1969. július 3-án a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i kampusza (UCLA) sajtóközleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy:
„Ez lesz az első állomás egy országos számítógépes hálózatban, amely először kapcsolja össze különböző gyártóktól származó, különböző gépi nyelveken működő számítógépeket egy közös időosztásos rendszerbe (time-sharing system).”
A közlemény így folytatódott:
„A hálózat létrehozása jelentős előrelépést jelent a számítástechnika terén, és előfutára lehet a jövő nagy kiterjedésű számítógépes hálózatainak.”
1953. július 2-án az IBM hivatalosan bejelentette az IBM 650 típusú számítógépét, amely nemcsak az első tömeggyártásban készült digitális számítógép volt, hanem hamarosan az 1950-es évek legnépszerűbb és legelterjedtebb számítógépévé vált. Az IBM 650 egy új korszakot nyitott meg a vállalati, akadémiai és kormányzati informatika területén, elérhetőbbé téve a számítástechnikát a nagyközönség számára is. Az IBM 650 nem csupán technikai siker volt – elindította az üzleti célú számítógépek elterjedését.
1948. június 30-án a New York-i Bell Labs egy olyan sajtótájékoztatót tartott, amely – bár talán akkor még nem volt mindenki számára nyilvánvaló – örökre megváltoztatta a technológia világát. Ezen a napon mutatták be nyilvánosan az első működő pontérintkezéses tranzisztort (point-contact transistor), ezzel hivatalosan is kezdetét vette az átmenet a vákuumcsövektől a tranzisztorok felé.
1965. június 28-án egy új korszak kezdődött a globális kommunikáció történetében: ezen a napon állt hivatalosan szolgálatba az első kereskedelmi távközlési műhold, az Intelsat I, becenevén „Early Bird”. A nevét a közismert angol mondás alapján kapta – „The early bird catches the worm” („Aki korán kel, aranyat lel”) –, és nem véletlenül: ez a műhold megelőzte korát, és olyan lehetőségeket nyitott meg a világ számára, amelyeket korábban legfeljebb csak a tudományos-fantasztikus irodalom sejtetett.
1955. június 28-án egy különleges hajó, a HMTS Monarch elhagyta a kanadai Clarenville kikötőjét, hogy egy korszakos jelentőségű technikai vállalkozásba kezdjen: megkezdte az első transzatlanti távbeszélőkábel, azaz a TAT-1 lefektetését. A Monarch ekkor a világ legnagyobb kábel-fektető hajója volt, és feladata az volt, hogy fizikai kapcsolatot teremtsen Észak-Amerika és Európa között – a tenger mélyén keresztül.
1972. június 27-én megalapításra került egy név, amely mára örökre beírta magát a technológia és szórakoztatás történetébe: Atari. A vállalatot Nolan Bushnell és Ted Dabney alapította, és első játékuk, a mára legendássá vált Pong, nemcsak az első kereskedelmileg sikeres videojáték volt, hanem egy új iparág születését is elhozta. 1977-ben az Atari újabb forradalmat indított el: piacra dobta a Video Computer Systemet (VCS), amelyet később Atari 2600 néven ismert meg a világ.
1974. június 26-án Troy városában, Ohio államban a világ először láthatta működés közben a vonalkódos termékazonosítást. Ezen a napon a Marsh szupermarketben történt meg az első olyan vásárlás, amely során egy termék árát UPC (Universal Product Code — univerzális termékkód) segítségével olvasták be. És mi volt ez a történelmi termék? Egy 10 darabos Juicy Fruit rágógumi csomag!
1868. június 23-án az amerikai Latham Sholes, Carlos Glidden és Samuel Soule megkapták a szabadalmat egy olyan eszközre, amely forradalmasította az írás technológiáját: a „Type-Writer” névre hallgató gépre. E találmány nem csupán az első valóban használható és kereskedelmileg sikeres írógép lett, hanem hosszú távon a mai napig élő örökséget is hagyott ránk – ez volt a QWERTY billentyűzetkiosztás megszületésének pillanata.
1946. június 22-én új korszak kezdődött a légi posta történetében: a Lockheed P-80 Shooting Star típusú vadászrepülőgép fedélzetén az Egyesült Államok hadseregének pilótái először szállítottak postát sugárhajtású géppel. Az esemény nemcsak technológiai bravúr volt, hanem fontos mérföldkő a polgári és katonai légiközlekedés fejlődésében is.
1675. június 22-én II. Károly brit király elrendelte a Greenwichi Királyi Obszervatórium megalapítását. Ez az esemény nemcsak a csillagászat történetében jelentett mérföldkövet, hanem évszázadokkal később alapjául szolgált a Greenwich Mean Time (GMT), majd a Coordinated Universal Time (UTC), azaz az egyetemes világidő kialakulásának is. A világ időmérő rendszerei, sőt operációs rendszerek időkezelése is ezen az egyetlen királyi döntésen alapul.
2004. június 21-én új korszak kezdődött az űrkutatás történetében: ekkor hajtotta végre sikeres repülését a SpaceShipOne, az első olyan űreszköz, amelyet nem állami, hanem magánfinanszírozásból fejlesztettek, és sikeresen átlépte az űr határát. A projekt mögött a Microsoft társalapítója, Paul Allen állt, míg a műszaki megvalósítás Burt Rutan nevéhez fűződik, aki már korábban is ismert volt úttörő repülőgépes fejlesztéseiről.
1948. június 21-én új korszak kezdődött a számítástechnika történetében: ezen a napon futtatták le sikeresen az első programot a világ első tárolt program elvén működő számítógépén, a Manchester Small-Scale Experimental Machine nevű berendezésen – becenevén a „Manchester Baby”. Ez a pillanat a modern számítástechnika egyik megszületési pontja volt.
1950. június 20-án az Egyesült Államok Washington városában hivatalosan is átadták a SEAC nevű számítógépet. Ez a gép nemcsak az első teljesen működő tárolt program elvű számítógép volt az Egyesült Államokban, hanem a világon elsőként alkalmazott teljes egészében diódákon alapuló logikai áramköröket is, megbízhatóbbá téve azt a korábbi elektroncsöves gépeknél.
1976. június 19-én a Viking–1 űrszonda sikeresen Mars körüli pályára állt, tíz hónappal azután, hogy elindult a Földről. Ez az esemény fontos mérföldkő volt a világűr felfedezésének történetében: a Viking–1 lett az első amerikai űreszköz, amely sikeres, működőképes leszállást hajtott végre a Marson, és elsőként hajtott végre teljes értékű tudományos küldetést a vörös bolygón.
1981. június 25-én a Microsoft hivatalosan is incorporated company-vá alakult, azaz részvénytársasági formában jegyezték be. Bár a vállalat már hat éve létezett, ez a jogi lépés jelentős mérföldkő lett az informatikai ipar történetében. A bejegyzés alig két hónappal előzte meg az IBM PC megjelenését, amely új korszakot nyitott a személyi számítógépek és a Microsoft életében is.