzenetküldőket és VPN-megoldásokat részesítenek előnyben. A kutatás arra is rákérdezett, hogyan viszonyul ez a közösség a generatív mesterséges intelligenciához. A kép összességében következetes: az adatkezelés átláthatósága és a felhasználói kontroll mindennél fontosabb.
Code Rush. Az 1998-as esztendő elején, a dot-com éra csúcsán, a Netscape-nél dolgozó programozók kis csapata elszántan dolgoznak, hogy újraírják a vállalat internet böngésző programját. Ezzel együtt újraírják a szoftverfejlesztés szabályait is azzal, hogy a böngésző receptjét alkotó forráskódot közzé teszik, annak érdekében, hogy a cégen kívül fizetés nélkül dolgozó fejlesztőket is bevonhassák a munkába, a gyorsabb fejlesztés reményében. Az egész vállalat sora az ő kezükben van.