kernel

kami911 képe

30 éves a Linux (kernel)

Éppen 30 éve volt, hogy Linus Torvalds – egy finn egyetemista – elküldte az szerény levelét a comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.

kami911 képe

Hogyan frissíthet a 6.1-es Linux kernelre?

Megjelent a Linux kernel 6.1 verziója ennek kapcsán érdemes megfontolni a legújabb kernelre való váltást.

Tudnia kell, hogy ha az alábbi újdonságok nem fontosak és most minden jól működik a gépén, akkor nem érdemes frissítenie.

kami911 képe

53 éves a Linux kernel atyja, Linus Torvalds

Linus Helsinkiben született, szülei Anna és Nils Torvalds újságírók, nagyapja Ole Torvalds költő volt. Mindkét szülője a Helsinki Egyetem lázadó ifjúságához tartozott az 1960-as években. Családja a finnországi svéd nyelvű kisebbség tagja, amely a lakosság 5%-át teszi ki. Torvalds keresztnevét Linus Pauling amerikai Nobel-díjas kémikus után kapta, bár ő azt állítja, hogy Linus után kapta a Peanuts nevű képregényből. A Rebel Code: Linux and the Open Source Revolution című könyvében Torvalds a következőt írja:

„Úgy gondolom, hogy ugyanannyi köze van a nevemnek a képregényhőshöz, mint Paulinghoz, ezért 50%-ban egy Nobel-díjas kémikus és 50%-ban egy pokróchurcoló képregényhős keveréke vagyok.

Torvalds a Helsinki Egyetemen tanult 1988 és 1996 között, ahol mesterfokozatot szerzett számítógéptudományból. Diplomamunkájának a következő volt a címe: Linux: A Portable Operating System (Linux: Egy hordozható operációs rendszer). A számítógépekkel való ismerkedést egy Commodore VIC-20-szal kezdte. A VIC-20 után vásárolt egy Sinclair QL-t, amit jelentős mértékben átalakított, különösen operációs rendszer szinten. Írt egy assemblert és egy szövegszerkesztőt a QL-re, és néhány játékot is. Állítólag, írt egy Pac-Man klónt is Cool Man címmel. 1990-ben vásárolt egy Intel 80386-alapú IBM PC-t, melyen néhány hétig Prince of Persia-t játszott, majd beszerzett egy Minix rendszert, amely lehetővé tette számára, hogy elkezdje a Linux fejlesztését. 1997 és 1999 között a 86open-nel is foglalkozott. A 86open tagjaival (BeOS, BSDI, FreeBSD, NetBSD, SCO, SunSoft, Linux) az Intel-hardverre készült Unix és Unix-szerű rendszerek standard bináris formátumát választották ki. Ez végül az ELF lett. Anno Linus Torvalds – egyetemistaként – ezt írta comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

LinuxMintHungary képe

A Linux kernelről

A Linux kernel létrejöttének története 1991-ben kezdődött, amikor egy 21 éves finn diák, Linus Torvalds elkezdte fejleszteni az operációs rendszer magját. A célja az volt, hogy létrehozzon egy olyan operációs rendszert, amely teljesen szabad szoftverként áll rendelkezésre és ingyen használható bárki számára.

kami911 képe

Új verzió érkezett a Rust nyelven írt OS-ből

Fél évnyi fejlesztés után megjelent a Redox OS újabb verziója, a 0.8.0-s. A Redox egy általános célú operációs rendszer, amely tisztán Rust nyelven íródott. A projekt célja, hogy egy teljesen működő Unix-szerű mikrokernelt készítsenek, amely biztonságos és ingyenes. A Redox OS kompatibilitást biztosít a POSIX-szal, ami lehetővé teszi, hogy a Redox portolás nélkül is sok programot futtasson.

kami911 képe

Az első Linux Kernel 6.0-val működő Arch Linux ISO-lemezkép már letölthető

Az Arch Linux 2022.11.01 megjelent, az Arch Linux első ISO pillanatképeként, amely a legújabb és legjobb Linux 6.0 kernel sorozatot használja azok számára, akik a könnyű, rugalmas és gördülő kiadású GNU/Linux disztribúció friss telepítését tervezik.

A Linux kernel 6.0 2022. október 2-án jelent meg, és olyan új funkciókat vezetett be, mint az AArch64 (ARM64) hardverarchitektúra támogatása az transparent huge pages felosztás nélküli cseréjéhez, az NVMe sávon belüli hitelesítés támogatása, valamint az OpenRISC és LoongArch architektúrák PCI buszainak támogatása.

kami911 képe

Megszünhet a 486-os processzorok támogatása a Linux kernelben

Úgy tűnik a következő Linux kernel LTS verzió (6.1) után, 2023-ban eltávolíthatják a fejlesztők a 80486-os CPU-k támogatását. Az 1989-ben, az 80386 processzor utódaként, debütált Intel 80486, ismertebb nevén 486 az Intel által kifejlesztett x86 processzorcsalád egy tagja.

We got rid of i386 support back in 2012. Maybe it's time to get rid of i486 support in 2022?

kami911 képe

Ezerszer gyorsabb lesz a tunneling (TUN) adapter a Linux-ban

Vagy legalábbis ezt fogja magáról állítani egy egysoros szoftverfoltnak köszönhetően. Az elmúlt 2 évtizedben a TUN interfész alapból 10 Mbit-es adatátviteli sebességet hirdetett magáról, ez változik meg most 10 Gbit-re.

Ilya Maximets a patch beküldője így ír erről:

kami911 képe

A Császárpingivin (ismét) kiakadt a késői kódbeküldőkre

Megjelent a Linux kernel 6.1-es verziójának első kiadásra jelölt verziója. Ez Linus Torvalds jelentette be, a kódbeolvasztási időablak lezárásaként a tesztelési és hibajavítási fázis indult el a kiadásra jelölt verziók közzétételével. Linus-t sokkolja, hogy vannak olyanok, akik a kódbeolvasztási időablak végére ütemezik az új kódok beküldését. Hanyagság lenne, nem törödömség? Netán túlterheltség, vagy az időablakok nem megfelelő értelmezése?

Ezzel kapcsolatban a Főpingvin így fogalmaz:

kami911 képe

A Linux kernel 0.0.1

1991. szeptember 17-én jelent meg a Linux kernel 0.0.1-es verziója. Az első Linux kernel kiadás mindösszesen 10,239 sor forráskódból állt. Napjainkra már több mint egymillió kódhozzájárulást (commit) fogadtak be be a Linux kernelbe. Noha az első Linux kiadás forráskódját 100 százalékban Linus Torvalds írta, napjainkban 1 százaléknál kevesebb kód származik az eredeti Linus Torvalds által készítettekből. A Linux 1.0 verziója 1994 márciusában jelent meg és 176 250 kódsort tartalmazott a forráskódja. A Linux kernel eddig 20 000 ember munkáját dicséri és 2020.

kami911 képe

31 éves a Linux (kernel)

Éppen 31 éve volt, hogy Linus Torvalds – egy finn egyetemista – elküldte az szerény levelét a comp.os.minix hírcsoportba, amelyben bejelentette, hogy egy új, Linux nevű projektbe kezdett:

From: Linus Benedict Torvalds

Hello everybody out there using minix -

I'm doing a (free) operating system (just a hobby, won't be big and professional like gnu) for 386(486) AT clones. This has been brewing since april, and is starting to get ready. I'd like any feedback on things people like/dislike in minix, as my OS resembles it somewhat (same physical layout of the file-system (due to practical reasons) among other things).

I've currently ported bash(1.08) and gcc(1.40), and things seem to work. This implies that I'll get something practical within a few months, and I'd like to know what features most people would want. Any suggestions are welcome, but I won't promise I'll implement them :-)

Linus

PS. Yes - it's free of any minix code, and it has a multi-threaded fs. It is NOT protable (uses 386 task switching etc), and it probably never will support anything other than AT-harddisks, as that's all I have :-(.

azaz

Hello mindenkinek, aki minixet használ -

Egy (ingyenes) operációs rendszert készítek (csak hobbiból, nem lesz nagy és profi, mint a gnu) 386(486) AT klónokra. Ez már április óta készül, és lassan kezd elkészülni. Szeretnék minden visszajelzést arról, hogy az embereknek mi tetszik/nem tetszik a minixben, mivel az én OS-em némileg hasonlít rá (többek között ugyanaz a fájlrendszer fizikai elrendezése (praktikus okokból)).

Jelenleg a bash(1.08) és a gcc(1.40) portolását végeztem el, és úgy tűnik, hogy a dolgok működnek. Ez azt jelenti, hogy néhány hónapon belül valami működőképeset fogok kapni, és szeretném tudni, hogy a legtöbb ember milyen funkciókat szeretne. Bármilyen javaslatot szívesen fogadok, de nem ígérem, hogy megvalósítom őket :-)

Linus

PS. Igen - mentes mindenféle minix kódtól, és van benne többszálú fs. NEM protable (386-os task switchinget használ stb.), és valószínűleg soha nem is fog támogatni mást, mint AT-harddiszket, mivel csak az van :-(.

A „Linux” elnevezés szigorú értelemben véve a Linux-rendszermagot jelenti, amelyet Linus Torvalds kezdett el fejleszteni 1991-ben. A köznyelvben mégis gyakran a teljes Unix-szerű operációs rendszerre utalnak vele, amely a Linux-rendszermagra és az 1983-ban, Richard Matthew Stallman vezetésével indult GNU projekt keretében született alapprogramokra épül. A Linux pontosabb neve ebben az értelemben GNU/Linux.

A „Linux” kifejezést használják Linux-disztribúciókra (terjesztések) is, ám ilyenkor általában a disztribúció nevét is hozzáteszik. Egy-egy disztribúció olyan összeállítás, amely az alaprendszeren túl bizonyos szempontok alapján összeválogatott és testre szabott programokat tartalmaz.

A Linux a szerverek és személyi számítógépek mellett – elsősorban nyíltságának köszönhetően – megtalálható sok összetett elektronikus eszközben, így hálózati eszközökben (például routerek), hordozható eszközökben (például mobiltelefonok, okostelefonok, PDA-k, hordozható hanglejátszók, órák), háztartási gépekben, szórakoztató elektronikai berendezésekben (például asztali DVD-lejátszók, videojáték-konzolok, set-top-boxok) is. Bizonyos területeken (például webszerverek, szuperszámítógépek esetében) a legmeghatározóbb operációs rendszernek számít, ám az utóbbi években személyi számítógépekre (asztali gépek, hordozható gépek) is egyre szélesebb körben telepítenek valamilyen Linux disztribúciót. Az egyre szélesebb elterjedtség köszönhető részben az Ubuntunak, részben pedig a netbookok elterjedésének.

A Linux barátságos, csak megválogatja a barátait – tartja a mondás. Azonban napjaink Linux kiadásai nem annyira válogatósak, sem a barátok, sem a hardverek tekintetében.

A hőskor

Van egy réges-régi sztereotípia a Linux-szal kapcsolatban, hogy ez valami programozóknak szánt, fekete parancssorból irányítható, nagyon tudományos rendszer. Eredetét tekintve a Linux és ősei is, az Unix-szerű operációs rendszerek népes családja a tudományos világból eredeztethetők. Az 1970-es években az AT&T munkatársai: Ken Thompson, Dennis Ritchie és mások munkája révén született meg az Unix, amely később Linus Torvalds finn számítástechnikust is megihletett. Ha szigorúan nézzük, a Linux nem más mint a Linux-rendszermag vagy más néven Linux-kernel, azaz egy szabad szoftver, nyílt forráskódú, Unix-szerű operációs rendszermag. Manapság azonban a Linux kifejezéssel az emberek – tágabb értelemben – a Linux-rendszermaggal futó operációs rendszereket is érthetik. Ez elmúlt évtizedekben sok-sok rendszer alakult a Linux mellett, melyek követi az ősi Unix szemléletet, többek között: HP-UX, AIX, OpenBSD, FreeBSD NetBSD vagy éppen a Mac OS X operációs rendszerek.

Az Unix-szerű operációs rendszerek családfája, talán egy brazil szappanopera kuszaságát idézi: upload.wikimedia.org/wikipedia/commons/7/77/Unix_history-simple.svg

Szabadság és közösség

Mivel a Linux szabad szoftver, ezért szabadon használható, másolható, terjeszthető, tanulmányozható és módosítható számítógépes program a forráskódjával együtt. Ez a szabad szemlélet sok fejlesztő és fejlesztőcég számára szimpatikus, hiszen közösen fejleszthetnek olyan szoftvereket, amelyeket egyedül kifejleszteni sokkal költségesebb és jóval tovább is tartana. A közösségi szemlélet még azokból az időkből származik, amikor egy kis kör kiváltsága volt csak a számítástechnika és a szoftvereket kollégák, egyetemi- és kutatólaborok mérnökei fejlesztették leginkább csak kutatási céllal vagy saját és egymás szórakoztatására. Emellett kialakult a tulajdonosi szoftver fogalma, amely a munkahelyi, baráti kapcsolatokat helyett a pénzszerzést helyezte előtérbe.

Szerencsére a szabad szoftverek világa is megmaradt, és népesebb, többet alkalmazott mint eddig bármikor a történelemben. Nem csak a Linux Kernel, hanem a LibreOffice irodai programcsomag, a VLC videólejátszó, a Firefox és Chromium böngészők és még sok más program is független fejlesztők, alapítványok vagy fejlesztőcégek kezei között alakulnak. Olyan ez mint a tábortűz, amelynél mindenki kiveszi a részét a munkából, van aki fát gyűjt, van aki tüzet rak, van aki főz és mindenki jóllakik és jól is érzi magát. Ez a segítő szándékú, közösségi szellem lengi be a szabad szoftverek világát, s nem csak a szoftverfejlesztés, hanem a dokumentációírás, fordítás, és a felmerült problémák kezelését is – például a fórumokban, levelezőlistákon. Bárki részt vehet a közös munkában, aki segíteni szeretne.

kami911 képe

Nulladik napi sebezhetőség: a Google Pixel 6, a Samsung Galaxy S22 és más eszközök is érintettek

A szóban forgó sebezhetőség az Android kernel részét érinti, lehetővé téve a támadó számára, hogy tetszőleges olvasási és írási hozzáférést, root jogosultságot és a SELinux kikapcsolásának jogát szerezze meg. Az ilyen jellegű jogosultság-emeléssel egy rosszindulatú szereplő megbabrálhatja az operációs rendszert, manipulálhatja a beépített biztonsági rutinokat, és sokkal nagyobb kárt okozhat.

Bár Zhenpeng Lin a Google Pixel 6-on mutatta be az exploitot, egy maroknyi jelenlegi generációs Android-eszköz érzékeny erre a bizonyos nulladik napi fenyegetésre, köztük a Google Pixel 6 Pro és a Samsung Galaxy S22 család. Valójában a sebezhetőség minden olyan Android-eszközt érint, amelyen a Linux kernel 5.10-es verziója fut. Lin szerint a normál Linux kernel is érintett.

Figyelemre méltó, hogy a sebezhetőség pontos részleteit nem hozták nyilvánosságra. Lin azonban két másik kutatóval, Yuhang Wuval és Xinyu Xinggel együtt megjelenik a Black Hat USA 2022-es rendezvényén. Előadásuk rövid ismertetője szerint - "Vigyázat: Egy új kihasználási módszer! No Pipe but as Nasty as Dirty Pipe" - a támadási vektor lényegében a hírhedt Dirty Pipe sebezhetőség egy általánosított, de erősebb változata. Ráadásul Linuxon is kiterjeszthető a konténerekből való kitörés elérésére.

kimarite képe

Kernel telepítésének egyéni lehetőségei

A telepített Linux Mint vagy LMDE rendszeren alapértelmezetten telepítve már van egy bizonyos kernel (rendszermag), melynek verziója a fejlesztők döntése minden esetben, azaz, egy bizonyos sorozatú Vanilla kernelt (Linus Torvalds) optimalizálnak és foltoznak hosszabb, rövidebb időn keresztül. No, de mit tehetsz akkor, ha azt tapasztalod és olvasod, hogy ritka hardveredet inkább az újabb kernel támogatja, vagy akkor, ha a rendszer teljesítményének jobb kihasználása érdekében váltanál másféle szempontok szerint beállított kernelre?

kami911 képe

Az Ubuntu 22.04 LTS-sel kapcsolatos tervek

A Canonical nemrégiben megosztott néhány részletet a közelgő Ubuntu 22.04 LTS operációs rendszerrel kapcsolatos terveiről a GNOME és a Linux kernel verziókkal kapcsolatban. A Linux Mint felhasználók számára, ez azért lehet izgalmas, mert a Linux Mint következő nagy verziója, a 21-es sorozat, erre a verzióra fog épülni.

A 2022. április 21-én megjelenő Ubuntu 22.04 LTS (Jammy Jellyfish) jelenleg intenzív fejlesztés alatt áll, és ez lesz a Canonical következő, hosszú távon támogatott (LTS) sorozata, amely legalább 5 évig kap szoftver- és biztonsági frissítéseket.

Oldalak

Feliratkozás RSS - kernel csatornájára