1939. szeptember 26-án Budapesten elhunyt Bláthy Ottó Titusz gépészmérnök és feltaláló, akinek munkássága máig meghatározó az elektrotechnika történetében.
Bláthy Ottó Titusz gazdag szakmai életpályát futott be, és munkássága mind elméleti, mind gyakorlati szempontból kiemelkedő volt. Széles érdeklődési köre és tehetsége nem korlátozódott csupán a műszaki területekre: a sakkban, a nyelvtanulásban és a gyors fejszámolásban is kimagasló képességekkel rendelkezett.
1956. szeptember 25-én hivatalosan is üzembe helyezték a TAT-1-et (Transatlantic No. 1), a világ első transzatlanti telefonkábelét, amely a newfoundland-i Clarenville és a skóciai Oban között haladt.
1973. szeptember 25-én a kanadai Micro Computer Machines bemutatta az MCM/70 mikroszámítógépet egy programozói konferencián Torontóban. Ez a készülék valószínűleg az egyik legkorábbi kereskedelmi forgalomban kapható eszköz volt, amelyet ma személyi számítógépnek tekinthetnénk. Az MCM/70 olyan neves ügyfeleket szerzett, mint a Chevron, a Mutual Life Insurance, a NASA és az amerikai hadsereg.
1979. szeptember 24-én a CompuServe elindította a világ első, fogyasztók számára kialakított online információs szolgáltatását, amelyet MicroNET-nek neveztek el. Ez az újdonság először tette lehetővé a fogyasztók számára az olyan online szolgáltatásokhoz való hozzáférést, mint például az e-mail (e-mail).
2008. szeptember 23-án a Google és a T-Mobile bemutatta a világ első Android-alapú okostelefonját, a T-Mobile G1-et (más néven HTC Dream). Az Android mára a legnépszerűbb okostelefonos platformmá vált, amelyet az eladási számok is alátámasztanak.
1996. szeptember 21-én a New York Times cikk figyelmeztetett arra, hogy mennyire veszélyes a számítógépekbe túlzottan bízni, miután egy vizsgálat feltárta, hogy egy programozási hiba hozzájárulhatott az American Airlines 965-ös járatának balesetéhez Kolumbiában, 1995 decemberében. A pilóták látszólag az első jeladó választását tették meg az autopilot irányítására, anélkül, hogy ellenőrizték volna, hogy ez valóban az, amit akartak. Ennek eredményeként a gép 100 mérfölddel eltért az útvonalától, ami végzetes következményekkel járt: 159 ember életét vesztette.
1983. szeptember 20-án elnyerte az RSA algoritmus a szabadalmi oltalmat. Az RSA algoritmus, amely a világ egyik legszélesebb körben használt titkosítási módszere, 1977-ben került kifejlesztésre. Martin Gardner, a Scientific American rovatvezetője, a "Mathematical Games" című rovatában leírta az algoritmust, megemlítve, hogy az olvasók küldhetnek egy válaszborítékot, hogy megkapják az MIT technikai memorandumát, amely részletezi a tercnológiát.
1954. szeptember 20-án elindították az első FORTRAN nyelven írt programot, amely forradalmasította a tudományos és mérnöki számításokat. Az IBM tudósai, köztük John W. Backus vezetésével, olyan programozási nyelvet hoztak létre, amely gyorsan a mérnöki és tudományos alkalmazások domináns eszközévé vált. Ismerd meg a történelmi jelentőségű FORTRAN fejlődését!
1982-ben Scott Fahlman professzor javasolta az első ismert emotikonok (emoticons) - emodzsik használatát egy Carnegie Mellon-i számítógépes hirdetőtáblán (bulletin board). Az emotikonok, más néven "smiliconok" vagy mosolyjelek, vagy emodzsik az 1980-as és 1990-es években gyorsan elterjedtek. Az eredetük azonban csak 2002-ben vált ismertté, amikor az eredeti üzenetet előkeresték egy biztonsági mentésből.
1926. szeptember 18-án született James W. Cooley amerikai matematikus és számítástechnikai kutató, aki John Tukeyvel együtt a gyors Fourier-transzformáció (Fast Fourier Transform, FFT) egyik megalkotója volt. Az FFT a modern számítástechnika egyik alapvető matematikai algoritmusává vált, és a digitális jelfeldolgozástól a képfeldolgozáson át a hangtechnikáig számtalan területen használják.
A NeXT Computer 1989-ben kiadta a NeXTSTEP operációs rendszer 1.0-s verzióját, amely forradalmi újításokat hozott az informatikai világba. Az objektumorientált (object-oriented) és többfeladatos (multitasking) rendszer évtizedekkel előzte meg a korát, és fontos szerepet játszott a világháló (world wide web) létrehozásában is. Az Apple később a NeXTSTEP-re alapozta saját operációs rendszerét, amely a ma ismert Mac OS X és iOS rendszerek elődje lett.
1971. szeptember 17-én az RCA (Radio Corporation of America) bejelentette, hogy kivonul a számítógép-piacról, miután a vállalat mintegy 490 millió dolláros veszteséget halmozott fel ezen a területen. A döntés jól példázza, milyen nehéz volt az 1960-as évek végén és az 1970-es évek elején felvenni a versenyt az IBM-mel a nagyszámítógépek, vagyis a mainframe-ek piacán.
A NASA 1976. szeptember 17-én mutatta be az első űrsiklót, az Enterprise-t. Az eseményre az űrsikló összeszerelő üzeméből gördült ki, és egy várakozó tömeg előtt tárták fel, amelyben a Star Trek televíziós sorozat színészei is jelen voltak. Az eredetileg "Constitution" névre keresztelt űrsiklót végül a Star Trek rajongóinak írásos kampánya után nevezték át Enterprise-ra, Gerald Ford elnök és a NASA jóváhagyásával.
1997. szeptember 16-án a Microsoft bemutatta a WebTV továbbfejlesztett változatát, miután az év elején 425 millió dollárért felvásárolta a WebTV Networks nevű, Szilícium-völgyben működő startupot. A felvásárlás jól illeszkedett a Microsoft akkori stratégiájába: a vállalat az internet használatát nemcsak a személyi számítógépekhez, hanem a televízióhoz és más otthoni eszközökhöz is szerette volna eljuttatni.