A 911-es segélyhívó szám ma már az Egyesült Államok egyik legismertebb és legfontosabb telefonszáma, amely életeket ment minden nap. De vajon hol és mikor kezdődött a használata? Nézzük meg a történelmi pillanatot, amikor először lépett működésbe!
Az archive95.net weboldal azt tűzte ki célul, hogy elérhetővé tesz 1996 előtti, azaz még nagy webarchiváló oldalak megjelenése előtti weblapokat. A célra olyan korabeli kiadású CD-lemezeket használnak, melyeken akkor aktív weboldalak másolatai találhatóak. E lemezeket anno olyan felhasználók számára adták ki, akiket offline szerettek volna elérni egyes vállalkozások webtartalmaikkal. Több ilyen CD-képfájl (ISO) érhető el, de ami a legnagyszerűbb, hogy keresni is lehet bennük. A legérdekesebb talán az “Amiga Plus Extra No.
2005. február 14-én egy weboldal indult útjára, amely alapjaiban változtatta meg az internet használatát. A YouTube nemcsak a videómegosztás forradalmát hozta el, hanem új értelmet adott a „you” és a „tube” szavaknak is.
1989. február 14-én elindították az első Block-II GPS műholdat, amely egy új korszak kezdetét jelentette a globális helymeghatározás történetében. Ezek a műholdak alkották meg azt a rendszert, amely napjaink GPS-technológiájának alapját képezi.
1924. február 14-én a Computing-Tabulating-Recording Company (CTR) hivatalosan felvette az International Business Machines (IBM) nevet. Bár az új név nem hangzott különösebben izgalmasnak, az IBM hamarosan a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb technológiai vállalatává vált.A cég eredetileg 1911-ben alakult meg több kisebb vállalat összeolvadásából, amelyek lyukkártyás adatfeldolgozó gépeket, mérlegeket és egyéb üzleti eszközöket gyártottak.
1946. február 14-én a Pennsylvaniai Egyetemen bemutatták az ENIAC-ot (Electronic Numerical Integrator and Computer), amelyet az első teljesen elektronikus, programozható számítógépnek tartanak. Kicsivel korábban, 1946. január 1-én készült el. Tervezői, John Mauchly és J. Presper Eckert, egy olyan eszközt hoztak létre, amely mérföldkővé vált a számítástechnika történetében. Ez az esemény új korszakot nyitott a technológia és az informatika fejlődésében.
1980. február 13-án alapították meg az Apollo Computer Incorporated vállalatot Chelmsfordban, Massachusetts államban. Az 1980-as években az Apollo a hálózati munkaállomások (network workstations) legnagyobb gyártójává vált, mígnem 1989-ben a Hewlett-Packard felvásárolta a céget 476 millió dollárért.
2009. február 13-án egy különleges számítástechnikai mérföldkőhöz érkeztünk: az Unix-idő elérte az 1 234 567 890 másodpercet pontosan 23:31:30 (UTC) időpontban.
2001. február 12-én egy új, villámgyorsan terjedő számítógépes féregvírus söpört végig a világon. Az úgynevezett Anna Kournikova-vírus egy ártalmatlan e-mail mellékletnek álcázta magát, amely állítólag egy képet tartalmazott az orosz teniszezőnőről, Anna Kurnyikováról. Az üzenet sokakat csábított a megnyitásra – különösen, mivel Kurnyikova akkoriban rendkívül népszerű volt nemcsak sportteljesítménye, hanem modellkarrierje miatt is.
Alexander Graham Bell 1876. február 12-én végrehajtotta az első távolsági telefonhívást Boston és Salem (Massachusetts) között. Ez mérföldkőnek számított a távközlés történetében, hiszen addig a telefonbeszélgetések csak rövid távolságokra voltak lehetségesek. Bell, aki 1876-ban szabadalmaztatta a telefont, folyamatosan dolgozott annak fejlesztésén. Az első sikeres hosszú távú hívásával bebizonyította, hogy a telefon valóban képes áthidalni jelentős távolságokat is, ezzel megnyitva az utat a modern telekommunikáció előtt.
2004. február 11-én jelent meg a The Guardian című brit újságban Ben Hammersley cikke, amelyben először használták a „podcast” kifejezést. A cikk az interneten terjedő amatőr rádiózásról szólt, és bár Hammersley több alternatív nevet is felvetett, végül a "podcasting" lett a legnépszerűbb. A kifejezés az Apple iPod népszerűségének köszönhetően vált közismertté, és mára az egyik legelterjedtebb médiumtípus lett.
1974. február 11-én a Titan-Centaur rakéta első tesztindítása kudarcot vallott, mégis sikeresnek tekintették, mivel nem szükségesek újabb tesztek, és a rakétát végül hat alkalommal is sikeresen használták. A történet rávilágít a tudományos világ különleges döntéshozatali folyamatára.
1970. február 11-én Japán sikeresen pályára állította első műholdját, az Osumi-t, ezzel pedig történelmet írt, mivel az ország a negyedik nemzetként állította pályára műholdját. Az esemény fontos mérföldkő volt Japán űrkutatásában, és hozzájárult az űrtechnológiai fejlődéshez világszerte.
A kommunikációs műholdak, az Iridium 33 és a Kosmos-2251 2009. február 10-én ütköznek az űrben, teljesen megsemmisítve mindkettőt. Ez volt az első jelentős műholdütközés a Föld körüli pályán.