1996. szeptember 21-én a New York Times cikk figyelmeztetett arra, hogy mennyire veszélyes a számítógépekbe túlzottan bízni, miután egy vizsgálat feltárta, hogy egy programozási hiba hozzájárulhatott az American Airlines 965-ös járatának balesetéhez Kolumbiában, 1995 decemberében. A pilóták látszólag az első jeladó választását tették meg az autopilot irányítására, anélkül, hogy ellenőrizték volna, hogy ez valóban az, amit akartak. Ennek eredményeként a gép 100 mérfölddel eltért az útvonalától, ami végzetes következményekkel járt: 159 ember életét vesztette.
1983. szeptember 20-án elnyerte az RSA algoritmus a szabadalmi oltalmat. Az RSA algoritmus, amely a világ egyik legszélesebb körben használt titkosítási módszere, 1977-ben került kifejlesztésre. Martin Gardner, a Scientific American rovatvezetője, a "Mathematical Games" című rovatában leírta az algoritmust, megemlítve, hogy az olvasók küldhetnek egy válaszborítékot, hogy megkapják az MIT technikai memorandumát, amely részletezi a tercnológiát.
1954. szeptember 20-án elindították az első FORTRAN nyelven írt programot, amely forradalmasította a tudományos és mérnöki számításokat. Az IBM tudósai, köztük John W. Backus vezetésével, olyan programozási nyelvet hoztak létre, amely gyorsan a mérnöki és tudományos alkalmazások domináns eszközévé vált. Ismerd meg a történelmi jelentőségű FORTRAN fejlődését!
1982-ben Scott Fahlman professzor javasolta az első ismert emotikonok (emoticons) - emodzsik használatát egy Carnegie Mellon-i számítógépes hirdetőtáblán (bulletin board). Az emotikonok, más néven "smiliconok" vagy mosolyjelek, vagy emodzsik az 1980-as és 1990-es években gyorsan elterjedtek. Az eredetük azonban csak 2002-ben vált ismertté, amikor az eredeti üzenetet előkeresték egy biztonsági mentésből.
1926. szeptember 18-án született James W. Cooley amerikai matematikus és számítástechnikai kutató, aki John Tukeyvel együtt a gyors Fourier-transzformáció (Fast Fourier Transform, FFT) egyik megalkotója volt. Az FFT a modern számítástechnika egyik alapvető matematikai algoritmusává vált, és a digitális jelfeldolgozástól a képfeldolgozáson át a hangtechnikáig számtalan területen használják.
A NeXT Computer 1989-ben kiadta a NeXTSTEP operációs rendszer 1.0-s verzióját, amely forradalmi újításokat hozott az informatikai világba. Az objektumorientált (object-oriented) és többfeladatos (multitasking) rendszer évtizedekkel előzte meg a korát, és fontos szerepet játszott a világháló (world wide web) létrehozásában is. Az Apple később a NeXTSTEP-re alapozta saját operációs rendszerét, amely a ma ismert Mac OS X és iOS rendszerek elődje lett.
1971. szeptember 17-én az RCA (Radio Corporation of America) bejelentette, hogy kivonul a számítógép-piacról, miután a vállalat mintegy 490 millió dolláros veszteséget halmozott fel ezen a területen. A döntés jól példázza, milyen nehéz volt az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején felvenni a versenyt az IBM-mel a nagyszámítógépek, vagyis a mainframe-ek piacán.
A NASA 1976. szeptember 17-én mutatta be az első űrsiklót, az Enterprise-t. Az eseményre az űrsikló összeszerelő üzeméből gördült ki, és egy várakozó tömeg előtt tárták fel, amelyben a Star Trek televíziós sorozat színészei is jelen voltak. Az eredetileg "Constitution" névre keresztelt űrsiklót végül a Star Trek rajongóinak írásos kampánya után nevezték át Enterprise-ra, Gerald Ford elnök és a NASA jóváhagyásával.
1956-ban az IBM bemutatta az első kereskedelmi merevlemezt, amely új korszakot nyitott a digitális adattárolás terén. Ez a forradalmi technológia lehetővé tette az adatok mágneses lemezeken történő tárolását, és alapvetően megváltoztatta az adattárolás módját a vállalati környezetben.
Az Osborne Computer Corporation, amely két évvel korábban az első hordozható számítógépet, az Osborne I-et piacra dobta, 1983-ban csődöt jelentett. A "Osborne-hatás" és a versenyhelyzet egyaránt hozzájárult a vállalat bukásához.
1913. szeptember 13-án, Chicagóban látta meg a napvilágot Herman Heine Goldstine, az amerikai matematika és informatika történetének egyik kiemelkedő alakja. Neve szorosan összefonódott a számítástechnika hajnalával: egyike volt az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer, azaz Elektronikus numerikus integrátor és számítógép.) – az első, általános célú, elektronikus számítógép – megalkotóinak.
1958. szeptember 12. mérföldkő a modern elektronika történetében. Ezen a napon Jack Kilby, a Texas Instruments kutatója bemutatta az első működő integrált áramkört kollégáinak és a vállalat vezetőinek. Ez a találmány alapjaiban változtatta meg a technológiai ipart, és elindította az elektronikában egy forradalmi fejlődést.
1960. szeptember 12-én az IBM újabb mérföldkövet jelentett be a középkategóriás számítógépek világában: napvilágra hozták az IBM 1410 modellt, amelyet egészen 1970-ig gyártottak. Ez a gép a vállalat legendás 1400-as sorozatába tartozott, és bár felépítésében nagymértékben hasonlított az előző években óriási sikert aratott IBM 1401-re, egy lényeges újítással emelkedett ki elődjétől.
1990. szeptember 10-én megszületett az Archie, az első internetes keresőmotor, amely a fájlok gyorsabb megtalálását tette lehetővé az FTP-archívumokban. Bár a világháló (World Wide Web) ekkor még nem létezett, az Archie megalapozta a későbbi keresőmotorok fejlődését.