2025. november 18-án világszerte akadozott az internetforgalom, miután a Cloudflare hálózata 11:20 UTC körül súlyos hibákat kezdett mutatni. A probléma miatt több millió felhasználó találkozott 5xx HTTP-hibaoldalakkal, számos weboldal és szolgáltatás pedig részben vagy teljesen elérhetetlenné vált.
A Cloudflare technikai problémákkal küzd, ami azt jelenti, hogy emberek százmilliói világszerte nem tudnak hozzáférni az internethez. A globális hálózat, amely összeköti a felhasználókat a weboldalakkal és alkalmazásokkal, jelenleg szinte teljes kimaradást szenved el, amit a vállalat vizsgál. A Cloudflare, amely „weboldalak millióinak internetes kéréseit szolgálja ki”, miközben másodpercenként 81millió HTTP kérést kezel, jelenleg globális szintű problémákkal szembesül.
Az internet magyarországi megjelenése nem egyetlen pillanat, hanem egy közel két évtizeden át tartó, technikailag és politikailag is rendkívül összetett folyamat eredménye volt. A történet az ARPANET 1969-es indulása után jóval később, a hazai kutatóintézetekben kezdett igazán formát ölteni, miközben a keleti blokk országaira vonatkozó embargók, a COCOM-lista és a távközlési monopóliumok komoly akadályokat gördítettek a fejlesztők elé. Magyarország mégis a régió egyik úttörőjévé vált a csomagkapcsolt hálózatok és az internet bevezetésében.
Martos Balázs neve elválaszthatatlan a magyarországi internet technikai és szervezeti alapjainak kiépítésétől. Pályája jól mutatja, hogyan fejlődött a hazai számítástechnika a nagygépes korszakból a többprocesszoros rendszereken át az országos akadémiai hálózatig, majd az önálló, stabil és független magyar internet-infrastruktúráig. Munkássága egyszerre volt mérnöki, hálózat-építési, intézményalapító és közösségszervező tevékenység.
A kilencvenes évek közepén a Netscape Communications Corp. neve szinte egyet jelentett a világhálóval. A Netscape Navigator böngésző uralta a piacot, és sok elemző – köztük a The Washington Post – azt találgatta, hogy a vállalat akár a Microsoft kihívójává is válhat a szoftveriparban. A lap egyik cikke azt vizsgálta, hogy a villámgyorsan növekvő Netscape vajon képes lehet-e egyszer valódi fenyegetést jelenteni a Microsoft számára.
2006. május 31-én a svéd rendőrség nagyszabású akciót hajtott végre a világ egyik legismertebb fájlmegosztó oldala, a The Pirate Bay ellen. A razzia célpontja az oldal szervereit üzemeltető adatközpont volt, ahol a hatóságok lefoglalták a szolgáltatás működéséhez szükséges eszközöket. Az esemény nemcsak a digitális kalózkodás történetében vált mérföldkővé, hanem váratlan politikai következményekkel is járt.
1993. április 30-án a CERN történelmi jelentőségű lépést tett: Tim Berners-Lee kezdeményezésére a Világháló (World Wide Web) forráskódját közkinccsé tette. Ez a döntés nem csupán technikai mérföldkő volt, hanem a digitális információ szabad áramlásának szimbolikus és gyakorlati alapja. Sokan ezt a pillanatot tekintik a Web valódi születésének. A World Wide Web (röviden: WWW vagy egyszerűen csak "a Web") koncepcióját Tim Berners-Lee brit informatikus dolgozta ki 1989-ben a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) keretein belül.
Van néhány esemény a hazai informatikai és fejlesztői közegben, amely generációkat köt össze. A Magyarországi Web Konferencia pontosan ilyen. Sokan még ma is emlékeznek arra a különleges hangulatra, amely egy-egy korábbi konferenciát jellemzett: a zsúfolt előadótermekre, a folyosókon zajló lelkes szakmai beszélgetésekre, az új ötletekre, amelyek később projektekben, startupokban vagy akár egész karrierekben teljesedtek ki. Éppen ezért különösen nagy öröm, hogy tíz év szünet után, 2026.
A program, amely elindította az internet forradalmát: 1991. február 26-án Tim Berners-Lee, a World Wide Web megalkotója bemutatta a világ első webböngészőjét, amely a WorldWideWeb nevet kapta. Ez a szoftver nemcsak egy böngésző volt, hanem egyben az első WYSIWYG (What You See Is What You Get – „Amit látsz, azt kapod”) HTML-szerkesztő is, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy vizuálisan hozzanak létre és szerkesszenek weboldalakat.
1999. február 22-én megnyitotta kapuit a First Internet Bank of Indiana, amely az első teljes körű szolgáltatást nyújtó, kizárólag interneten elérhető bankként vonult be a történelembe. Ebben az időszakban az online bankolás még gyerekcipőben járt, így ez az újítás forradalmi lépésnek számított a pénzügyi szektorban.
2005. február 8-án a Google elindította a Google Maps szolgáltatást, amely alapjaiban változtatta meg, hogyan tájékozódunk és tervezünk útvonalakat a digitális világban. Bár az online térképek már korábban is léteztek, a Google megoldása forradalmi interaktivitást, gyorsaságot és rugalmasságot kínált, amelyet addig egyetlen másik szolgáltatás sem tudott ilyen formában biztosítani.
Véget ért a modemháború: 1998. február 6-án bejelentették és elfogadták a V.90 modem szabványt, amely véget vetett az évek óta tartó modemkompatibilitási káosznak. A 90-es évek közepén két konkurens 56k-s modemtechnológia létezett: K56Flex és X2. Ez a kettősség zavart okozott a vásárlók körében, mivel a különböző szabványokat használó modemek nem mindig működtek együtt megfelelően.
A saját szervert üzemeltetők és otthoni laborok kedvelői számára régóta várt fejlesztés vált valóra. A Let’s Encrypt, az ingyenes, automatizált és nyílt hitelesítésszolgáltató január közepétől hivatalosan is elérhetővé tette az IP-cím alapú TLS/SSL-tanúsítványokat, valamint az úgynevezett rövid élettartamú tanúsítványokat. Ez alapjaiban változtatja meg azt a szemléletet, hogy a biztonságos HTTPS-kapcsolatok kizárólag domainnevekhez kötődhetnek.
1983. január 1-jén Richard DeLauer védelmi miniszter utasítására az ARPANET hivatalosan is áttért a Network Control Protocol (NCP) használatáról a Transmission Control Protocol/Internet Protocolra (TCP/IP) minden csatlakoztatott számítógépen. Az átállás teljes körű befejezése 1983 júniusára várható volt, és 1984-re már több mint 100 amerikai és európai egyetem és kutatóintézet kapcsolódott a TCP/IP protokollal, amely mára a globális hálózat szabványos alapját képezi.
A program, amely elindította az internet forradalmát: 1991. február 26-án Tim Berners-Lee, a World Wide Web megalkotója bemutatta a világ első webböngészőjét, amely a WorldWideWeb nevet kapta. Ez a szoftver nemcsak egy böngésző volt, hanem egyben az első WYSIWYG (What You See Is What You Get – „Amit látsz, azt kapod”) HTML-szerkesztő is, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy vizuálisan hozzanak létre és szerkesszenek weboldalakat.