Ez a film egy különleges korszakot mutat be: azt az időszakot, amikor a vasfüggöny mögött magyar fejlesztők, mérnökök, tanárok és lelkes számítógép-rajongók nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredményeket értek el a 8 bites számítógépek világában. Olyan történetek elevenednek meg, amelyek nemcsak a számítástechnika, hanem a hazai innováció és kreativitás fontos fejezetei is.
Most minden támogatás számít! Ha szeretnéd, hogy ez a korszak méltó dokumentumfilmet kapjon, itt az alkalom, hogy hozzájárulj az elkészüléséhez.
A Vakondok dokumentumfilm-sorozat hatodik része nem egyszerű nosztalgiafilm a „régi jó” 8 bites időkről, hanem egy ritkán dokumentált, technikailag is rendkívül izgalmas korszak mélyfúrása. A készülő Vakondok 6 a magyar személyi számítógépezés történetét dolgozza fel: a házi barkács-gépektől és klubszobákban forrasztott alaplapoktól a hazai fejlesztésű mikroszámítógépekig, majd a Commodore-hullámig és a máig aktív 8 bites közösségekig.
Billentyűk a gáztűzhelyben. EPROM-ok a pilóták bőröndjében. NATO-embargós chipek pálinkáért.
Nem, ez nem egy kémfilm forgatókönyve. Ez a magyar személyi számítógépezés valódi története.
A Vakondok 6 olyan elképesztő sztorikat mutat be, amelyekről a legtöbben még sosem hallottak: hogyan építettek számítógépeket a vasfüggöny mögött, amikor alkatrész alig volt, pénz még kevesebb, viszont kreativitásból és kitartásból annál több.
1984. június 6-án egy szovjet számítógép képernyőjén életre kelt a világ legismertebb és legsikeresebb videojátéka: a Tetris. Egy informatikus zsenialitása és a Szovjetunió sajátos politikai-gazdasági rendszere együtt írták a játéktörténelem egyik legkülönlegesebb fejezetét.
Az Epilogue újabb nagy lépést tesz a hardveralapú retró játékmegőrzés felé: bemutatkozott az SN Operator, amellyel eredeti Super Nintendo kazetták futtathatók modern rendszereken. A GB Operator sikere után ez az eszköz már USB-C csatlakozással érkezik, és hordozható eszközökkel is könnyebben használható. Linux, macOS és Windows támogatással igazi platformfüggetlen megoldást kínál. Az SN Operator nem emulációs kompromisszum, hanem valódi kazettákra épülő, hiteles retró élmény.
Megérkezett az 86Box legújabb, 5.0-s verziója, amely számos új funkciót, teljesítménybeli fejlesztést és fontos változtatást hoz. A kiadás egyik legnagyobb újdonsága az integrált gépkezelő előzetes bemutatása, amely régóta a felhasználók egyik leggyakoribb kívánsága volt. A frissítés ezen túl új hardverek emulációját, grafikai és bemeneti fejlesztéseket, valamint a felhasználói felület modernizálását is tartalmazza.
Hihetetlen, de elérkezett a pillanat: ma, 2025. június 7-én indul a 10. Bacsis Retro Számítógép Kiállítás (BRSZK)! Ráadásul most már tizedik alkalommal! A rendezvény egészen június 9-ig tart, úgyhogy van idő többször is benézni, vagy akár egy egész napot eltölteni a kiállításon.
A soron következő összejövetel 2025. május 30-án lesz. Ha van kedvetek, csatlakozzatok hozzánk, legyen szó csak alkalmi részvételről vagy rendszeres látogatásról. Az elmúlt években sokféleképpen alakultak a találkozók, jelenleg az alsó teremben, a felső teremben vagy a büfé jobb oldalán várnak mindenkit. Sajnos nincs lehetőség tárolni semmit a helyszínen, ezért kérünk titeket, hogy ha van rá mód, hozzatok magatokkal monitort és hosszabbítót is. És egy sor klubnap lesz idén nyáron:
1986. augusztus 1-jén az Apple hivatalosan is leállította a Macintosh XL gyártását, ezzel végleg lezárva a Lisa számítógépek korszakát. A Lisa egykor a grafikus felhasználói felület úttörője volt, de piaci bukása után hibridként próbálták újrahasznosítani – kevés sikerrel. 1985 januárjában az Apple megpróbálta „megmenteni” a Lisa platformot azzal, hogy létrehozta a Macintosh XL nevű modellt. Ez gyakorlatilag egy Lisa 2/10 számítógép volt, amelyet úgy módosítottak, hogy képes legyen a Macintosh System szoftver (a korai Mac OS) futtatására.
1979. július 30-án az Apple számítástechnikai vállalat hivatalosan is megkezdte a munkát egy akkoriban rendkívül ambiciózus projekten, amely a Lisa (Local Integrated Software Architecture) nevet kapta. Ez a gép vált volna a világ első kereskedelmi forgalomban kapható személyi számítógépévé, amely grafikus felhasználói felületet (GUI – graphical user interface) használt. A cél az volt, hogy egy olyan eszközt hozzanak létre, amely sokkal intuitívabbá teszi a számítógépek használatát, elsősorban üzleti felhasználók számára.
1981. július 27-én egy mérföldkőhöz érkezett a személyi számítógépek története: mindössze körülbelül két héttel azelőtt, hogy az IBM megkezdte volna az első IBM PC tömeges kiszállítását, a Microsoft megvásárolta az operációs rendszerként használt 86-DOS teljes jogait. Az operációs rendszert korábban QDOS-nak (Quick and Dirty Operating System, azaz „Gyors és Piszkos Operációs Rendszer”) hívták, és a Seattle Computer Products (SCP) cégnél dolgozó Tim Paterson fejlesztette az Intel 8086-os processzoraihoz a rendszert. Ízlelgessünk azért: az alapja a Quick and Dirty-nek nevezett rendszer volt. Eme kifejezés egy olyan tulajdonságra utal, amelyet rövid idő alatt végeznek, anélkül, hogy nagy hangsúlyt fektetnének a pontosságra, azaz az eredeti szerző szerint is egy összecsapott fejlesztés volt.
Az MS-DOS története szorosan összefonódik az IBM és a Microsoft történetével. Az 1980-as évek elején az IBM úgy döntött, hogy belép a személyi számítógépek piacára, és ehhez szüksége volt egy operációs rendszerre. Az IBM kezdetben a Digital Research által fejlesztett CP/M rendszert szerette volna licencelni, de a tárgyalások kudarcba fulladtak. Ekkor az IBM a Microsoftot kereste meg, amelynek akkori vezetője, Bill Gates, felajánlotta, hogy beszereznek egy hasonló operációs rendszert. A Microsoft társalapítói, Bill Gates és Paul Allen továbbfejlesztették a Microsoft Disk Operating System-et, közismert nevén az MS-DOS-t, a seattle-i cég meglévő szoftverét használva alapként.
1980. július 22-én sorsfordító esemény zajlott le a számítástechnika történetében: az IBM floridai (Boca Raton-i) részlegének képviselői találkoztak Bill Gates és Steve Ballmer személyében a fiatal, ám ambiciózus Microsoft cég vezetőivel. A cél: szoftverek, és mindenekelőtt egy operációs rendszer biztosítása az akkor még fejlesztés alatt álló IBM Personal Computer számára.
1981. július 9-én jelent meg az az árkádjáték, amely örökre megváltoztatta a videojátékok világát: a Donkey Kong. Ez a játék nem csupán Nintendo első nagy sikere volt a nyugati piacon, hanem két ikonikus karakter, Donkey Kong és Mario „születésnapját” is jelöli – utóbbi eredetileg még csak „Jumpman” néven szerepelt.
A Symbian név ma már inkább nosztalgikus emlék, pedig hosszú éveken át ez volt a világ legelterjedtebb okostelefon-platformja. A Nokia 2008-as döntése, amellyel teljes egészében felvásárolta a Symbian Ltd.-t, majd létrehozta a Symbian Foundation-t és megnyitotta a forráskódot, egy korszak csúcspontját és egyben a végjáték kezdetét is jelentette. A történet jól mutatja, hogyan változtatta meg gyökeresen a mobilipart az okostelefonok új generációja, és milyen stratégiai hibák vezethetnek egy domináns szereplő gyors háttérbe szorulásához.