A támadók, egy új, Pixnapping nevű támadási módszerrel a Google és a Samsung telefonokat veszik célba. A Pixnapping elindításához a támadónak rá kell vennie a felhasználót, hogy telepítsen egy rosszindulatú alkalmazást az Androidos készülékére. A támadáshoz a rosszindulatú alkalmazásnak nincs szüksége külön Android-engedélyekre.

Az adathalász (phishing) linkek terjesztése már nem korlátozódik az e-mailre, mivel egyre gyakrabban találkozhatunk velük SMS-ben, közösségi médiában, üzenetküldő applikációkban, rosszindulatú hirdetésekben és alkalmazások értesítéseiben. Kompromittált fiókokon és SaaS-szolgáltatásokon keresztül a támadók közvetlenül is terjesztenek phishing oldalakat, így megkerülik a hagyományos védelmi rétegeket.

A Check Point biztonsági kutatói egy nagyszabású adathalász kampányt tártak fel, amely során a kiberbűnözők a népszerű oktatási platformot, a Google Classroomot használták ki rosszindulatú célokra. A támadás 2025. augusztus 6. és 12. között zajlott, és mindössze egy hét alatt több mint 115 000 adathalász e-mailt küldtek szét világszerte.

Célzott és koordinált támadás

Egy kifinomult, többrétegű adathalász kampány célozza a Gmail-felhasználókat, amely új szintre emeli a hitelesítő adatok elleni támadásokat. A támadók a Microsoft Dynamics legitim infrastruktúráját használják ki, hogy megkerüljék a biztonsági szűrőket, és hamis bejelentkezési felületen keresztül szerezzék meg az áldozatok belépési adatait.

A SentinelLABS és a Beazley Security szakértői A, amely a Python alapú PXA Stealer eszközt alkalmazza. A támadássorozat 2024 vége óta dinamikusan fejlődött, mára fejlett elemzésellenes technikákat, álca-dokumentumokat és megerősített C2 infrastruktúrát használ. A műveletet vietnámi nyelvű kiberbűnözői hálózatokhoz kötik, akik Telegram API-t alkalmaznak az ellopott adatok automatizált exfiltrációjára és értékesítésére. Az adatokat jellemzően olyan feketepiaci platformokon értékesítik, mint például a Sherlock.

A TLS (Transport Layer Security) protokoll az internetes adatbiztonság sarokköve, amely biztosítja a titkosított kommunikációt a kliens és a szerver között. Azonban a közelmúltban felfedezett „Opossum” nevű man-in-the-middle (MitM) támadás új dimenzióba helyezte a TLS protokoll sebezhetőségeiről alkotott eddigi ismereteinket. Az Opossum kihasználja a különböző TLS használati módok – implicit és opportunista TLS – közötti finom megvalósítási különbségeket, és képes a TLS kapcsolat épségét aláásni anélkül, hogy a titkosítást feltörné.

A közelmúltban egy kritikus biztonsági rés, az úgynevezett jelszó-visszaállító hivatkozás mérgezés (Password Reset Link Poisoning) került a figyelem középpontjába. Ez a sebezhetőség lehetővé teszi támadók számára a felhasználói fiókok teljes átvételét, és komoly veszélyt jelent mind a felhasználók, mind a szervezetek számára.

A sérülékenység működése – Host Header Injection