Az 1980-as évek elején valami örökre megváltozott a világban. A számítástechnika, főleg a sokak számára elérhető áron megjelent Commodore 64 számítógépeknek köszönhetően, betört a háztartásokba, tömegek számára nyitva meg ezzel a lehetőséget digitális alkotások létrehozására.
De nem csak a már meglévő alkotófolyamatokat ültetették át a számítógépek kezelőfelületeire, hanem teljesen új, mindezidáig kivitelezhetetlen művészeti formák is megjelentek. A számítógépek lehetőséget teremtettek ugyanis arra, hogy az alkotó, fizikai beavatkozás nélkül, csupán a matematika nyelvén kommunikálva, programkódokat írva hozhasson létre képi és hanghatásokat, és kombinálja ezeket a legkülönfélébb audiovizuális hatások elérése érdekében.
Ilyen technika alkalmazásával, vagyis számítógépre írt programokként születettek meg a demok, és velük együtt a demoscene nevű szubkultúra. A Vakondok most egy olyan közösséget mutat be, ahol a legmodernebb technika mellett néha kifejezetten a számítástechnika hőskorából származó megoldásokból próbálják meg kihozni a legjobbat.

A Java hivatalos születésnapja 1995. május 23. – ezen a napon mutatták be nyilvánosan a Sun Microsystems fejlesztői a Java nyelvet és platformot a SunWorld konferencián. A Java célja a kezdetektől fogva az volt, hogy egyszer írjunk meg egy programot, és az bármilyen eszközön vagy operációs rendszeren futtatható legyen – innen ered a híres mottó: „Write Once, Run Anywhere” (WORA), azaz írj egyszer, futtasd bárhol”. A cikkben bemutatjuk a Java jelentőségét, főbb tulajdonságait és azt, hogy miért vált a technológia az informatikai világ alapkövévé.

Chris Mason, a Linux kernel hosszú ideje aktív fejlesztője, akit leginkább a Btrfs fájlrendszer megalkotójaként ismerünk, az utóbbi hetekben AI/LLM-asszisztált kódellenőrzésre (AI-assisted code review) szolgáló promptokat készített a Linux kernel szoftverfoltok ellenőrzésére. A legújabb változatot ma tette közzé visszajelzés céljából.

Mason a Linux kernel levelezőlistáján így írta:

A Java programozási nyelv 1996-os megjelenése mérföldkőnek számított az informatikában. Az új nyelv „írj egyszer, futtasd bárhol” (write once, run anywhere) alapelve egyedülálló rugalmasságot biztosított a fejlesztők számára, ami különösen az internet rohamos terjedése idején vált nélkülözhetetlenné. A cikkben bemutatjuk a Java jelentőségét, főbb tulajdonságait és azt, hogy miért vált a technológia az informatikai világ alapkövévé.

A Lua 5.5 új mérföldkő a könnyű, beágyazható szkriptnyelvek világában. Az új kiadás jelentősen javítja a memóriahatékonyságot, finomítja a szemétgyűjtést, és több, régóta várt nyelvi pontosítást is bevezet. A változások különösen a nagy teljesítményt és hosszú futásidejű alkalmazásokat célzó fejlesztők számára lehetnek érdekesek.

A Bécsi Egyetem és az SBA Research kutatócsoportja egy 3,5 milliárd aktív WhatsApp-fiókot tartalmazó mobiltelefonszám- és profiladat‑listát tudott összeállítani a platform contact-discovery API-jának nem megfelelő működését kihasználva. A vizsgálat során a kutatók kihasználták, hogy a GetDeviceList végpont nem alkalmazott rate limiting mechanizmust, ami lehetővé tette a nagy mennyiségű, automatizált lekérdezést.

A programozók világnapja egy különleges alkalom, amely nem csupán a szoftverfejlesztők, hanem az informatika és a digitális világ iránt érdeklődők számára is ünnep. A nap eredete, időpontja és jelentősége mögött mélyebb kulturális és technológiai összefüggések rejlenek, melyeket érdemes megismerni.

A Java programozási nyelv 1996-os megjelenése mérföldkőnek számított az informatikában. Az új nyelv „írj egyszer, futtasd bárhol” (write once, run anywhere) alapelve egyedülálló rugalmasságot biztosított a fejlesztők számára, ami különösen az internet rohamos terjedése idején vált nélkülözhetetlenné. A cikkben bemutatjuk a Java jelentőségét, főbb tulajdonságait és azt, hogy miért vált a technológia az informatikai világ alapkövévé.