1953. július 2-án az IBM hivatalosan bejelentette az IBM 650 típusú számítógépét, amely nemcsak az első tömeggyártásban készült digitális számítógép volt, hanem hamarosan az 1950-es évek legnépszerűbb és legelterjedtebb számítógépévé vált. Az IBM 650 egy új korszakot nyitott meg a vállalati, akadémiai és kormányzati informatika területén, elérhetőbbé téve a számítástechnikát a nagyközönség számára is. Az IBM 650 nem csupán technikai siker volt – elindította az üzleti célú számítógépek elterjedését.

Az internet használata mindannyiunk életének részévé vált, és a böngészők fejlődése a használhatóságuk és a felhasználói élmény javítására törekszik. Azonban a böngészők történetében számos fordulópont volt, amelyek jelentősen befolyásolták a fejlődésüket. Egy ilyen jelentős fordulópont volt az, amikor a Netscape, egy korábbi vezető böngésző 5.0-s verziója, 1998. március 31-én nyílt forráskódúvá vált, és elindult a Mozilla projekt.

A Netscape böngésző, amelyet eredetileg a Netscape Communications Corporation fejlesztett, az első böngészők egyike volt, amelyek széles körben elterjedt. A 90-es években a Netscape Navigator volt a legnépszerűbb webböngésző, de hamar elvesztette vezető helyét a Microsoft Windows-hoz mellékelt Internet Explorerrel szemben. A Web gyorsan változott, az Explorer olyannyira domináns volt (2003-ban elérte a 95 százalékos piaci részesedést), hogy a legtöbb weboldal már nem törődött a más böngészőkkel vagy operációs rendszerekkel. A megszűnő kompatibilitással olyan helyzetbe kerültünk, hogy a Microsoft de facto diktálta a webes szabványokat.

1955. június 28-án egy különleges hajó, a HMTS Monarch elhagyta a kanadai Clarenville kikötőjét, hogy egy korszakos jelentőségű technikai vállalkozásba kezdjen: megkezdte az első transzatlanti távbeszélőkábel, azaz a TAT-1 lefektetését. A Monarch ekkor a világ legnagyobb kábel-fektető hajója volt, és feladata az volt, hogy fizikai kapcsolatot teremtsen Észak-Amerika és Európa között – a tenger mélyén keresztül.

1948. június 30-án a New York-i Bell Labs egy olyan sajtótájékoztatót tartott, amely – bár talán akkor még nem volt mindenki számára nyilvánvaló – örökre megváltoztatta a technológia világát. Ezen a napon mutatták be nyilvánosan az első működő pontérintkezéses tranzisztort (point-contact transistor), ezzel hivatalosan is kezdetét vette az átmenet a vákuumcsövektől a tranzisztorok felé.

1972. június 27-én megalapításra került egy név, amely mára örökre beírta magát a technológia és szórakoztatás történetébe: Atari. A vállalatot Nolan Bushnell és Ted Dabney alapította, és első játékuk, a mára legendássá vált Pong, nemcsak az első kereskedelmileg sikeres videojáték volt, hanem egy új iparág születését is elhozta. 1977-ben az Atari újabb forradalmat indított el: piacra dobta a Video Computer Systemet (VCS), amelyet később Atari 2600 néven ismert meg a világ.

1981. június 25-én a Microsoft hivatalosan is incorporated company-vá alakult, azaz részvénytársasági formában jegyezték be. Bár a vállalat már hat éve létezett, ez a jogi lépés jelentős mérföldkő lett az informatikai ipar történetében. A bejegyzés alig két hónappal előzte meg az IBM PC megjelenését, amely új korszakot nyitott a személyi számítógépek és a Microsoft életében is.