1943. április 10-én a Pennsylvaniai Egyetem kutatói belekezdtek egy forradalmi eszköz megépítésébe, amely alapjaiban változtatta meg a számítástechnikáról alkotott elképzeléseinket. Az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) névre keresztelt gép lett a világ első teljesen elektronikus, általános célú számítógépe — és ezzel elindult a modern számítástechnika kora.

1957. április 11-én történt meg a repüléstörténet egyik mérföldköve: a Ryan X-13 Vertijet végrehajtotta első sikeres függőleges felszállását és leszállását. Ez volt az első olyan jet-hajtású repülőgép, amely képes volt VTOL (Vertical Take-Off and Landing) repülésre, ami azt jelentette, hogy képes volt emelkedni és landolni anélkül, hogy kifutópályára lett volna szüksége. Bár a projekt sikert aratott, végül két év után törölték.

1959. április 8-án egy tudományos megbeszélésen, a Pennsylvaniai Egyetemen megszületett egy ötlet, amely örökre megváltoztatta az üzleti világ és az informatika kapcsolatát. Ez volt a COBOL programozási nyelv születésének pillanata, amelynek célja egy egységes, üzleti felhasználásra szánt programozási nyelv megalkotása volt. A COBOL ma is több százmilliárd sornyi élő kóddal működteti a világ gazdasági és közigazgatási rendszereit.

1964. április 7-én az IBM bemutatta a System/360-at, amely nem csupán egy új számítógépcsalád volt, hanem egy teljesen új korszak kezdete az informatika világában. A mainframe (nagygépes) architektúra forradalmasította az iparágat, megszüntetve a hardverek és szoftverek közötti inkompatibilitást, és lefektette a modern számítástechnika alapjait. A System/360 sikere nemcsak az IBM történetének, hanem az egész üzleti világ digitális fejlődésének egyik mérföldkövévé vált.

1976. március 26-án rendezték meg az első éves World Altair Computer Convention-t Albuquerque-ben, Új-Mexikóban. Az Altair 8800-at tartják a világ első népszerű „mikroszámítógépének”, amely egyben az első népszerű személyi számítógép is volt. Az MITS, amelynek központja Albuquerque-ben volt, alkotta meg az Altair-t, és ez a konferencia a világ első jelentős mikroszámítógép- vagy személyi számítógép-konferenciájaként is ismert. Több mint 700 résztvevő érkezett 46 amerikai államból és 7 különböző országból.

1896. március 24-én a szentpétervári egyetemen Alekszandr Szergejevics Popov orosz fizikus sikeresen továbbította Morse-kódban a „Heinrich Hertz” szavakat vezeték nélküli távíró segítségével két épület között. Ez az esemény jelentős mérföldkövet jelentett a rádiótechnológia fejlődésében, és egyes források szerint ez lehetett az első rögzített vezeték nélküli hangátvitel a történelemben.​ Bár vita tárgyát képezi, hogy ki tekinthető a rádió feltalálójának – Popov vagy Guglielmo Marconi –, Popov ezen demonstrációja kiemelkedő jelentőségű.

1857. március 23-án helyezték üzembe az első kereskedelmi „biztonsági felvonót” New Yorkban, a Haughwout Áruházban. A találmányt Elisha Graves Otis fejlesztette ki és telepítette, aki egy olyan fékezőmechanizmust alkotott meg, amely megakadályozta, hogy a felvonó lezuhanjon kötélhiba esetén.