Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett. A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.
1981. július 28-án az IBM bemutatta az első asztali számítógépét, a System/23 Datamaster-t, mindössze két héttel az IBM PC piacra dobása előtt. A Datamaster kifejezetten kisvállalkozások számára készült, főként szövegszerkesztésre és adatfeldolgozásra, és úgy tervezték, hogy a felhasználók számítógépes szakértő nélkül is könnyedén be tudják állítani.
1980. július 22-én sorsfordító esemény zajlott le a számítástechnika történetében: az IBM floridai (Boca Raton-i) részlegének képviselői találkoztak Bill Gates és Steve Ballmer személyében a fiatal, ám ambiciózus Microsoft cég vezetőivel. A cél: szoftverek, és mindenekelőtt egy operációs rendszer biztosítása az akkor még fejlesztés alatt álló IBM Personal Computer számára.
1953. július 2-án az IBM hivatalosan bejelentette az IBM 650 típusú számítógépét, amely nemcsak az első tömeggyártásban készült digitális számítógép volt, hanem hamarosan az 1950-es évek legnépszerűbb és legelterjedtebb számítógépévé vált. Az IBM 650 egy új korszakot nyitott meg a vállalati, akadémiai és kormányzati informatika területén, elérhetőbbé téve a számítástechnikát a nagyközönség számára is. Az IBM 650 nem csupán technikai siker volt – elindította az üzleti célú számítógépek elterjedését.
1911. június 15-én New York államban bejegyezték a Computing–Tabulating–Recording Company-t (C-T-R), amely három cég összeolvadásából jött létre: a Computing Scale Co. of America, a Tabulating Machine Co., valamint az International Time Recording Co. egyesítésével.
1997. május 11-én történelmet írt a mesterséges intelligencia, amikor az IBM által fejlesztett Deep Blue nevű számítógép legyőzte a regnáló sakkvilágbajnokot, Garri Kaszparovot egy hatjátszmás tornán. Ez volt az első alkalom, hogy egy számítógép mérkőzés formájában felülmúlta az emberi sakkvilág legjobbját.
1954. május 7-én az IBM bejelentette az IBM 704 Data Processing System-et, amely a világ első tömeggyártásban készült számítógépe volt hardveres lebegőpontos aritmetikával. Ez a technikai újítás óriási előrelépést jelentett a számítástechnika korai időszakában, és az IBM 704 mély nyomot hagyott a számítógépek történetében, mielőtt 1960. április 7-én végleg leállították volna a gyártását.
Tandy és az IBM klónok felemelkedése – ez volt a fordulópont a személyi számítógépek piacán.
1988. április 21-én a Tandy Corporation sajtótájékoztatót tartott, amelyen bejelentette: terveik szerint az IBM PS/2 rendszerekhez hasonló számítógépek gyártásába kezdenek. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy az IBM nyilvánosságra hozta: licenceli a kulcsfontosságú személyi számítógépes technológiákra vonatkozó szabadalmait.
1986. április 18-án az amerikai sajtó arról számolt be, hogy az IBM 3090-es nagygép (mainframe) lett az első olyan kereskedelmi forgalomban lévő számítógép, amely 1 megabites memórialapkát (memory chip) alkalmazott.
1964. április 7-én az IBM bemutatta a System/360-at, amely nem csupán egy új számítógépcsalád volt, hanem egy teljesen új korszak kezdete az informatika világában. A mainframe (nagygépes) architektúra forradalmasította az iparágat, megszüntetve a hardverek és szoftverek közötti inkompatibilitást, és lefektette a modern számítástechnika alapjait. A System/360 sikere nemcsak az IBM történetének, hanem az egész üzleti világ digitális fejlődésének egyik mérföldkövévé vált.
1986. március 19-én két jelentős domain, az ibm.com és a sun.com is online elérhetővé vált. Ezek a domainek a világháló történetének 11. és 12. legrégebbi bejegyzett webcímei közé tartoznak. Ebben az időszakban az internet még gyerekcipőben járt, és a domainnevek rendszere (DNS – Domain Name System) csupán néhány évvel korábban, 1983-ban került bevezetésre. Az első regisztrált domain, a symbolics.com 1985-ben jelent meg, így az IBM és a Sun Microsystems viszonylag korán csatlakozott az új technológiai hullámhoz.
1993 március 9-én az Apple, az IBM és a Motorola további négy vállalattal közösen megalapították a PowerOpen Association-t, amelynek célja a PowerPC processzor elterjesztése és támogatása volt.
Az IBM hivatalosan bemutatta az IBM Personal Computer XT-t (PC-XT), amelynek neve az eXtended Technology (kiterjesztett technológia) rövidítéséből ered. A számítógép 4 995 dolláros áron került piacra, és az alábbi specifikációkkal rendelkezett:
2003-ban a SCO Group (korábban Caldera Systems) 1 milliárd dolláros pert indított az IBM ellen, azt állítva, hogy az illegálisan járult hozzá az SCO UNIX forráskódjához az open-source Linux operációs rendszer fejlesztése során. SCO szerint ezzel az IBM "leértékelte" az SCO saját UNIX-rendszerét, mivel a Linux egyre népszerűbbé vált a vállalati környezetben.
Az akvizíció lezárult: új korszak kezdődik a felhőinfrastruktúrában: Az IBM hivatalosan is befejezte a HashiCorp felvásárlását, amely a felhőinfrastruktúra és a biztonsági automatizáció egyik úttörője. Az üzlet értéke 6,4 milliárd dollár, és ezzel a HashiCorp csatlakozik az IBM más nagy akvizícióihoz, mint például a Red Hat.