1973. május 14-én az Egyesült Államok útjára indította a Skylab–1 jelű küldetést, ezzel felbocsátva az ország első, emberek számára is lakható űrállomását. Ez a történelmi esemény nemcsak az amerikai űrprogram fejlődésének fontos mérföldköve volt, hanem több szempontból is korszakhatárt jelentett az űrkutatás történetében. A Skylab indítása egyben az utolsó alkalom volt, hogy a legendás Saturn V rakétát használta a NASA – ez volt az a hordozórakéta, amely az Apollo-program keretében az űrhajósokat a Holdra juttatta.
1980. május 13-án a Digital Equipment Corporation, az Intel és a Xerox közösen jelentették be az Ethernet hálózati szabványt. Ez a technológia tette lehetővé a számítógépek hatékony összekapcsolását, és mára az üzleti és otthoni hálózatok első számú szabványává vált. Az Ethernet lényege, hogy egyszerű, megbízható és skálázható módszert kínál az adatok helyi hálózaton (LAN – Local Area Network) belüli továbbítására.
1941. május 12-én a német mérnök, Konrad Zuse bemutatta a Z3 nevű számítógépét, amelyet ma széles körben a világ első teljesen működőképes, programozható számítógépének tartanak. Bár nem volt elektronikus, hanem elektromechanikus felépítésű, a Z3 korszakalkotó mérnöki teljesítmény volt, és alapköve lett a modern számítástechnika történetének.
1997. május 11-én történelmet írt a mesterséges intelligencia, amikor az IBM által fejlesztett Deep Blue nevű számítógép legyőzte a regnáló sakkvilágbajnokot, Garri Kaszparovot egy hatjátszmás tornán. Ez volt az első alkalom, hogy egy számítógép mérkőzés formájában felülmúlta az emberi sakkvilág legjobbját.
1979. május 11-én a West Coast Computer Faire rendezvényen mutatták be először privát körben a VisiCalc nevű szoftvert, amely a világ első elektronikus táblázatkezelőjeként forradalmasította az irodai számítástechnikát. A bemutatót Daniel Bricklin (Harvard MBA hallgató) és Robert Frankston (programozó) tartották.
1894. május 10-én egy fiatal olasz feltaláló, Guglielmo Marconi sikeresen továbbított rádióhullámokat közel 1,2 kilométer (háromnegyed mérföld) távolságra – ezzel megszületett a vezeték nélküli kommunikáció (wireless) technológiája, amely alapjaiban változtatta meg a világ információáramlását és a modern távközlést.
1996. május 9-én Linus Torvalds, a Linux operációs rendszer megalkotója egy levelezőlistán közzétette az elképzelését arról, hogyan is nézzen ki a rendszer hivatalos logója. Így született meg a Tux nevű pingvin, amely azóta is a szabad szoftveres közösség egyik legismertebb és legkedveltebb szimbóluma.
1886. május 8-án szabadalmat kapott Németországban Dr. Carl Gassner, aki megalkotta az első igazán használható szárazcellás (dry cell) elem. Ez az újfajta elem nemcsak forradalmasította az elektromos eszközök használatát, hanem megalapozta a zseblámpa, a hordozható rádiók és számos egyéb mindennapi eszköz létrejöttét is.
Az Európai Űrmegfigyelési és Követési Szolgálat (EU SST) fokozott figyelemmel kíséri a Kozmosz–482 nevű szovjet leszállóegység Földre történő irányítatlan visszatérését. A 1972. március 31-én, Bajkonur-ból indított űreszköz a Vénusz elérésére lett tervezve, de végül Föld körüli pályán rekedt. Most, több mint fél évszázaddal később, a több száz kilogrammos, hőálló fémburkolattal ellátott kapszula hamarosan beléphet bolygónk légkörébe.
1954. május 7-én az IBM bejelentette az IBM 704 Data Processing System-et, amely a világ első tömeggyártásban készült számítógépe volt hardveres lebegőpontos aritmetikával. Ez a technikai újítás óriási előrelépést jelentett a számítástechnika korai időszakában, és az IBM 704 mély nyomot hagyott a számítógépek történetében, mielőtt 1960. április 7-én végleg leállították volna a gyártását.
1961. május 5-én Alan Bartlett Shepard Jr., a NASA egyik első, úgynevezett „Mercury Hetes” (Mercury Seven) űrhajósa lett az első amerikai, aki az űrbe jutott, amikor egy tizenöt perces szuborbitális repülést hajtott végre a Mercury program keretében, a Freedom 7 nevű kapszulában. A rakéta, amely Shepardot az űrbe juttatta, egy Redstone típusú hordozórakéta volt. Shepard 115 mérföldes (kb. 185 kilométeres) magasságot ért el, és körülbelül öt perc súlytalanságot tapasztalt meg.
1992. május 5-én a világ videójáték-kultúrája gyökeresen megváltozott. Az id Software ekkor adta ki a Wolfenstein 3D című játékot, amely a maga korában úttörőnek számított, és máig a belső nézetes lövöldözős játékok (first-person shooter, FPS) egyik legmeghatározóbb mérföldköveként tartják számon. Bár technikailag nem ez volt az első FPS, ez a játék népszerűsítette igazán a műfajt.
2000. május 4-én a világ számítógép-felhasználói egy látszólag ártalmatlan e-mailt kaptak, amelynek tárgya egyszerűen ennyi volt: „ILOVEYOU” (szeretlek). Kevesen sejtették, hogy e romantikus üzenet mögött a világtörténelem egyik legpusztítóbb számítógépes vírusának kódja rejtőzik.
1984. május 3-án egy tehetséges texasi egyetemista, Michael Dell, forradalmasította a személyi számítógépek forgalmazását: megalapította a Dell Computer Corporation nevű vállalatot, amelyet kezdetben saját kollégiumi szobájából irányított. Az innovatív, közvetlen megrendeléses (direct-to-order) üzleti modelljével a Dell néhány éven belül a világ egyik legnagyobb számítógépgyártójává vált.
1978. május 3-án került sor a digitális kommunikáció történetének egyik legmeghatározóbb, ám akkoriban negatív fogadtatásban részesült eseményére: Gary Thuerk, a Digital Equipment Corporation (DEC) marketingképviselője elküldte az első ismert kéretlen reklám-e-mailt az ARPANET hálózaton keresztül. Ez a levél ma már az első spamként vonult be az informatika történetébe, jóval azelőtt, hogy a "spam" kifejezés megszületett volna.