Andrew Morton 2025. októberében benyújtotta a Linux 6.18 „non-MM” (nem memória-kezeléssel kapcsolatos) javítócsomagjait. A csomagok között különösen kiemelkedik a SquashFS fájlrendszer optimalizálása, amely egyes műveleteknél akár 150-szeres sebességnövekedést is hozhat, jelentősen javítva a ritkán foglalt (sparse) fájlok kezelését.

Non-MM pull request főbb újdonságai

A 6.18-as kernelhez benyújtott non-MM csomagok számos kisebb és hasznos fejlesztést tartalmaznak:

• A delaytop monitoring eszköz most már támogatja a billentyűzetes interakciót.
• Javították az EFI boot működését a Kexec Handover (KHO) támogatás mellett.

Ezek mellett azonban az egyik legjelentősebb változás a SquashFS fájlrendszerhez érkezett, amelyet Phillip Lougher dolgozott ki.

SquashFS: SEEK_DATA és SEEK_HOLE támogatás

Az optimalizáció lényege, hogy a SquashFS lseek() függvénye immár támogatja a SEEK_DATA és SEEK_HOLE műveleteket. Ez lehetővé teszi, hogy a fájlokban a tényleges adatblokkok és a hézagok (sparse részek) közötti navigáció gyorsabb legyen. Egy jól megválasztott mikrobenchmark során akár 150-szeres sebességnövekedést mértek.

Fontos kiemelni, hogy ez a jelentős javulás elsősorban ritkán foglalt fájlok másolása vagy feldolgozása során érzékelhető. Bár a 150x értéket később némileg lefelé korrigálták a pontosabb mérések alapján, a teljesítménynövekedés így is látványos és releváns a SquashFS-t használó rendszerek számára.

Kiegészítő változások

A pull request további változtatásokat is tartalmaz, amelyek tovább gazdagítják a kernel funkcionalitását, például hibajavítások és kisebb teljesítmény-optimalizációk. Az új kódot a közelmúltban be is olvasztották a Linux 6.18 fő ágába, Linus Torvaldsnak nem volt ellenvetése a változtatásokkal kapcsolatban.

A Linux 6.18 non-MM beolvasztási kérelem tehát nemcsak apró fejlesztéseket hoz, hanem jelentős teljesítményjavulást is, különösen a SquashFS fájlrendszert használó rendszerek esetében. A SEEK_DATA és SEEK_HOLE támogatás lehetővé teszi a sparse fájlok gyorsabb kezelését, ami komoly előrelépésnek számít a modern Linux környezetekben.