2025. november 18-án világszerte akadozott az internetforgalom, miután a Cloudflare hálózata 11:20 UTC körül súlyos hibákat kezdett mutatni. A probléma miatt több millió felhasználó találkozott 5xx HTTP-hibaoldalakkal, számos weboldal és szolgáltatás pedig részben vagy teljesen elérhetetlenné vált.
A Cloudflare technikai problémákkal küzd, ami azt jelenti, hogy emberek százmilliói világszerte nem tudnak hozzáférni az internethez. A globális hálózat, amely összeköti a felhasználókat a weboldalakkal és alkalmazásokkal, jelenleg szinte teljes kimaradást szenved el, amit a vállalat vizsgál. A Cloudflare, amely „weboldalak millióinak internetes kéréseit szolgálja ki”, miközben másodpercenként 81millió HTTP kérést kezel, jelenleg globális szintű problémákkal szembesül.
Körülbelül egy hónappal az első tesztüzenet sikeres továbbítása után létrejött az első állandó kapcsolat az ARPANet hálózatán belül. A kapcsolatot a UCLA (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) és a Stanford Kutatóintézet között hozták létre. Az ARPANet, amely a modern internet alapját képezte, ezzel a mérföldkővel tette meg az első lépést egy globális kommunikációs hálózat felé. Az 1969. november 21-én létesített kapcsolat mára az internet első valódi kapcsolatának tekinthető.
Hogyan indult el az internet történetének egyik legnagyobb forradalma? Tim Berners-Lee neve összeforrt a Világháló (World Wide Web) létrejöttével, amely ma már az információmegosztás és a kommunikáció egyik legmeghatározóbb eszköze. Az út azonban hosszú volt az első ötlettől a tényleges működő rendszerig. 1989.
1969 októberében zajlott az első adatátvitel az ARPANET-en, amely a modern internet elődjének számít. Az első próbálkozás kudarcba fulladt, így az internet történetének első üzenete mindössze két betű volt: „LO”.
Az ARPANET, amely a modern internet alapját képezte, 1980. október 27-én váratlan meghibásodást szenvedett el, amely mintegy négy órára megbénította a hálózatot. Ez az esemény rávilágított a számítógépes hálózatok akkori sérülékenységeire és a megbízható adatátvitel fenntartásának technikai kihívásaira.
2002. október 21-én, magyar idő szerint este 11 óra körül az internet történetének egyik legnagyobb szabású túlterheléses támadása (DDoS – Distributed Denial of Service) indult el. A célpont ezúttal nem egy vállalati hálózat vagy online szolgáltatás volt, hanem az internet alapvető működéséhez nélkülözhetetlen 13 gyökér DNS-szerver (DNS root server), amelyek a világ összes domainnév-fordítási kéréseit kezelik.
1969. augusztus 30-án az első Interface Message Processor (IMP) megérkezett Leonard Kleinrock kutatócsoportjához az UCLA-n. Az IMP volt az a kulcsfontosságú eszköz, amely összekapcsolta a különböző kutatóintézetek hálózatait az ARPANET-en, az Internet előfutárán. Ez a mérföldkő az egész modern hálózati kommunikáció alapját jelentette.
1943. augusztus 6-án született Jon Postel (Jonathan Bruce Postel), az amerikai számítógéptudós, akit gyakran az „Internet Isteneként” is emlegetnek. Postel munkássága meghatározó volt az internet korai fejlődésében, és számos, a mai napig alapvető internetes szabvány kidolgozásában játszott kulcsszerepet. Többek között neki és munkatársainak köszönhetjük a TCP/IP protokollt, a DNS rendszert, valamint az RFC (Request For Comment) dokumentumgyűjteményt, amely az internet szabványait tartalmazza és amelynek szerkesztői feladatait évtizedeken át ellátta.
2025. július 1-jétől új korszak kezdődik a webes titkosítás világában: a Let’s Encrypt, az ingyenes és automatizált TLS-tanúsítványokat kiadó nonprofit szervezet immár nemcsak domainnevekhez, hanem közvetlen IP-címekhez is képes tanúsítványt kibocsátani. Ez a változás sok szempontból radikálisnak mondható, hiszen a szervezet fennállásának közel tíz éve alatt kizárólag a DNS-alapú, domainnévhez kötött tanúsítványkiadásra koncentrált.
1969. július 3-án a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i kampusza (UCLA) sajtóközleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy:
„Ez lesz az első állomás egy országos számítógépes hálózatban, amely először kapcsolja össze különböző gyártóktól származó, különböző gépi nyelveken működő számítógépeket egy közös időosztásos rendszerbe (time-sharing system).”
A közlemény így folytatódott:
„A hálózat létrehozása jelentős előrelépést jelent a számítástechnika terén, és előfutára lehet a jövő nagy kiterjedésű számítógépes hálózatainak.”
Az interneten a korlátlan lehetőségek. A korlátlan lehetőségek viszont felelősséggel és veszélyekkel járnak. Mi mindannyian felelősek vagyunk az internet egészségéért, azzal hogy tudatosan használjuk ezt a nagyszerű eszközt. Oszd meg ezt a bejegyzést, azokkal, akiket biztonságban szeretnél tudni.
1993. április 30-án a CERN történelmi jelentőségű lépést tett: Tim Berners-Lee kezdeményezésére a Világháló (World Wide Web) forráskódját közkinccsé tette. Ez a döntés nem csupán technikai mérföldkő volt, hanem a digitális információ szabad áramlásának szimbolikus és gyakorlati alapja. Sokan ezt a pillanatot tekintik a Web valódi születésének. A World Wide Web (röviden: WWW vagy egyszerűen csak "a Web") koncepcióját Tim Berners-Lee brit informatikus dolgozta ki 1989-ben a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) keretein belül.
Nem itthon, de Kína elindította a világ első „10G” nyilvános szélessávú hálózatát!
A „10G” nem új technikai szabvány, hanem akár 10 Gbps letöltési sebességet jelent.
Kína történelmi lépést tett a szélessávú internet fejlődésében: a Huawei és a China Unicom közös fejlesztésének eredményeként a Hebei tartományban, Sunan megyében elindult a világ első kereskedelmi forgalomban elérhető, 10 Gbps sebességű nyilvános szélessávú hálózata.
Hogyan indult el az internet történetének egyik legnagyobb forradalma? Tim Berners-Lee neve összeforrt a Világháló (World Wide Web) létrejöttével, amely ma már az információmegosztás és a kommunikáció egyik legmeghatározóbb eszköze. Az út azonban hosszú volt az első ötlettől a tényleges működő rendszerig. 1989.