2009 augusztusában az Apple hivatalosan is elbúcsúzott az AppleTalk hálózati rendszerétől, amely több mint két évtizeden át szolgálta a Mac számítógépek és perifériák közötti kapcsolatot. A Snow Leopard megjelenésével egy korszak zárult le az Apple történetében.

Kedves Barátunk!

Örömmel meghívunk téged a Primo 40 rendezvényére, amely egy igazi történelmi és technikai kaland lesz. Gyere és emlékezzünk együtt vissza a magyar számítástechnika hőskorára, és egyik magyar fejlesztésű számítógép 40. születésnapja alakalmából, amely egy kísérlet volt a piac meghódítására.

Időpont: 2024. május 10. (péntek)

Helyszín: 1111 Budapest, Kende utca 13-17.

A Vakondok 4 – Végigjátszás egy dokumentumfilm a 80-as, 90-es évek magyar videojáték-fejlesztéseiről. Történet egy korról amikor a magyar fejlesztők munkáit szinte az egész világ ismerte, miközben nem sok mindenki tudott arról, hogy Magyarországon egyáltalán folynak ilyen fejlesztések. A vasfüggönynek köszönhető elszigeteltség ellenére Magyarországon a 80-as, 90-es években rendkívül színvonalas videojáték-fejlesztések folytak. Olyan kiadók adták ki a magyar játékokat, mint például a Commodore, Virgin, Activision. Egy 1984-ből előkerült cikkben a The Times arról számol be, hogy „…a nyugati játékboltok letakarítják polcaikat, hogy elférjenek rajtuk a magyar játékok…”.

A Vakondok 4 teljes film megtekinthető itt:

A magyar játékfejlesztésről szóló teljes interjúk, 40 óra terjedelemben, itt találhatóak:

2023. április 20-án, a Neumann 120 emlékév programsorozat részeként a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság (NJSZT) közös szervezésében, a SZTAKI-ban rendezték meg „A SZTAKI hardverfejlesztései – Számítástechnika a vasfüggöny mögött és azon túl” című konferenciát. A rendezvényt Dr. Benedek Csaba, a SZTAKI igazgatóhelyettese, az NJSZT alelnöke nyitotta meg.

2023. április 20-án, 9:30-kor kezdődik „A SZTAKI hardverfejlesztései – Számítástechnika a vasfüggöny mögött és azon túl” című konferencia és tárlatvezetés a SZTAKI Kende utca 13-17. szám alatti épületének alagsori Nagytanácstermében. A program során a résztvevők előadásokat hallgathatnak a magyarországi számítástechnika korai éveiről, illetve a SZTAKI hardverfejlesztésének különböző időszakairól.

1985. július 23-án mutatták be a Commodore Amiga 1000-et, a New York-i Lincoln Centerben:

A fejlesztés 3 évvel korábban 1982-ben, 40 éve kezdődött el. Videó az Amiga történelméről:

Az Amiga (jelentése spanyolul „barátnő”, arra utalva, hogy fejlesztője egy barátságos számítógépet akart létrehozni)^[1] az otthoni számítógépek/személyi számítógépek családjába tartozik. Modelljei a 16 bites és 32 bites számítógépek úttörői voltak, 256 KB vagy még ennél is nagyobb mennyiségű RAM-ja, egéralapú grafikus felhasználói felülete, valamint újszerűnek ható grafikája és hangzása nagy előrelépés mutatott a 8 bites számítógépek után. Fő riválisai a vele szinte egy időben megjelenő Atari ST, az Apple Macintosh és Apple IIGS voltak. A Motorola 68000-es mikroprocesszorra épülő Amiga egyedi volt abban, hogy saját grafikus és hangeszközeit különféle újításokkal tette jobbá: ilyen a sprite alapú grafika, a blitterek (koprocesszorok), és egy kezdetleges, preemptív módon több feladatot futtatni képes (multitasking) operációs rendszer, az AmigaOS révén.

1985 júliusában jelent meg az Amiga 1000, de különféle gyártási problémák miatt csak 1986 elején kezdhették meg széles körben a forgalmazását. A legjobban fogyó modell, az Amiga 500 1987-ben mutatkozott be (a bővíthető, professzionális munkára alkalmas Amiga 2000-rel együtt), és a gép a nyolcvanas évek végén és a kilencvenes évek elején az otthoni számítógépek között az egyik legnépszerűbb volt, kb. 4-6 millió eladott példánnyal.^[2] 1990-ben mutatkozott be az Amiga 3000, majd 1992-ben az Amiga 500+ és az Amiga 600, és ugyanennek az évnek a végén az Amiga 1200 és az Amiga 4000. A platform gyorsan népszerű lett a játékosok, a demóprogramozók, és a videoszerkesztők körében. A képessége, hogy több hangmintát is le tudott játszani egy időben, a zeneszerkesztés terén is komoly platformmá tette. A viszonylag erős processzor és sok memória révén a 3D renderelés is lehetségessé vált.

A videók itt láthatóak: http://linuxportal.prociweb.hu/