2025. november 18-án világszerte akadozott az internetforgalom, miután a Cloudflare hálózata 11:20 UTC körül súlyos hibákat kezdett mutatni. A probléma miatt több millió felhasználó találkozott 5xx HTTP-hibaoldalakkal, számos weboldal és szolgáltatás pedig részben vagy teljesen elérhetetlenné vált.
A Cloudflare technikai problémákkal küzd, ami azt jelenti, hogy emberek százmilliói világszerte nem tudnak hozzáférni az internethez. A globális hálózat, amely összeköti a felhasználókat a weboldalakkal és alkalmazásokkal, jelenleg szinte teljes kimaradást szenved el, amit a vállalat vizsgál. A Cloudflare, amely „weboldalak millióinak internetes kéréseit szolgálja ki”, miközben másodpercenként 81millió HTTP kérést kezel, jelenleg globális szintű problémákkal szembesül.
1969. július 3-án a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i kampusza (UCLA) sajtóközleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy:
„Ez lesz az első állomás egy országos számítógépes hálózatban, amely először kapcsolja össze különböző gyártóktól származó, különböző gépi nyelveken működő számítógépeket egy közös időosztásos rendszerbe (time-sharing system).”
A közlemény így folytatódott:
„A hálózat létrehozása jelentős előrelépést jelent a számítástechnika terén, és előfutára lehet a jövő nagy kiterjedésű számítógépes hálózatainak.”
Az internet magyarországi megjelenése nem egyetlen pillanat, hanem egy közel két évtizeden át tartó, technikailag és politikailag is rendkívül összetett folyamat eredménye volt. A történet az ARPANET 1969-es indulása után jóval később, a hazai kutatóintézetekben kezdett igazán formát ölteni, miközben a keleti blokk országaira vonatkozó embargók, a COCOM-lista és a távközlési monopóliumok komoly akadályokat gördítettek a fejlesztők elé. Magyarország mégis a régió egyik úttörőjévé vált a csomagkapcsolt hálózatok és az internet bevezetésében.
Martos Balázs neve elválaszthatatlan a magyarországi internet technikai és szervezeti alapjainak kiépítésétől. Pályája jól mutatja, hogyan fejlődött a hazai számítástechnika a nagygépes korszakból a többprocesszoros rendszereken át az országos akadémiai hálózatig, majd az önálló, stabil és független magyar internet-infrastruktúráig. Munkássága egyszerre volt mérnöki, hálózat-építési, intézményalapító és közösségszervező tevékenység.
A kilencvenes évek közepén a Netscape Communications Corp. neve szinte egyet jelentett a világhálóval. A Netscape Navigator böngésző uralta a piacot, és sok elemző – köztük a The Washington Post – azt találgatta, hogy a vállalat akár a Microsoft kihívójává is válhat a szoftveriparban. A lap egyik cikke azt vizsgálta, hogy a villámgyorsan növekvő Netscape vajon képes lehet-e egyszer valódi fenyegetést jelenteni a Microsoft számára.
2006. május 31-én a svéd rendőrség nagyszabású akciót hajtott végre a világ egyik legismertebb fájlmegosztó oldala, a The Pirate Bay ellen. A razzia célpontja az oldal szervereit üzemeltető adatközpont volt, ahol a hatóságok lefoglalták a szolgáltatás működéséhez szükséges eszközöket. Az esemény nemcsak a digitális kalózkodás történetében vált mérföldkővé, hanem váratlan politikai következményekkel is járt.
1993. április 30-án a CERN történelmi jelentőségű lépést tett: Tim Berners-Lee kezdeményezésére a Világháló (World Wide Web) forráskódját közkinccsé tette. Ez a döntés nem csupán technikai mérföldkő volt, hanem a digitális információ szabad áramlásának szimbolikus és gyakorlati alapja. Sokan ezt a pillanatot tekintik a Web valódi születésének. A World Wide Web (röviden: WWW vagy egyszerűen csak "a Web") koncepcióját Tim Berners-Lee brit informatikus dolgozta ki 1989-ben a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) keretein belül.
Van néhány esemény a hazai informatikai és fejlesztői közegben, amely generációkat köt össze. A Magyarországi Web Konferencia pontosan ilyen. Sokan még ma is emlékeznek arra a különleges hangulatra, amely egy-egy korábbi konferenciát jellemzett: a zsúfolt előadótermekre, a folyosókon zajló lelkes szakmai beszélgetésekre, az új ötletekre, amelyek később projektekben, startupokban vagy akár egész karrierekben teljesedtek ki. Éppen ezért különösen nagy öröm, hogy tíz év szünet után, 2026.
A program, amely elindította az internet forradalmát: 1991. február 26-án Tim Berners-Lee, a World Wide Web megalkotója bemutatta a világ első webböngészőjét, amely a WorldWideWeb nevet kapta. Ez a szoftver nemcsak egy böngésző volt, hanem egyben az első WYSIWYG (What You See Is What You Get – „Amit látsz, azt kapod”) HTML-szerkesztő is, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy vizuálisan hozzanak létre és szerkesszenek weboldalakat.
1999. február 22-én megnyitotta kapuit a First Internet Bank of Indiana, amely az első teljes körű szolgáltatást nyújtó, kizárólag interneten elérhető bankként vonult be a történelembe. Ebben az időszakban az online bankolás még gyerekcipőben járt, így ez az újítás forradalmi lépésnek számított a pénzügyi szektorban.
2005. február 8-án a Google elindította a Google Maps szolgáltatást, amely alapjaiban változtatta meg, hogyan tájékozódunk és tervezünk útvonalakat a digitális világban. Bár az online térképek már korábban is léteztek, a Google megoldása forradalmi interaktivitást, gyorsaságot és rugalmasságot kínált, amelyet addig egyetlen másik szolgáltatás sem tudott ilyen formában biztosítani.
Véget ért a modemháború: 1998. február 6-án bejelentették és elfogadták a V.90 modem szabványt, amely véget vetett az évek óta tartó modemkompatibilitási káosznak. A 90-es évek közepén két konkurens 56k-s modemtechnológia létezett: K56Flex és X2. Ez a kettősség zavart okozott a vásárlók körében, mivel a különböző szabványokat használó modemek nem mindig működtek együtt megfelelően.
A saját szervert üzemeltetők és otthoni laborok kedvelői számára régóta várt fejlesztés vált valóra. A Let’s Encrypt, az ingyenes, automatizált és nyílt hitelesítésszolgáltató január közepétől hivatalosan is elérhetővé tette az IP-cím alapú TLS/SSL-tanúsítványokat, valamint az úgynevezett rövid élettartamú tanúsítványokat. Ez alapjaiban változtatja meg azt a szemléletet, hogy a biztonságos HTTPS-kapcsolatok kizárólag domainnevekhez kötődhetnek.
1983. január 1-jén Richard DeLauer védelmi miniszter utasítására az ARPANET hivatalosan is áttért a Network Control Protocol (NCP) használatáról a Transmission Control Protocol/Internet Protocolra (TCP/IP) minden csatlakoztatott számítógépen. Az átállás teljes körű befejezése 1983 júniusára várható volt, és 1984-re már több mint 100 amerikai és európai egyetem és kutatóintézet kapcsolódott a TCP/IP protokollal, amely mára a globális hálózat szabványos alapját képezi.