Az 1990-es évek számítógépes világában, amikor a Windows 95 még újdonságnak számított, és az internet csupán a kiváltságos kevesek játékszere volt, minden apró program különleges helyet foglalt el a szívemben. De volt egy, ami kitűnt a többi közül: Johnny Castaway. Nem egy játék, nem egy alkalmazás, hanem egy egyszerű, ám varázslatos képernyővédő, amely hosszú órákra elvont a valóságtól, és egy elhagyatott szigetre repített, ahol egy hajótörött vicces és elgondolkodtató kalandjait élhettem át újra és újra.
Ez a film egy különleges korszakot mutat be: azt az időszakot, amikor a vasfüggöny mögött magyar fejlesztők, mérnökök, tanárok és lelkes számítógép-rajongók nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredményeket értek el a 8 bites számítógépek világában. Olyan történetek elevenednek meg, amelyek nemcsak a számítástechnika, hanem a hazai innováció és kreativitás fontos fejezetei is.
Most minden támogatás számít! Ha szeretnéd, hogy ez a korszak méltó dokumentumfilmet kapjon, itt az alkalom, hogy hozzájárulj az elkészüléséhez.
A Vakondok dokumentumfilm-sorozat hatodik része nem egyszerű nosztalgiafilm a „régi jó” 8 bites időkről, hanem egy ritkán dokumentált, technikailag is rendkívül izgalmas korszak mélyfúrása. A készülő Vakondok 6 a magyar személyi számítógépezés történetét dolgozza fel: a házi barkács-gépektől és klubszobákban forrasztott alaplapoktól a hazai fejlesztésű mikroszámítógépekig, majd a Commodore-hullámig és a máig aktív 8 bites közösségekig.
Billentyűk a gáztűzhelyben. EPROM-ok a pilóták bőröndjében. NATO-embargós chipek pálinkáért.
Nem, ez nem egy kémfilm forgatókönyve. Ez a magyar személyi számítógépezés valódi története.
A Vakondok 6 olyan elképesztő sztorikat mutat be, amelyekről a legtöbben még sosem hallottak: hogyan építettek számítógépeket a vasfüggöny mögött, amikor alkatrész alig volt, pénz még kevesebb, viszont kreativitásból és kitartásból annál több.
1984. június 6-án egy szovjet számítógép képernyőjén életre kelt a világ legismertebb és legsikeresebb videojátéka: a Tetris. Egy informatikus zsenialitása és a Szovjetunió sajátos politikai-gazdasági rendszere együtt írták a játéktörténelem egyik legkülönlegesebb fejezetét.
Az Epilogue újabb nagy lépést tesz a hardveralapú retró játékmegőrzés felé: bemutatkozott az SN Operator, amellyel eredeti Super Nintendo kazetták futtathatók modern rendszereken. A GB Operator sikere után ez az eszköz már USB-C csatlakozással érkezik, és hordozható eszközökkel is könnyebben használható. Linux, macOS és Windows támogatással igazi platformfüggetlen megoldást kínál. Az SN Operator nem emulációs kompromisszum, hanem valódi kazettákra épülő, hiteles retró élmény.
Megérkezett az 86Box legújabb, 5.0-s verziója, amely számos új funkciót, teljesítménybeli fejlesztést és fontos változtatást hoz. A kiadás egyik legnagyobb újdonsága az integrált gépkezelő előzetes bemutatása, amely régóta a felhasználók egyik leggyakoribb kívánsága volt. A frissítés ezen túl új hardverek emulációját, grafikai és bemeneti fejlesztéseket, valamint a felhasználói felület modernizálását is tartalmazza.
Hihetetlen, de elérkezett a pillanat: ma, 2025. június 7-én indul a 10. Bacsis Retro Számítógép Kiállítás (BRSZK)! Ráadásul most már tizedik alkalommal! A rendezvény egészen június 9-ig tart, úgyhogy van idő többször is benézni, vagy akár egy egész napot eltölteni a kiállításon.
A soron következő összejövetel 2025. május 30-án lesz. Ha van kedvetek, csatlakozzatok hozzánk, legyen szó csak alkalmi részvételről vagy rendszeres látogatásról. Az elmúlt években sokféleképpen alakultak a találkozók, jelenleg az alsó teremben, a felső teremben vagy a büfé jobb oldalán várnak mindenkit. Sajnos nincs lehetőség tárolni semmit a helyszínen, ezért kérünk titeket, hogy ha van rá mód, hozzatok magatokkal monitort és hosszabbítót is. És egy sor klubnap lesz idén nyáron:
1987. augusztus 22-én Észak-Amerikában megjelent a The Legend of Zelda a Nintendo Entertainment System (NES) konzolra. Ez a játék nemcsak egy új korszak kezdetét jelentette a videojátékok világában, hanem a szerepjátékok és kalandjátékok műfajának forradalmasítását is. A Nintendo különlegessé tette a megjelenést azzal, hogy a játékot egy aranyszínű kazettán (Gold Cartridge) adta ki, amely már önmagában is gyűjtői értéket képviselt. A játék híres nyitómondata – „It’s dangerous to go alone!
A Standards Western Automatic Computer (SWAC) a korai elektronikus számítógépek egyik fontos, bár ma már kevéssé ismert szereplője volt. A gépet az Egyesült Államok National Bureau of Standards (NBS) – a mai National Institute of Standards and Technology (NIST) elődje – fejlesztette ki, és a Los Angeles-i Institute for Numerical Analysis (INA) keretében üzemeltette 1950. augusztus 17-i indulással.
A kompaktlemez (Compact Disc, CD) története szorosan összefonódik a digitális hangtechnika fejlődésével, és jól mutatja, hogyan alakítja át a technológia a zeneipart. Amikor az ABBA "The Visitors" című albuma a világ első kereskedelmi forgalomba kerülő zenei CD-jeként megjelent, a háttérben már egy évtizedes mérnöki munka, szabványosítás és iparági együttműködés állt. A lemez Németországban, a Polygram gyárában készült, és ezzel elindult a digitális hanghordozók tömeges korszaka.
1995. augusztus 16-án a Microsoft bemutatta az Internet Explorer 1.0 böngészőt, amely eredetileg a Spyglass Mosaic licencelt, átalakított változatán alapult. A program hamarosan a Windows operációs rendszer részeként vált ismertté, és ezzel elindította a hírhedt „böngészőháborúkat” a Netscape ellen.
Az International Business Machines (IBM) 1981. augusztus 12-én mutatta be első valódi személyi számítógépét, az IBM Personal Computer Model 5150 néven ismert gépet. Az akkoriban 1565 dolláros áron (amely ma 4500 amerikai dollárnak felelne meg) piacra dobott eszköz egy 4,77 MHz-es Intel 8088 mikroprocesszorra épült, és eredetileg 16-64 kilobájt rendszermemória kísért, de ennek a kapacitása akár 256 kilobájtig is bővíthető volt – ez akkoriban szinte elképzelhetetlennek számított. Háttértárát egy 160 kB-os lemezmeghajtójelentette, amely kétoldalas lemezekkel akár 320 kB információ tárolására is alkalmas volt. Az 5150 sikerét az is elősegítette, hogy az IBM a szokásaitól eltérően nyílt architektúrát alkalmazott, és külső beszállítóktól – például az Inteltől (processzor) és a Microsofttól (operációs rendszer) – származó alkatrészekre és szoftverekre építette fel a rendszert. Operációs rendszere a PC-DOS volt, ami hasonlított az MS-DOS-hoz. Ez a döntés sorsfordító volt: lehetővé tette a klón gépek megjelenését és elterjedését, így az IBM PC nemcsak termék, hanem szabvány is lett. A mai számítógépek és telefonok sokkal gyorsabbak, nagyobb memóriával rendelkeznek, és sokkal több funkciót tudnak ellátni, például internetezést, multimédiás tartalom lejátszását, valós idejű játékokat és komplex alkalmazások futtatását. A sebbesség tekintetében a mai gépek előnye többezerszeres, és tárkapacitás viszonylatában milliószoros is lehet.