1981. július 27-én egy mérföldkőhöz érkezett a személyi számítógépek története: mindössze körülbelül két héttel azelőtt, hogy az IBM megkezdte volna az első IBM PC tömeges kiszállítását, a Microsoft megvásárolta az operációs rendszerként használt 86-DOS teljes jogait. Az operációs rendszert korábban QDOS-nak (Quick and Dirty Operating System, azaz „Gyors és Piszkos Operációs Rendszer”) hívták, és a Seattle Computer Products (SCP) cégnél dolgozó Tim Paterson fejlesztette az Intel 8086-os processzoraihoz a rendszert.  Ízlelgessünk azért: az alapja a Quick and Dirty-nek nevezett rendszer volt. Eme kifejezés egy olyan tulajdonságra utal, amelyet rövid idő alatt végeznek, anélkül, hogy nagy hangsúlyt fektetnének a pontosságra, azaz az eredeti szerző szerint is egy összecsapott fejlesztés volt.

Az MS-DOS története szorosan összefonódik az IBM és a Microsoft történetével. Az 1980-as évek elején az IBM úgy döntött, hogy belép a személyi számítógépek piacára, és ehhez szüksége volt egy operációs rendszerre. Az IBM kezdetben a Digital Research által fejlesztett CP/M rendszert szerette volna licencelni, de a tárgyalások kudarcba fulladtak. Ekkor az IBM a Microsoftot kereste meg, amelynek akkori vezetője, Bill Gates, felajánlotta, hogy beszereznek egy hasonló operációs rendszert. A Microsoft társalapítói, Bill Gates és Paul Allen továbbfejlesztették a Microsoft Disk Operating System-et, közismert nevén az MS-DOS-t, a seattle-i cég meglévő szoftverét használva alapként.

1981. július 9-én jelent meg az az árkádjáték, amely örökre megváltoztatta a videojátékok világát: a Donkey Kong. Ez a játék nem csupán Nintendo első nagy sikere volt a nyugati piacon, hanem két ikonikus karakter, Donkey Kong és Mario „születésnapját” is jelöli – utóbbi eredetileg még csak „Jumpman” néven szerepelt.

A Wireless Application Protocol (WAP) története szorosan összefonódik a mobilinternet hajnalával, amikor a legtöbb felhasználó még monokróm kijelzős, gombos telefonokon próbált adatkapcsolaton keresztül információhoz jutni. A WAP mögött álló iparági összefogás, amely 1997 június 26-án köttetett – Ericsson, Motorola, Nokia és az akkor még Unwired Planet néven ismert cég (későbbi nevén Phone.com, majd Openwave) cégek között – azt a célt tűzte ki, hogy egységes, nyílt, gyártófüggetlen szabványt hozzon létre a vezeték nélküli adatátvitelre és alkalmazásokra.

1974. június 26-án Troy városában, Ohio államban a világ először láthatta működés közben a vonalkódos termékazonosítást. Ezen a napon a Marsh szupermarketben történt meg az első olyan vásárlás, amely során egy termék árát UPC (Universal Product Code — univerzális termékkód) segítségével olvasták be. És mi volt ez a történelmi termék? Egy 10 darabos Juicy Fruit rágógumi csomag!

1948. június 21-én új korszak kezdődött a számítástechnika történetében: ezen a napon futtatták le sikeresen az első programot a világ első tárolt program elvén működő számítógépén, a Manchester Small-Scale Experimental Machine nevű berendezésen – becenevén a „Manchester Baby”. Ez a pillanat a modern számítástechnika egyik megszületési pontja volt.

1979. június 18-án a Microsoft kiadta népszerű BASIC programozási nyelvének első verzióját az Intel új 16 bites processzorára, a 8086-ra. Ez a lépés nemcsak a Microsoft technológiai fejlődését gyorsította fel, hanem megalapozta a vállalat későbbi, világméretű uralmát a PC-piacon.

A kilencvenes évek közepén a Netscape Communications Corp. neve szinte egyet jelentett a világhálóval. A Netscape Navigator böngésző uralta a piacot, és sok elemző – köztük a The Washington Post – azt találgatta, hogy a vállalat akár a Microsoft kihívójává is válhat a szoftveriparban. A lap egyik cikke azt vizsgálta, hogy a villámgyorsan növekvő Netscape vajon képes lehet-e egyszer valódi fenyegetést jelenteni a Microsoft számára.