1994. január 8-án Valerij Poljakov orosz űrhajós a Szovjetunió által fejlesztett Szaljut-program folytatásaként üzemeltetett Mir űrállomás fedélzetére indult a Szojuz TM-18 űrhajóval. Az űrutazása során végül elképesztő, 437 napot töltött az űrben, amely a leghosszabb egybefüggő időtartam az emberiség történetében. Poljakov 1995. március 22-én tért vissza a Földre. Poljakov, aki orvos és az űrrepülés orvosi hatásainak szakértője volt, a hosszú távú űrutazás emberi testre gyakorolt hatásainak kutatását végezte.
Herman Hollerith 1889. január 8-án kapott amerikai szabadalmat forradalmi találmányára, a lyukkártyás számológépre. A készülék lyukkártyák segítségével gyorsította fel az adatfeldolgozást, és kulcsszerepet játszott az 1890-es amerikai népszámlálás során, drámai módon csökkentve a feldolgozási időt. Hollerith újítása egy új dimenziót jelentett az automatizált adatfeldolgozás történetében. A lyukkártyás rendszereket a következő évtizedekben világszerte alkalmazták üzleti, kormányzati és tudományos területeken.
1973. január 8-án indította a Szovjetunió a Luna 21 űrszondát, amely jelentős lépésvolt az emberiség holdkutatásának történetében. A sikeres leszállás után a misszió a második szovjet holdjárót, a Lunohod 2-t helyezte a Hold felszínére, amely a bolygónk kísérőjének további tudományos felfedezésére szolgált. A Luna 21 célja nem csupán a Hold felszínének feltérképezése volt, hanem a Lunohod 2 technológiai képességeinek demonstrálása is. A holdjáró kifinomultabb és gyorsabb volt elődjénél, a Lunohod 1-nél.
