A 19. század első felének Angliájában a gőzgépek, a textilipari automatizálás és a matematika gyors fejlődése teremtette meg azt a közeget, amelyben Ada Byron – későbbi nevén Ada Lovelace – és Charles Babbage találkozása megtörtént. Ez a találkozás nem csupán két különc zseni rövid epizódja volt a viktoriánus társasági életben, hanem egy olyan intellektuális kapcsolat kezdete, amelyet ma a számítástechnika történetének egyik alapköveként tartunk számon.

A Maxis neve máig összeforrt a SimCity-vel és általában a „szoftver mint játékon túli szimuláció” gondolatával. A tőzsdére lépés – amelyre 1995-ben került sor – nemcsak üzleti mérföldkő volt, hanem egy korszak lezárása és egy új szakasz kezdete is a PC-s játékiparban. A háttérben egy különleges fejlesztői filozófia, sajátos technikai megoldások és a szimulációs játékok fejlődéstörténete állt.

1967. június 12-én a Szovjetunió sikeresen elindította a Venyera–4 (Venera 4) űrszondát, amely később elsőként küldött vissza közvetlen légköri adatokat egy másik bolygóról, a Vénuszról. Ez a történelmi esemény nemcsak a szovjet űrkutatás számára volt mérföldkő, hanem az egész emberiség bolygóközi kutatási törekvéseiben is új korszakot nyitott.

1858. június 10-én két hajó indult útnak, hogy lerakja a világ első transzatlanti távközlési kábelét. Bár a vállalkozás rövid életűnek bizonyult, és a kábel néhány hónap múlva felmondta a szolgálatot, az esemény mégis mérföldkő lett az emberiség kommunikációs történetében. Ez volt az első komoly bizonyíték arra, hogy egy tengeralatti összeköttetés az Atlanti-óceánon keresztül technikailag megvalósítható.

2001-ben az internetes szolgáltatók piacán jelentős átrendeződés zajlott, amikor a NetZero és a Juno Online Services bejelentették egyesülésüket. A két vállalat célja az volt, hogy egyesített erővel vegyék fel a versenyt az akkor domináns szereplővel, az AOL-lal szemben, amely a dial-up internet korszak egyik legmeghatározóbb szereplője volt.

2005-ben a WWDC színpadán Steve Jobs egy olyan bejelentést tett, amely alapjaiban változtatta meg az Apple számítógépeinek jövőjét: a cég fokozatosan felhagy a PowerPC processzorok használatával, és áttér az Intel x86 architektúrára. A döntés akkoriban sokként hatott az iparágra, hiszen az Apple hosszú éveken át a PowerPC platform mellett kötelezte el magát, amelyet az IBM és a Motorola közösen fejlesztett.