Az internet használata mindannyiunk életének részévé vált, és a böngészők fejlődése a használhatóságuk és a felhasználói élmény javítására törekszik. Azonban a böngészők történetében számos fordulópont volt, amelyek jelentősen befolyásolták a fejlődésüket. Egy ilyen jelentős fordulópont volt az, amikor a Netscape, egy korábbi vezető böngésző 5.0-s verziója, 1998. március 31-én nyílt forráskódúvá vált, és elindult a Mozilla projekt.

A Netscape böngésző, amelyet eredetileg a Netscape Communications Corporation fejlesztett, az első böngészők egyike volt, amelyek széles körben elterjedt. A 90-es években a Netscape Navigator volt a legnépszerűbb webböngésző, de hamar elvesztette vezető helyét a Microsoft Windows-hoz mellékelt Internet Explorerrel szemben. A Web gyorsan változott, az Explorer olyannyira domináns volt (2003-ban elérte a 95 százalékos piaci részesedést), hogy a legtöbb weboldal már nem törődött a más böngészőkkel vagy operációs rendszerekkel. A megszűnő kompatibilitással olyan helyzetbe kerültünk, hogy a Microsoft de facto diktálta a webes szabványokat.

1955. június 28-án egy különleges hajó, a HMTS Monarch elhagyta a kanadai Clarenville kikötőjét, hogy egy korszakos jelentőségű technikai vállalkozásba kezdjen: megkezdte az első transzatlanti távbeszélőkábel, azaz a TAT-1 lefektetését. A Monarch ekkor a világ legnagyobb kábel-fektető hajója volt, és feladata az volt, hogy fizikai kapcsolatot teremtsen Észak-Amerika és Európa között – a tenger mélyén keresztül.

1948. június 30-án a New York-i Bell Labs egy olyan sajtótájékoztatót tartott, amely – bár talán akkor még nem volt mindenki számára nyilvánvaló – örökre megváltoztatta a technológia világát. Ezen a napon mutatták be nyilvánosan az első működő pontérintkezéses tranzisztort (point-contact transistor), ezzel hivatalosan is kezdetét vette az átmenet a vákuumcsövektől a tranzisztorok felé.

1972. június 27-én megalapításra került egy név, amely mára örökre beírta magát a technológia és szórakoztatás történetébe: Atari. A vállalatot Nolan Bushnell és Ted Dabney alapította, és első játékuk, a mára legendássá vált Pong, nemcsak az első kereskedelmileg sikeres videojáték volt, hanem egy új iparág születését is elhozta. 1977-ben az Atari újabb forradalmat indított el: piacra dobta a Video Computer Systemet (VCS), amelyet később Atari 2600 néven ismert meg a világ.

1981. június 25-én a Microsoft hivatalosan is incorporated company-vá alakult, azaz részvénytársasági formában jegyezték be. Bár a vállalat már hat éve létezett, ez a jogi lépés jelentős mérföldkő lett az informatikai ipar történetében. A bejegyzés alig két hónappal előzte meg az IBM PC megjelenését, amely új korszakot nyitott a személyi számítógépek és a Microsoft életében is.

1946. június 22-én új korszak kezdődött a légi posta történetében: a Lockheed P-80 Shooting Star típusú vadászrepülőgép fedélzetén az Egyesült Államok hadseregének pilótái először szállítottak postát sugárhajtású géppel. Az esemény nemcsak technológiai bravúr volt, hanem fontos mérföldkő a polgári és katonai légiközlekedés fejlődésében is.

2004. június 21-én új korszak kezdődött az űrkutatás történetében: ekkor hajtotta végre sikeres repülését a SpaceShipOne, az első olyan űreszköz, amelyet nem állami, hanem magánfinanszírozásból fejlesztettek, és sikeresen átlépte az űr határát. A projekt mögött a Microsoft társalapítója, Paul Allen állt, míg a műszaki megvalósítás Burt Rutan nevéhez fűződik, aki már korábban is ismert volt úttörő repülőgépes fejlesztéseiről.

1950. június 20-án az Egyesült Államok Washington városában hivatalosan is átadták a SEAC nevű számítógépet. Ez a gép nemcsak az első teljesen működő tárolt program elvű számítógép volt az Egyesült Államokban, hanem a világon elsőként alkalmazott teljes egészében diódákon alapuló logikai áramköröket is, megbízhatóbbá téve azt a korábbi elektroncsöves gépeknél.