1986. augusztus 1-jén az Apple hivatalosan is leállította a Macintosh XL gyártását, ezzel végleg lezárva a Lisa számítógépek korszakát. A Lisa egykor a grafikus felhasználói felület úttörője volt, de piaci bukása után hibridként próbálták újrahasznosítani – kevés sikerrel. 1985 januárjában az Apple megpróbálta „megmenteni” a Lisa platformot azzal, hogy létrehozta a Macintosh XL nevű modellt. Ez gyakorlatilag egy Lisa 2/10 számítógép volt, amelyet úgy módosítottak, hogy képes legyen a Macintosh System szoftver (a korai Mac OS) futtatására.
1979. július 30-án az Apple számítástechnikai vállalat hivatalosan is megkezdte a munkát egy akkoriban rendkívül ambiciózus projekten, amely a Lisa (Local Integrated Software Architecture) nevet kapta. Ez a gép vált volna a világ első kereskedelmi forgalomban kapható személyi számítógépévé, amely grafikus felhasználói felületet (GUI – graphical user interface) használt. A cél az volt, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, amely sokkal intuitívabbá teszi a számítógépek használatát, elsősorban üzleti felhasználók számára.
Az 1997. július 26-án megjelent Apple Mac OS 8 a klasszikus Mac-korszak egyik legfontosabb mérföldköve volt, amely egyszerre jelentett technikai megújulást és stratégiai menekülőutat egy válságban lévő vállalat számára. A rendszer nem csupán egy „szokásos” frissítés volt a korábbi System 7-hez képest, hanem egy olyan átmeneti platform, amely hidat képezett a régi, kooperatív multitaskingra épülő klasszikus Mac OS és a későbbi, teljesen új alapokra helyezett Mac OS X között.
2005-ben a WWDC színpadán Steve Jobs egy olyan bejelentést tett, amely alapjaiban változtatta meg az Apple számítógépeinek jövőjét: a cég fokozatosan felhagy a PowerPC processzorok használatával, és áttér az Intel x86 architektúrára. A döntés akkoriban sokként hatott az iparágra, hiszen az Apple hosszú éveken át a PowerPC platform mellett kötelezte el magát, amelyet az IBM és a Motorola közösen fejlesztett.
1977. június 5-én került piacra az eredeti Apple II számítógép, amely mérföldkőnek számít a személyi számítógépek (personal computers) történetében. Az Apple II egy 1 MHz-es MOS 6502 processzort (1 MHz MOS 6502 processor) használt, amely akkoriban kiemelkedően hatékony és olcsó megoldásnak számított. A gép egybeépített billentyűzettel (integrated keyboard) rendelkezett, és beépített BASIC programozási környezettel (built-in BASIC programming environment), amely lehetővé tette, hogy a felhasználók maguk is könnyen írjanak programokat.
1980. május 19-én az Apple Computer bemutatja az Apple III számítógépet az Anaheimben megrendezett National Computer Conference szakkiállításon. A cég számára ez a gép jelentette az első komoly próbálkozást az üzleti felhasználók meghódítására, valamint az első érdemi eltávolodást az akkor már bevált és népszerű Apple II architektúrától. Az Apple III azonban nemcsak mérföldkő volt a vállalat fejlődésében, hanem egyúttal az első jelentős bukás is a cég történetében.
1983. április 8-án az Apple történetének egyik legmeghatározóbb, de egyben legellentmondásosabb fordulópontjához érkezett, amikor John Sculley, a PepsiCo akkori elnöke elfogadta Steve Jobs meghívását, és az Apple új elnöke és vezérigazgatója (CEO) lett. Egy döntés, amely nemcsak az Apple sorsát, hanem közvetve az egész számítástechnikai ipar jövőjét is befolyásolta.
Megjelent a Vulkan 1.4.344, a magas teljesítményű grafikus és számítási API legfrissebb specifikációs frissítése. Az új kiadásban több apró javítás és tisztázás mellett egy vadonatúj kiterjesztés is debütál a Valve mérnökeinek munkájából.
Biztonsági javítást adott ki az Apple egy nulladik napi sebezhetőség miatt, amit a cég szerint „rendkívül kifinomult” célzott támadásokhoz is kihasználtak a kiberbűnözők.
A Bandai Pippin egy kevéssé ismert „multimédiás eszköz” volt, amelyet az Apple Computer által licencelt technológia felhasználásával fejlesztettek ki és jelentetett meg 1996. február 9-én. E próbálkozás célja egy háztartási videojáték-konzol piacra dobása volt, amely azonban végül kudarcot vallott. A PC World „Minden idők 25 legrosszabb technológiai terméke” listáján a 22. helyen szerepelt.
Ha Linux alatt szükség van Windows alkalmazások futtatására, akkor a Wine vagy a belőle készült termékekkel teheti meg azt a felhasználó, x86 utasításkészlettel rendelkező számítógépeken. A köztes réteg, azaz wrapper, nem egy emulátor (erre utal a neve is: WINE – Wine Is Not Emulator), így nem teljes gépet emulál a gépben futó alkalmazásnak, mint mondjuk virtualizáció esetén, hanem az alkalmazott rendszerhívásokat fordítja le a megfelelő linux-os, mac-es hívásokra.
1983. január 19-én az Apple bemutatta a Lisa nevű személyi számítógépet, amely forradalmasította az informatika világát azzal, hogy elsőként kínált grafikus felhasználói felületet (Graphical User Interface, GUI) és számítógépes egeret a kereskedelmi piacon. Bár a Lisa végül nem vált üzleti sikerré, technológiai újításai meghatározó szerepet játszottak a számítógépek fejlődésében. Az Apple Lisa fejlesztése 1978-ban kezdődött, és a gép nevét Steve Jobs állítólag lányáról, Lisa Brennan-Jobsról kapta.
A Linux 6.19 közelgő kiadásával két fontos USB-javítás érkezik az Apple M1 és M2 Mac-ek főági kernelének támogatásához. Az új patchek célja a USB2 és USB3 eszközök megbízható felismerése, különösen a boot során vagy a rendszerindítás előtti állapotokban, így javítva a Linux és az Apple hardverek közötti kompatibilitást.
1996. december 20-án az Apple Computer Inc. váratlan bejelentést tett, amely később az egész technológiai iparág sorsát megváltoztatta. A vállalat közölte, hogy megvásárolja Steve Jobs cégét, a NeXT-et, és magát Jobsot tanácsadóként visszahozza az Apple élére, Gil Amelio vezérigazgató mellé. A lépés akkoriban sokakat meglepett, ám utólag világossá vált, hogy ez volt az Apple későbbi újjászületésének kulcsa. A felvásárlás nemcsak egy vezetőt hozott vissza, hanem egy olyan technológiai alapot is, amely máig meghatározza a cég termékeit.
A Vulkan 1.4.337 nemrégiben jelent meg, és ez lehet az utolsó frissítés a Vulkan API specifikációhoz 2025-ben, a munkacsoport ünnepi szünetétől függően. Az új verzió örömteli meglepetést kínál a fejlesztőknek, hiszen két új kiterjesztést tartalmaz: a VK_EXT_shader_long_vector és a VK_EXT_texture_compression_astc_3d. Az új VK_EXT_shader_long_vector kiterjesztés lehetővé teszi több, mint négy komponensből álló vektortípusok használatát a SPIR-V-ben.