1969. április 7-e történelmi jelentőségű nap az informatika világában: ekkor született meg az első RFC-dokumentum (Request for Comments), amely megalapozta a modern internetes kommunikáció szabályrendszerét. Az RFC-k története a technológiai együttműködés egyik legszebb példája, amely a kezdetektől a mai napig meghatározza, hogyan fejlődik és működik az internet.
1969. február 9-én emelkedett először a levegőbe a Boeing 747, amely forradalmasította a kereskedelmi légiközlekedést és hosszú évtizedeken át a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe volt. Érdekesség, hogy pontosan hat évvel a Boeing 727 első repülése után hajtották végre az első 747-es tesztrepülést. Nem világos, hogy ez szándékos időzítés volt-e, vagy puszta véletlen, mivel erről nincs egyértelmű hivatalos információ.
1969. január 16-án a szovjet űrhajók, a Soyuz 4 és Soyuz 5 végrehajtották az első emberi űrhajók dokkolását az űrben, valamint az első űrhajósok közötti legénységátvitelt, amelyet űrsétával hajtottak végre.
Linus Helsinkiben született, 1969. december 28-án, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:
„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.”
Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:
Körülbelül egy hónappal az első tesztüzenet sikeres továbbítása után létrejött az első állandó kapcsolat az ARPANet hálózatán belül. A kapcsolatot a UCLA (Kaliforniai Egyetem, Los Angeles) és a Stanford Kutatóintézet között hozták létre. Az ARPANet, amely a modern internet alapját képezte, ezzel a mérföldkővel tette meg az első lépést egy globális kommunikációs hálózat felé. Az 1969. november 21-én létesített kapcsolat mára az internet első valódi kapcsolatának tekinthető.
1969 októberében zajlott az első adatátvitel az ARPANET-en, amely a modern internet elődjének számít. Az első próbálkozás kudarcba fulladt, így az internet történetének első üzenete mindössze két betű volt: „LO”.
1969. augusztus 30-án az első Interface Message Processor (IMP) megérkezett Leonard Kleinrock kutatócsoportjához az UCLA-n. Az IMP volt az a kulcsfontosságú eszköz, amely összekapcsolta a különböző kutatóintézetek hálózatait az ARPANET-en, az Internet előfutárán. Ez a mérföldkő az egész modern hálózati kommunikáció alapját jelentette.
1969. július 20-án az emberiség történetének egyik legemlékezetesebb eseménye zajlott le: az Apollo–11 küldetés holdkompja, az Eagle (azaz: Sas) sikeresen leszállt a Hold felszínére, a Nyugalom Tengere (Mare Tranquillitatis) nevű síkságon.
Az Apollo 11 űrhajó 1969. július 16-án startolt a floridai Cape Kennedy (ma Cape Canaveral) űrközpontból, hogy beteljesítse az emberiség egyik legnagyobb álmait: az első emberes holdraszállást.
Az Apollo 11 küldetés jelentősége, hogy ez volt az első olyan űrmisszió, amely embereket vitt a Holdhoz és próbálta meg valós terepen is megvalósítani a holdraszállást.
1969. július 3-án a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i kampusza (UCLA) sajtóközleményt adott ki, amelyben bejelentette, hogy:
„Ez lesz az első állomás egy országos számítógépes hálózatban, amely először kapcsolja össze különböző gyártóktól származó, különböző gépi nyelveken működő számítógépeket egy közös időosztásos rendszerbe (time-sharing system).”
A közlemény így folytatódott:
„A hálózat létrehozása jelentős előrelépést jelent a számítástechnika terén, és előfutára lehet a jövő nagy kiterjedésű számítógépes hálózatainak.”
1969. május 18-án a Kennedy Űrközpontból elindult az Apollo–10 küldetés, amely a holdraszállás közvetlen főpróbája volt. Bár az eredeti tervek szerint akár ez lehetett volna az első holdraszállás is, a NASA a teljes rendszer és eljárások éles tesztelését választotta, még a tényleges leszállás előtti utolsó lépésig. Ez a döntés megteremtette a sikert a későbbi Apollo–11 küldetés számára, amely két hónappal később történelmet írt.
1969. április 7-e történelmi jelentőségű nap az informatika világában: ekkor született meg az első RFC-dokumentum (Request for Comments), amely megalapozta a modern internetes kommunikáció szabályrendszerét. Az RFC-k története a technológiai együttműködés egyik legszebb példája, amely a kezdetektől a mai napig meghatározza, hogyan fejlődik és működik az internet.
A Concorde szuperszonikus utasszállító repülőgép (SST – Supersonic Transport) 1969. március 2-én hajtotta végre első próbarepülését. A Concorde a világon csupán a második olyan utasszállító repülőgép volt, amely kereskedelmi forgalomban is üzemelt, és képes volt a hangsebesség több mint kétszeresével repülni. A fejlesztésben az Egyesült Királyság és Franciaország mérnökei működtek együtt, hogy megalkossák az egyik legtökéletesebb és legikonikusabb repülőgépet.
1969. február 9-én emelkedett először a levegőbe a Boeing 747, amely forradalmasította a kereskedelmi légiközlekedést és hosszú évtizedeken át a világ legnagyobb utasszállító repülőgépe volt. Érdekesség, hogy pontosan hat évvel a Boeing 727 első repülése után hajtották végre az első 747-es tesztrepülést. Nem világos, hogy ez szándékos időzítés volt-e, vagy puszta véletlen, mivel erről nincs egyértelmű hivatalos információ.
1969. január 16-án a szovjet űrhajók, a Soyuz 4 és Soyuz 5 végrehajtották az első emberi űrhajók dokkolását az űrben, valamint az első űrhajósok közötti legénységátvitelt, amelyet űrsétával hajtottak végre.