A The Register beszámolója szerint a Microsoft Franciaország képviselői a francia Szenátus előtt beismerték, hogy az Egyesült Államok jogszabályai – különösen a Cloud Act – értelmében a vállalat nem tudja maradéktalanul garantálni az európai ügyfelek adatainak szuverenitását. Ez komoly kérdéseket vet fel a digitális függetlenség és a nemzeti biztonság területén.

Az MS-DOS (Microsoft Disk Operating System) születésnapja augusztus 12-én van, mivel ezen a napon 1981-ben mutatták be a nyilvánosságnak az IBM első személyi számítógépét (IBM PC), amelyen a Microsoft által kifejlesztett MS-DOS futott. Ez a dátum mérföldkőnek számít a számítástechnika történetében, mivel az MS-DOS az egyik legmeghatározóbb operációs rendszerré vált, amely forradalmasította a személyi számítógépek használatát és az informatika fejlődését.

1981. július 27-én egy mérföldkőhöz érkezett a személyi számítógépek története: mindössze körülbelül két héttel azelőtt, hogy az IBM megkezdte volna az első IBM PC tömeges kiszállítását, a Microsoft megvásárolta az operációs rendszerként használt 86-DOS teljes jogait. Az operációs rendszert korábban QDOS-nak (Quick and Dirty Operating System, azaz „Gyors és Piszkos Operációs Rendszer”) hívták, és a Seattle Computer Products (SCP) cégnél dolgozó Tim Paterson fejlesztette az Intel 8086-os processzoraihoz a rendszert.  Ízlelgessünk azért: az alapja a Quick and Dirty-nek nevezett rendszer volt. Eme kifejezés egy olyan tulajdonságra utal, amelyet rövid idő alatt végeznek, anélkül, hogy nagy hangsúlyt fektetnének a pontosságra, azaz az eredeti szerző szerint is egy összecsapott fejlesztés volt.

Az MS-DOS története szorosan összefonódik az IBM és a Microsoft történetével. Az 1980-as évek elején az IBM úgy döntött, hogy belép a személyi számítógépek piacára, és ehhez szüksége volt egy operációs rendszerre. Az IBM kezdetben a Digital Research által fejlesztett CP/M rendszert szerette volna licencelni, de a tárgyalások kudarcba fulladtak. Ekkor az IBM a Microsoftot kereste meg, amelynek akkori vezetője, Bill Gates, felajánlotta, hogy beszereznek egy hasonló operációs rendszert. A Microsoft társalapítói, Bill Gates és Paul Allen továbbfejlesztették a Microsoft Disk Operating System-et, közismert nevén az MS-DOS-t, a seattle-i cég meglévő szoftverét használva alapként.

1981. június 25-én a Microsoft hivatalosan is incorporated company-vá alakult, azaz részvénytársasági formában jegyezték be. Bár a vállalat már hat éve létezett, ez a jogi lépés jelentős mérföldkő lett az informatikai ipar történetében. A bejegyzés alig két hónappal előzte meg az IBM PC megjelenését, amely új korszakot nyitott a személyi számítógépek és a Microsoft életében is.

1993. június 13-án a Microsoft a távközlési és médiapiac meghatározó szereplőivel, köztük a Time Warner együttműködve egy merész jövőképet mutatott be: az úgynevezett Interactive TV (iTV) koncepciót. A projekt célja az volt, hogy a hagyományos televíziózás passzív élményéből egy valódi, kétirányú digitális szolgáltatást hozzon létre, amelyben a néző nemcsak fogyasztja a tartalmat, hanem aktív résztvevőjévé is válik.

Tandy és az IBM klónok felemelkedése – ez volt a fordulópont a személyi számítógépek piacán.

1988. április 21-én a Tandy Corporation sajtótájékoztatót tartott, amelyen bejelentette: terveik szerint az IBM PS/2 rendszerekhez hasonló számítógépek gyártásába kezdenek. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy az IBM nyilvánosságra hozta: licenceli a kulcsfontosságú személyi számítógépes technológiákra vonatkozó szabadalmait.

1986. február 3-án a „vaporware” kifejezés először jelent meg egy TIME magazinban megjelent cikkben, amelyet Philip Elmer-DeWitt írt. A szó azóta elterjedt az informatikában, és olyan szoftvereket jelöl, amelyeket bejelentettek, de soha nem adtak ki, vagy csak jelentős késéssel kerültek piacra. A nyolcvanas években sokan azzal vádolták a Microsoftot, hogy tudatosan jelent be új termékeket, hogy ezzel elriassza a vásárlókat a konkurens cégek megoldásaitól.