1983. május 2-án a Microsoft bemutatta saját fejlesztésű számítógépes egerét az IBM és IBM-kompatibilis személyi számítógépekhez. Bár elsőre nem aratott hatalmas sikert, a Microsoft Mouse fontos mérföldkövet jelentett a grafikus felhasználói felületek (GUI) korszakának hajnalán. A két zöld gombbal ellátott periféria beceneve a „zöldszemű egér” lett, ami nemcsak külső megjelenésére, hanem a Microsoft Apple iránt érzett irigységére is utalhatott.
 

1993. április 30-án a CERN történelmi jelentőségű lépést tett: Tim Berners-Lee kezdeményezésére a Világháló (World Wide Web) forráskódját közkinccsé tette. Ez a döntés nem csupán technikai mérföldkő volt, hanem a digitális információ szabad áramlásának szimbolikus és gyakorlati alapja. Sokan ezt a pillanatot tekintik a Web valódi születésének. A World Wide Web (röviden: WWW vagy egyszerűen csak "a Web") koncepcióját Tim Berners-Lee brit informatikus dolgozta ki 1989-ben a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) keretein belül.

Egy városi legenda vált valóra, amikor régészek 2014-ben feltárták az Atari hírhedt játéktemetőjét az új-mexikói sivatagban. Az esemény egyszerre volt médiashow, történelmi pillanat és az 1983-as videojáték-válság jelképes lezárása. De vajon miért temette el az Atari közel háromnegyed millió játékkazettáját, és miért éppen az E.T. lett a bukás szimbóluma?

1993. április 22-én jelent meg a Mosaic 1.0, az első olyan webböngésző, amely grafikus felhasználói felületet (graphical user interface) kínált az akkoriban születő Világhálóhoz (World Wide Web). A program forradalmi újítása az volt, hogy a szöveg mellett képeket is képes volt közvetlenül megjeleníteni, ezzel megkönnyítve és vonzóbbá téve az internetes böngészést. A fejlesztés élén Marc Andreessen állt, aki később a Netscape egyik alapítójaként is ismertté vált.

1940. április 20-án Vladimir Zworykin, az RCA (Radio Corporation of America) kutatási igazgatója nyilvános bemutatót tartott az első valóban használható elektronmikroszkópról. Bár az elektronmikroszkóp alapötletét Ernst Ruska és Max Knoll már 1931-ben feltalálták Németországban, az első modell akkor még csak 400-szoros nagyításra volt képes – ez korlátozottan tette hasznossá a tudományos kutatásban.

1986. április 18-án az amerikai sajtó arról számolt be, hogy az IBM 3090-es nagygép (mainframe) lett az első olyan kereskedelmi forgalomban lévő számítógép, amely 1 megabites memórialapkát (memory chip) alkalmazott.

1967. április 17-én a NASA elindította a Surveyor–3 űrszondát a floridai Cape Kennedy (ma Cape Canaveral Űrerőbázis) indítóállásából. Ez volt a harmadik űreszköz a Surveyor-programban, és a második, amely sikeres, "puha" (soft landing) leszállást hajtott végre a Hold felszínén. Elődje, a Surveyor–2 sajnos lezuhant, és nem tudta teljesíteni küldetését. A Surveyor–3 fő feladata a Hold felszínének vizsgálata volt.

1977. április 15-én San Franciscóban nyitotta meg kapuit az első West Coast Computer Faire, amely három napon át várta a látogatókat, összesen 12 750 érdeklődőt vonzva. A rendezvény egyik legnagyobb szenzációja az Apple II számítógép bemutatása volt, amely technikai szempontból is kiemelkedett a kor eszközei közül: 16 kilobájt memóriával, beépített billentyűzettel, BASIC nyelvvel (BASIC programming language), nyolc bővítőhellyel és nagy felbontású színes grafikai megjelenítéssel rendelkezett.