Linus Torvalds ismét markáns véleményt fogalmazott meg a Linux kernel fejlesztési folyamatairól. Miután a napokban elutasította a RISC-V big endian támogatás ötletét, most a Linux 6.18-hoz beküldött DRM (Direct Rendering Manager) pull request kapcsán fejtette ki elégedetlenségét a kód- és szövegformázással kapcsolatban. A beküldött változtatások kapcsán Torvalds először a szöveg rendezetlenségét bírálta:

Linus Torvalds a 6.17-es Linux kernel merge window végén határozottan reagált a RISC-V patch-ek késedelmes beküldésére és a nem releváns kód hozzáadására. A RISC-V fejlesztő, Palmer Dabbelt, későn küldte be a patch-eket a 6.17-es merge window végére. Linus kiemelte, hogy a késői pull request nem csak szabályellenes, de szemétkódot (garbage) is tartalmaz, ami nem RISC-V-specifikus és a generikus header fájlokat szennyezi.

1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.01-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt és 62 kilóbájt méretű. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020. augusztusában küldték be az egymilliómodik kódhozzájárulást. A Linux kernel hozzávetőlegesen 40 millió kódsorból áll a Git tárolója tanulsága szerint.

Az elmúlt 30 év talán legérdekesebb találkozója történt meg (szoftveres tekintetben) két nappal ezelőtt.

A Git, a modern szoftverfejlesztés egyik alappillére, április 7-én ünnepelte 20. születésnapját. Amiről mi is megemlékeztünk. De ha nem láttátok a videót, érdemes azt is megnézni…

„Nem volt ez nagy dolog…”

Torvalds később így nyilatkozott erről:

„A Git sosem volt nagy dolog számomra. Ez csak egy ‘ezt meg kell csinálnom, hogy a kernelen tudjak dolgozni’ típusú projekt volt.”

Linus Helsinkiben született, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:

„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.^”

Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

Linus Torvalds, a Linux kernel megalkotója, kommentálta a hírt, miszerint több orosz származású Linux driver karbantartót eltávolítottak a Linux kernel MAINTAINERS fájljából. A döntés nagy visszhangot váltott ki a közösségben, és számos kérdést vetett fel az új megfelelőségi követelmények kapcsán. A Linux 6.12-rc4 kiadásba csendben beolvadt egy olyan patch, amely számos orosz karbantartót töröl a hivatalos MAINTAINERS fájlból, amely a Linux kernel karbantartóit listázza. A változtatások mögött megfelelőségi követelmények állhatnak, melyek kapcsolatban állhatnak az Oroszország elleni szankciókkal és az ukrajnai háborúval.