Linus Torvalds

kami911 képe

20 éves lett a Git – ne hagyd ki a videót se

Beküldte kami911 -

A Git, a modern szoftverfejlesztés egyik alappillére, április 7-én ünnepelte 20. születésnapját. Amiről mi is megemlékeztünk. De ha nem láttátok a videót, érdemes azt is megnézni…

„Nem volt ez nagy dolog…”

Torvalds később így nyilatkozott erről:

„A Git sosem volt nagy dolog számomra. Ez csak egy ‘ezt meg kell csinálnom, hogy a kernelen tudjak dolgozni’ típusú projekt volt.”

20 éves lett a Git – Linus Torvalds „kisebb” projektje, ami örökre megváltoztatta a világot

Beküldte balacy -

A Git, a modern szoftverfejlesztés egyik alappillére, április 7-én ünnepelte 20. születésnapját. A verziókezelő rendszer, amelyet Linus Torvalds tíz nap alatt írt meg, ma már nélkülözhetetlen része a nyílt forráskódú és ipari fejlesztéseknek egyaránt. Nézzük meg, hogyan született, és miben rejlik a valódi ereje!

kami911 képe

55 éves a Linux kernel atyja, Linus Torvalds

Beküldte kami911 -

Linus Helsinkiben született, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:

„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.”

Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

kami911 képe

Linus Torvalds az AI-ról: „A technológia 90%-ban marketing”

Beküldte kami911 -

Linus Torvalds, a Linux megalkotója erőteljesen kritizálja a mesterséges intelligencia (AI) körüli hatalmas marketingdömpinget, amely szerinte elhomályosítja a technológia valódi értékét. Torvalds úgy véli, az iparágnak még évekbe telhet, mire az AI valóban használhatóvá válik mindennapi munkafolyamatok során.

kami911 képe

Linus Torvalds véleménye az orosz Linux karbantartók eltávolításáról

Beküldte kami911 -

Linus Torvalds, a Linux kernel megalkotója, kommentálta a hírt, miszerint több orosz származású Linux driver karbantartót eltávolítottak a Linux kernel MAINTAINERS fájljából. A döntés nagy visszhangot váltott ki a közösségben, és számos kérdést vetett fel az új megfelelőségi követelmények kapcsán. A Linux 6.12-rc4 kiadásba csendben beolvadt egy olyan patch, amely számos orosz karbantartót töröl a hivatalos MAINTAINERS fájlból, amely a Linux kernel karbantartóit listázza. A változtatások mögött megfelelőségi követelmények állhatnak, melyek kapcsolatban állhatnak az Oroszország elleni szankciókkal és az ukrajnai háborúval.

kami911 képe

A Linux kernel 0.0.1

Beküldte kami911 -

1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.0.1-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020.

kami911 képe

54 éves a Linux kernel atyja, Linus Torvalds

Beküldte kami911 -

Linus Helsinkiben született, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:

„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.”

Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

kami911 képe

53 éves a Linux kernel atyja, Linus Torvalds

Beküldte kami911 -

Linus Helsinkiben született, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:

„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.”

Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

kami911 képe

Megszünhet a 486-os processzorok támogatása a Linux kernelben

Beküldte kami911 -

Úgy tűnik a következő Linux kernel LTS verzió (6.1) után, 2023-ban eltávolíthatják a fejlesztők a 80486-os CPU-k támogatását. Az 1989-ben, az 80386 processzor utódaként, debütált Intel 80486, ismertebb nevén 486 az Intel által kifejlesztett x86 processzorcsalád egy tagja.

We got rid of i386 support back in 2012. Maybe it's time to get rid of i486 support in 2022?

kami911 képe

A Császárpingivin (ismét) kiakadt a késői kódbeküldőkre

Beküldte kami911 -

Megjelent a Linux kernel 6.1-es verziójának első kiadásra jelölt verziója. Ez Linus Torvalds jelentette be, a kódbeolvasztási időablak lezárásaként a tesztelési és hibajavítási fázis indult el a kiadásra jelölt verziók közzétételével. Linus-t sokkolja, hogy vannak olyanok, akik a kódbeolvasztási időablak végére ütemezik az új kódok beküldését. Hanyagság lenne, nem törödömség? Netán túlterheltség, vagy az időablakok nem megfelelő értelmezése?

Ezzel kapcsolatban a Főpingvin így fogalmaz:

kami911 képe

A Linux kernel 0.0.1

Beküldte kami911 -

1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.0.1-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020.

Hamarosan 30 éves lesz a Linux kernel

Beküldte unisz -

Ennek apropóján ismert és kevésbé ismert érdekességeket közöl az @OracleLinux twitter fiókja:

  • Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe.
  • Mi lesz a Linux jövője? A Linux kiszolgáló-piac éves bevétele 2027-re elérheti a 15,64 milliárd dollárt.
  • Hozzávetőlegesen a hollywood-i produkciók 90 százalékában veszt rész Linux alapú rendszer a filmkészítés valamely szakaszában.
  • 2013 óta a Nemzetközi Űrállomás is Linux alapú rendszereket használ.
  • A Linux nagyon aktív fejlesztői közösséggel rendelkezik. A Linux Foundation adatai alapján az elmúlt 15 hónapban óránként átlagosan 7,8 fejlesztés és javító kódrészlet (patch) került beolvasztásra (merge) a Linux kernelbe.
  • A Linux első kiadásai nem voltak szabad szoftverek. A korai verziók licencei tiltották a kereskedelmi felhasználást és a termék továbbadását. Linux 1992-ben váltott a GPL licenccel, s nyílt meg a lehetőség arra, hogy mindenki szabadon használhassa és fejleszthesse.
  • A New York Stock Exchange (NYSE, New York-i tőzsde) is Linux-ot használ a nagy sebességet igénylő tranzakciók követéséhez, számítások végzéséhez.
  • Az Android mobiltelefon operációs rendszer is Linux-ra épül, egy alaposan módosított Linux-ra.
  • James Cameron népszerű Avatar című filmjének készítéséhez is Linux-ot használtak.
  • 2000-ben, az Apple vezér, Steve Jobs egy feltétellel munkát ajánlott Linux Torvalds számára: nem dolgozhat a Linux kernelen. Linus szerencsére ezt az ajánlatot visszautasította.
  • Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linux Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linux Torvalds által készítettekből.
  • A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. Ekkoriban se Google, se Netflix, se iPhone nem létezett.
  • Esélyes, hogy a meglátogatott weboldalakat Linux-on futtatják. A webkiszolgálók döntő hányada alatt Linux teljesít szolgálatot.
  • Minden Linux kernel kiadásnak van egy-egy kódneve. A nemrég megjelent kiadások között van például a „Fearless Coyote” [Rettenthetetlen Sakál] (4.13) és „Shy Crocodile” [Félénk krokodil] (5.0) is.
  • A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020. augusztusában küldték be az egymilliómodik commit-ot.
  • Hogyan mondod azt, hogy Linux? Ma már egyértelmű, de 1994-ben Linux Torvalds készített egy WAV-fájl ennek egyertelműsétésére: Hello, this is Linus Torvalds, and I pronounce "Linux" as "Linux".
  • Az okostelefonoktól kezdve a szuperszámítógépekig a Linux kernel képes sokféle környezetben is futni.
  • A Tux miért éppen egy pingvin? Néhányan úgy gondolják Linus imádja ezt az állatot, amely viszont nem megfelelő egy céges megjelenéshez. Linus Torvalds azt mondta, hogy egy feldühödött pingvin harapta meg őt és megfertőzte a "penguinitis" (nem létező) betegséggel.
  • Minden jelentősebb űrprogram Linuxot használ, beleértve a NASA-t, és az ESA-t is. A SpaceX 65 űrmissziót teljesített a Falcon 9 rakétákon szolgálatot teljesítő hibatűrő Linux rendszerüknek köszönhetően.
  • A Linux kernel hozzávetőlegesen 27,8 millió kódsorból áll a Git tárolója tanulsága szerint. A systemd 1,3 millió kódsorból áll.
  • A NASA által készített Perseverance marsjáró révén a Linux már a Mars bolygót is meghódította!
  • A Linux segítségével olyan népszerű szolgáltatások érhetőek el, mint az Airbnb, az Uber, a Netflix, valamint számos más hatalmas, vagy éppen piacra törő cég is Linux-ot és a szabad szoftvereket választotta.
  • Az 1997-ben készül James Cameron film, a Titanic volt az első film, amelyet Linux kiszolgálókon készítettek.
  • Tudtad-e, hogy a Linuxnak majdnem más lett a neve? Linus Torvalds eredetileg a projektet "FreeX"-nek akarta nevezni, a "free". a "freak" és az"Unix" szavak kombinációjából.
  • Linux rendszermag fut a világ leggyorsabb 500 szuperszámítógép szinte mindegyikén.
  • A Linux kabalafiguráját a Tux pingvint, Linus Torvalds választotta. Magát a figurát Larry Ewing rajzolta meg.
  • Tudtad, hogy a Linux név a Linux Kernel elnevezésből ered, amely kernelt 1991 kezdte el írni Linus Torvalds, az akkor még a Helsinki Egyetemre járó egyetemista?

Cikkajánló:

 

kami911 képe

Torvalds: az Intel Spectre javítása egy hulladék

Beküldte kami911 -

Torvaldsnál most épp az Intel Spectre 2 sebezhetőségre adott javítás borította ki a bilit, amely a szakember szerint (is) több sebből vérzik. Torvalds úgy gondolja, hogy az Intel processzorait túlságosan visszavetné, ha az összes érintett termék tisztességes javítást kapna. Ezért a gyártó most tűzoltást végez, biztonsági javítás helyett sokkal inkább egy új, opcionálisan bekapcsolható védelmi funkcióként kezeli a Spectre 2-re adott megoldást.

kami911 képe

Beszélgetés Linus Torvalds-szal

Beküldte kami911 -

Egy érdekes beszélgetés videója jelent meg A Linux Foundation gondozásában Linux Torvalds-szal, a Linux kernel atyjával.

Linus Benedict Torvalds (Helsinki, 1969. december 28.) a népszerű, Unix-szerű operációs rendszer, a Linux fejlesztésének elindítója, jelenleg is egyik fő fejlesztője.

A Linux operációs rendszer fejlesztésébe Torvalds a 386-os számítógép védett módú programozásának megismerése céljából kezdett bele. Elégedetlen volt az egyetemen tanított (Andrew S. Tanenbaum által kitalált) szabad forráskódú Minix operációs rendszerrel (emiatt több éles vita is kibontakozott közte és Tanenbaum között), így belefogott nagyszabású terve megvalósításába. Legfőbb érdeme, hogy egy jól használható, nyílt forrású kernelt (=rendszermagot) írt, és erre telepítette a GNU C fejlesztőrendszert. Eredményeit azok igen korai stádiumában nyilvánosságra hozta az interneten, ahol ötlete nagyon élénk visszhangra talált, sokan azonnal bekapcsolódtak a fejlesztésébe. Ma is ő a rendszermag (kernel) vezető fejlesztője.

A Linux kernel és a köré épített GNU alkalmazások együtt adják a GNU/Linux operációs rendszert. Ez több különböző terjesztésben (disztribúció) is elérhető, kihasználva a GNU szoftverek szabad felhasználását.

(Forrás: Wikipedia)

Feliratkozás RSS - Linus Torvalds csatornájára