A Cisco Talos biztonsági kutatócsapat riasztó fejleményre hívta fel a figyelmet: egyre több, kifinomult adathalász kampány használ PDF mellékleteket, hogy ismert márkákat – például a Microsoftot, a DocuSign-t vagy a Dropboxot – utánozva csapdába csalják az áldozatokat.
Alakul a verseny az AI fejlesztő eszközök piacán. Múlt héten írtam is, OpenAI megvette a Windsurf-t, majd másnap kiadta a nagy kódbázisokra optimalizált Codex agentet.
KONTEXTUS
Pikantéria, hogy ezzel a lépéssel versenyre kelnek a Microsofttal, akivel tucatnyi más téren közeli partnerek. VSCode egy MS OSS projekt, erre épít bizonyos korlátok között a Cursor, a Windsurf és mások is.
LÉPETT A MICROSOFT
A májusi Build 2025 konferencián Satya emelte a tétet, bejelentette a GitHub Copilot for VS Code megnyitását.
Az MS-DOS (Microsoft Disk Operating System) születésnapja augusztus 12-én van, mivel ezen a napon 1981-ben mutatták be a nyilvánosságnak az IBM első személyi számítógépét (IBM PC), amelyen a Microsoft által kifejlesztett MS-DOS futott. Ez a dátum mérföldkőnek számít a számítástechnika történetében, mivel az MS-DOS az egyik legmeghatározóbb operációs rendszerré vált, amely forradalmasította a személyi számítógépek használatát és az informatika fejlődését.
Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett. A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.
Az Intel vállalati átszervezésének újabb következményei máris érezhetők a Linux kernel világában: több illesztőprogram maradt karbantartó nélkül, és számos fejlesztő neve kikerült a hivatalos maintainer-listákból.
Nem sokkal azután, hogy a közösség értesült a processzorhőmérséklet-figyelő Intel CPU driver árvaságra jutásáról, újabb kernel-patch-ek kerültek fel a levelezőlistára, amelyek további Intel-illesztőprogramoknál jelölik meg a karbantartó hiányát.
1980. augusztus 8-án az IBM történetének egyik legfontosabb pillanata zajlott le. A vállalat „Project Chess” nevű belső fejlesztőcsapata ekkor mutatta be a felsővezetésnek első mikroszámítógép-prototípusát. A bemutató meggyőzte a vállalati döntéshozókat, és a csapat hivatalos engedélyt kapott arra, hogy egy éven belül elkészítse a teljesen működőképes gépet, amellyel az IBM be tud lépni a gyorsan fejlődő személyi számítógép (personal computer) piacra.
1981. július 27-én egy mérföldkőhöz érkezett a személyi számítógépek története: mindössze körülbelül két héttel azelőtt, hogy az IBM megkezdte volna az első IBM PC tömeges kiszállítását, a Microsoft megvásárolta az operációs rendszerként használt 86-DOS teljes jogait. Az operációs rendszert korábban QDOS-nak (Quick and Dirty Operating System, azaz „Gyors és Piszkos Operációs Rendszer”) hívták, és a Seattle Computer Products (SCP) cégnél dolgozó Tim Paterson fejlesztette az Intel 8086-os processzoraihoz a rendszert. Ízlelgessünk azért: az alapja a Quick and Dirty-nek nevezett rendszer volt. Eme kifejezés egy olyan tulajdonságra utal, amelyet rövid idő alatt végeznek, anélkül, hogy nagy hangsúlyt fektetnének a pontosságra, azaz az eredeti szerző szerint is egy összecsapott fejlesztés volt.
Az MS-DOS története szorosan összefonódik az IBM és a Microsoft történetével. Az 1980-as évek elején az IBM úgy döntött, hogy belép a személyi számítógépek piacára, és ehhez szüksége volt egy operációs rendszerre. Az IBM kezdetben a Digital Research által fejlesztett CP/M rendszert szerette volna licencelni, de a tárgyalások kudarcba fulladtak. Ekkor az IBM a Microsoftot kereste meg, amelynek akkori vezetője, Bill Gates, felajánlotta, hogy beszereznek egy hasonló operációs rendszert. A Microsoft társalapítói, Bill Gates és Paul Allen továbbfejlesztették a Microsoft Disk Operating System-et, közismert nevén az MS-DOS-t, a seattle-i cég meglévő szoftverét használva alapként.
1980. július 22-én sorsfordító esemény zajlott le a számítástechnika történetében: az IBM floridai (Boca Raton-i) részlegének képviselői találkoztak Bill Gates és Steve Ballmer személyében a fiatal, ám ambiciózus Microsoft cég vezetőivel. A cél: szoftverek, és mindenekelőtt egy operációs rendszer biztosítása az akkor még fejlesztés alatt álló IBM Personal Computer számára.
1981. június 25-én a Microsoft hivatalosan is incorporated company-vá alakult, azaz részvénytársasági formában jegyezték be. Bár a vállalat már hat éve létezett, ez a jogi lépés jelentős mérföldkő lett az informatikai ipar történetében. A bejegyzés alig két hónappal előzte meg az IBM PC megjelenését, amely új korszakot nyitott a személyi számítógépek és a Microsoft életében is.
1979. június 18-án a Microsoft kiadta népszerű BASIC programozási nyelvének első verzióját az Intel új 16 bites processzorára, a 8086-ra. Ez a lépés nemcsak a Microsoft technológiai fejlődését gyorsította fel, hanem megalapozta a vállalat későbbi, világméretű uralmát a PC-piacon.
Az Edit egy új, könnyen használható szövegszerkesztő a Windows parancssoros környezetéhez. A klasszikus MS-DOS Editor előtt tiszteleg, de modern felhasználói felülettel és a Visual Studio Code-hoz hasonló vezérléssel rendelkezik. Célja, hogy olyan felhasználók számára is hozzáférhető legyen, akik nem jártasak a terminálhasználatban.
A Microsoft bejelentette, hogy hamarosan új biztonsági funkciót vezet be a Teams platformon, amely – az értekezleteken megosztott tartalmak védelmének érdekében – megakadályozza, hogy a felhasználók képernyőfelvételt készítsenek. Amennyiben a felhasználók olyan platformról csatlakoznak a MS Teams értekezlethez, amely nem támogatott, akkor automatikusan csak hangalapú módba kerülnek.
A Microsoft bejelentette, hogy 2025 júliusától megszünteti az Authenticator mobilalkalmazásban elérhető jelszótárolási és automatikus kitöltési funkcióikat. A cél, hogy ezeket a funkciókat egyetlen platformon, a Microsoft Edge-ben kezelje.
1983. május 2-án a Microsoft bemutatta saját fejlesztésű számítógépes egerét az IBM és IBM-kompatibilis személyi számítógépekhez. Bár elsőre nem aratott hatalmas sikert, a Microsoft Mouse fontos mérföldkövet jelentett a grafikus felhasználói felületek (GUI) korszakának hajnalán. A két zöld gombbal ellátott periféria beceneve a „zöldszemű egér” lett, ami nemcsak külső megjelenésére, hanem a Microsoft Apple iránt érzett irigységére is utalhatott.
Tandy és az IBM klónok felemelkedése – ez volt a fordulópont a személyi számítógépek piacán.
1988. április 21-én a Tandy Corporation sajtótájékoztatót tartott, amelyen bejelentette: terveik szerint az IBM PS/2 rendszerekhez hasonló számítógépek gyártásába kezdenek. A bejelentés nem sokkal azután történt, hogy az IBM nyilvánosságra hozta: licenceli a kulcsfontosságú személyi számítógépes technológiákra vonatkozó szabadalmait.