1986. március 19-én két jelentős domain, az ibm.com és a sun.com is online elérhetővé vált. Ezek a domainek a világháló történetének 11. és 12. legrégebbi bejegyzett webcímei közé tartoznak. Ebben az időszakban az internet még gyerekcipőben járt, és a domainnevek rendszere (DNS – Domain Name System) csupán néhány évvel korábban, 1983-ban került bevezetésre. Az első regisztrált domain, a symbolics.com 1985-ben jelent meg, így az IBM és a Sun Microsystems viszonylag korán csatlakozott az új technológiai hullámhoz.
Tíz évvel a vállalat alapítása után, 1986. március 13-án a Microsoft Corporation részvényei először kerültek tőzsdére, 21 dolláros nyitóáron. A kereskedés során az árfolyam rövid időre elérte a 29,25 dollárt, majd a nap végén 27,75 dolláron zárt. Ez az esemény nem csupán a Microsoft számára volt mérföldkő, hanem rengeteg alkalmazott számára is, akik jelentős anyagi gyarapodást tapasztalhattak.
Az NFL (National Football League) az amerikai futball legmagasabb szintű profi ligája, amely mindig is törekedett arra, hogy a mérkőzések igazságosabbak és pontosabbak legyenek. Az azonnali visszajátszási rendszer (instant replay) ennek a fejlődésnek az egyik legfontosabb mérföldköve volt.
1986. február 20-án a Szovjetunió útjára indította a Mir űrállomás első modulját, amely később az emberiség egyik legfontosabb űrbéli kutatóállomásává vált. A Mir nemcsak a szovjet és orosz űrprogram egyik legnagyobb eredménye lett, hanem több mint egy évtizeden keresztül a nemzetközi együttműködés szimbólumaként is szolgált.
1986. február 3-án a „vaporware” kifejezés először jelent meg egy TIME magazinban megjelent cikkben, amelyet Philip Elmer-DeWitt írt. A szó azóta elterjedt az informatikában, és olyan szoftvereket jelöl, amelyeket bejelentettek, de soha nem adtak ki, vagy csak jelentős késéssel kerültek piacra. A nyolcvanas években sokan azzal vádolták a Microsoftot, hogy tudatosan jelent be új termékeket, hogy ezzel elriassza a vásárlókat a konkurens cégek megoldásaitól.
1986. január 28-án, egy hideg téli reggelen az STS-51-L küldetésre induló Challenger űrrepülőgép röviddel a felszállás után szétesett a levegőben, fedélzetén hét űrhajóssal. Bár sokan azt hiszik, hogy az űrsikló felrobbant, valójában a szerkezetét ért aerodinamikai erőhatások szaggatták szét. A tragédia mély nyomot hagyott az űrkutatás történetében, és hosszú évekre visszavetette a NASA emberes űrprogramját.
1986. január 24-én a Voyager-2 űrszonda történelmi pillanathoz érkezett, amikor először hajtott végre közeli elrepülést az Uranusz bolygó mellett. Ez az esemény mérföldkő volt az űrkutatás történetében, és számos új felfedezést hozott.
A Voyager-2 küldetése az Uranusz mellett
Új holdak felfedezése
Az elrepülés során a Voyager-2 tíz korábban ismeretlen holdat fedezett fel az Uranusz körül, ezzel jelentősen bővítve ismereteinket a bolygóról és holdrendszeréről.
1986. január 15-én nyitotta meg kapuit a National Science Foundation (NFS) által támogatott National Center for Supercomputer Applications (NCSA) a Illinois-i Egyetemen.
1986. január 15-én tartották az Internet Engineering Task Force (IETF) első találkozóját, amely a mai napig alapvető szerepet játszik az internet fejlődésében.