1949. február 24-én az Egyesült Államok elindította a Bumper 5 rakétát, amelyet a NASA az első amerikai rakétának tekint, amely elérte a világűrt. A rakéta egy módosított német V-2 ballisztikus rakétából és egy amerikai fejlesztésű WAC Corporal rakétából állt, és rekordmagasságba, 244 mérföldre (kb. 393 km-re) emelkedett.

2005. február 23-án bejelentették az első mobiltelefon-vírus, a Cabir felfedezését. Ez az új típusú fenyegetés rávilágított arra, hogy az egyre népszerűbb mobilkészülékek sem mentesek a kiberbiztonsági veszélyektől. A Cabir egy féreg (worm) típusú vírus, amely a Symbian operációs rendszert futtató telefonokat támadta meg. Amikor egy fertőzött eszköz bekapcsolt állapotba került, megjelent rajta a „Caribe” felirat.

1455. február 23-a a nyomtatott könyvek történetének egyik legfontosabb dátuma. Ekkor jelent meg a Gutenberg Biblia, amely az első ismert könyv, amelyet mozgatható betűkkel nyomtattak. Bár a pontos dátum vitatott, ezt a napot tekintik az első példányok elkészültének hivatalos időpontjának. A könyvnyomtatás feltalálása Johannes Gutenberg nevéhez fűződik, aki az 1440-es években fejlesztette ki a mozgatható ólombetűs nyomtatást (movable type).

1997. február 22-én a skóciai Roslin Intézet tudósai bejelentették, hogy sikeresen klónoztak egy felnőtt juhot, amely a Dolly nevet kapta. A klónozáshoz egy felnőtt bárány emlőmirigyéből származó sejtet használtak, innen ered a névadás is – Dolly Parton énekesnő után, akinek neve az emlőmirigyekhez való laza kapcsolata miatt tréfás utalásként szolgált. De miért volt Dolly klónozása ennyire jelentős, és milyen hatással volt a tudományra?

1878. február 21-én a New Haven Telephone Company kiadta az első telefonkönyvet, amely mindössze huszonegy nevet tartalmazott. Ma már elképzelhetetlen lenne az élet telefonkönyvek vagy digitális névjegyzékek nélkül, de hogyan indult ez az egész? Hogyan fejlődött a telefonhasználat az első telefonkönyv megjelenésétől napjainkig? A telefon, amelyet Alexander Graham Bell találmánya hozott el a világ számára, az 1870-es évek végére még igencsak újdonságnak számított.

1893. február 21-én Thomas Edison három amerikai szabadalmat kapott, amelyek közül kettő lényegében a világ első villanykapcsolóinak tekinthető. A szabadalmak – „Cut Out for Incandescent Electric Lamps” (US Patent 491,992) és „Stop Device” (US Patent 491,993) – alapvető szerepet játszottak a modern világítástechnika fejlődésében. De hogyan működtek ezek a találmányok, és milyen hatásuk volt a villamos világítás elterjedésére?

1962. február 20-án John Glenn történelmet írt, amikor első amerikaiként megkerülte a Földet. A Friendship 7 űrkapszula fedélzetén háromszor kerülte meg bolygónkat, egy küldetés, amely nemcsak az Egyesült Államok űrprogramját lendítette előre, hanem az egész világot lenyűgözte. Hogyan zajlott a repülés, és milyen technológia tette lehetővé ezt a mérföldkövet?

Az Enterprise és az űrkutatás egyik legfontosabb tesztje: 1977. február 18-án a NASA végrehajtotta az első űrrepülőgép-tesztet (Space Shuttle test flight), ám ez a repülés még nem a világűrbe vezetett. Az első űrrepülőgép-orbiter, az Enterprise, egy Boeing 747-es tetejére rögzítve hajtotta végre szűzrepülését „rögzített üzemmódban” (captive mode), vagyis az űrsikló ekkor még nem vált le a hordozórepülőgépről.