1992. május 5-én a világ videójáték-kultúrája gyökeresen megváltozott. Az id Software ekkor adta ki a Wolfenstein 3D című játékot, amely a maga korában úttörőnek számított, és máig a belső nézetes lövöldözős játékok (first-person shooter, FPS) egyik legmeghatározóbb mérföldköveként tartják számon. Bár technikailag nem ez volt az első FPS, ez a játék népszerűsítette igazán a műfajt.
2000. május 4-én a világ számítógép-felhasználói egy látszólag ártalmatlan e-mailt kaptak, amelynek tárgya egyszerűen ennyi volt: „ILOVEYOU” (szeretlek). Kevesen sejtették, hogy e romantikus üzenet mögött a világtörténelem egyik legpusztítóbb számítógépes vírusának kódja rejtőzik.
1984. május 3-án egy tehetséges texasi egyetemista, Michael Dell, forradalmasította a személyi számítógépek forgalmazását: megalapította a Dell Computer Corporation nevű vállalatot, amelyet kezdetben saját kollégiumi szobájából irányított. Az innovatív, közvetlen megrendeléses (direct-to-order) üzleti modelljével a Dell néhány éven belül a világ egyik legnagyobb számítógépgyártójává vált.
1978. május 3-án került sor a digitális kommunikáció történetének egyik legmeghatározóbb, ám akkoriban negatív fogadtatásban részesült eseményére: Gary Thuerk, a Digital Equipment Corporation (DEC) marketingképviselője elküldte az első ismert kéretlen reklám-e-mailt az ARPANET hálózaton keresztül. Ez a levél ma már az első spamként vonult be az informatika történetébe, jóval azelőtt, hogy a "spam" kifejezés megszületett volna.
1983. május 2-án a Microsoft bemutatta saját fejlesztésű számítógépes egerét az IBM és IBM-kompatibilis személyi számítógépekhez. Bár elsőre nem aratott hatalmas sikert, a Microsoft Mouse fontos mérföldkövet jelentett a grafikus felhasználói felületek (GUI) korszakának hajnalán. A két zöld gombbal ellátott periféria beceneve a „zöldszemű egér” lett, ami nemcsak külső megjelenésére, hanem a Microsoft Apple iránt érzett irigységére is utalhatott.
2000. május 1-jén a világ egyik legfontosabb technológiai ugrását hajtotta végre az Egyesült Államok kormánya. Bill Clinton elnök bejelentette, hogy az amerikai katonai műholdas helymeghatározó rendszerből eltávolítják a Selective Availability nevű pontosságcsökkentő funkciót. Ez a lépés ugrásszerűen növelte a GPS pontosságát a civil felhasználók számára, és lefektette az alapját a modern navigációs eszközök és okostelefonos térképszolgáltatások elterjedésének.
1993. április 30-án a CERN történelmi jelentőségű lépést tett: Tim Berners-Lee kezdeményezésére a Világháló (World Wide Web) forráskódját közkinccsé tette. Ez a döntés nem csupán technikai mérföldkő volt, hanem a digitális információ szabad áramlásának szimbolikus és gyakorlati alapja. Sokan ezt a pillanatot tekintik a Web valódi születésének. A World Wide Web (röviden: WWW vagy egyszerűen csak "a Web") koncepcióját Tim Berners-Lee brit informatikus dolgozta ki 1989-ben a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) keretein belül.
1981. április 27-én a Xerox bemutatta az 8010 Star információs rendszert – az első olyan kereskedelmi célú számítógépet, amely beépített egérrel (computer mouse) rendelkezett. Bár a gép nem aratott piaci sikert, technológiai jelentősége vitathatatlan: megelőzte korát, és megalapozta a modern grafikus felhasználói felületek elterjedését.
Egy városi legenda vált valóra, amikor régészek 2014-ben feltárták az Atari hírhedt játéktemetőjét az új-mexikói sivatagban. Az esemény egyszerre volt médiashow, történelmi pillanat és az 1983-as videojáték-válság jelképes lezárása. De vajon miért temette el az Atari közel háromnegyed millió játékkazettáját, és miért éppen az E.T. lett a bukás szimbóluma?
2004. április 29-én világméretű vírusjárvány tört ki, amikor a Sasser féreg szabadon elindult a Windows XP és Windows 2000 rendszerekben. Ez a féreg több mint egymillió számítógépet fertőzött meg világszerte, és bár nem tartalmazott szándékos pusztító kódot, számos problémát okozott. A fertőzött gépek folyamatosan lelassultak, összeomlottak, újraindultak, és jelentős hálózati forgalmat is generáltak.
1993. április 22-én jelent meg a Mosaic 1.0, az első olyan webböngésző, amely grafikus felhasználói felületet (graphical user interface) kínált az akkoriban születő Világhálóhoz (World Wide Web). A program forradalmi újítása az volt, hogy a szöveg mellett képeket is képes volt közvetlenül megjeleníteni, ezzel megkönnyítve és vonzóbbá téve az internetes böngészést. A fejlesztés élén Marc Andreessen állt, aki később a Netscape egyik alapítójaként is ismertté vált.
Tandy és az IBM klónok felemelkedése – ez volt a fordulópont a személyi számítógépek piacán.
1988. április 21-én a Tandy Corporation sajtótájékoztatót tartott, amelyen bejelentette: terveik szerint az IBM PS/2 rendszerekhez hasonló számítógépek gyártásába kezdenek. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy az IBM nyilvánosságra hozta: licenceli a kulcsfontosságú személyi számítógépes technológiákra vonatkozó szabadalmait.
1940. április 20-án Vladimir Zworykin, az RCA (Radio Corporation of America) kutatási igazgatója nyilvános bemutatót tartott az első valóban használható elektronmikroszkópról. Bár az elektronmikroszkóp alapötletét Ernst Ruska és Max Knoll már 1931-ben feltalálták Németországban, az első modell akkor még csak 400-szoros nagyításra volt képes – ez korlátozottan tette hasznossá a tudományos kutatásban.
1947. április 19-én a New York-i Rockefeller Plaza területén található NBC televízió stúdiójában (Studio 3H) bemutatták az első működőképes Zoomar zoomobjektív prototípusát. Az esemény mérföldkőnek számított a televíziós technológia fejlődésében, hiszen a későbbiekben ez az eszköz vált az első kereskedelmi forgalomba került és sikeres zoomobjektívvé. A lencse megalkotója Dr. Frank G.
1986. április 18-án az amerikai sajtó arról számolt be, hogy az IBM 3090-es nagygép (mainframe) lett az első olyan kereskedelmi forgalomban lévő számítógép, amely 1 megabites memórialapkát (memory chip) alkalmazott.