A Wireless Application Protocol (WAP) története szorosan összefonódik a mobilinternet hajnalával, amikor a legtöbb felhasználó még monokróm kijelzős, gombos telefonokon próbált adatkapcsolaton keresztül információhoz jutni. A WAP mögött álló iparági összefogás, amely 1997 június 26-án köttetett – Ericsson, Motorola, Nokia és az akkor még Unwired Planet néven ismert cég (későbbi nevén Phone.com, majd Openwave) cégek között – azt a célt tűzte ki, hogy egységes, nyílt, gyártófüggetlen szabványt hozzon létre a vezeték nélküli adatátvitelre és alkalmazásokra.
1972. június 27-én megalapításra került egy név, amely mára örökre beírta magát a technológia és szórakoztatás történetébe: Atari. A vállalatot Nolan Bushnell és Ted Dabney alapította, és első játékuk, a mára legendássá vált Pong, nemcsak az első kereskedelmileg sikeres videojáték volt, hanem egy új iparág születését is elhozta. 1977-ben az Atari újabb forradalmat indított el: piacra dobta a Video Computer Systemet (VCS), amelyet később Atari 2600 néven ismert meg a világ.
1974. június 26-án Troy városában, Ohio államban a világ először láthatta működés közben a vonalkódos termékazonosítást. Ezen a napon a Marsh szupermarketben történt meg az első olyan vásárlás, amely során egy termék árát UPC (Universal Product Code — univerzális termékkód) segítségével olvasták be. És mi volt ez a történelmi termék? Egy 10 darabos Juicy Fruit rágógumi csomag!
1981. június 25-én a Microsoft hivatalosan is incorporated company-vá alakult, azaz részvénytársasági formában jegyezték be. Bár a vállalat már hat éve létezett, ez a jogi lépés jelentős mérföldkő lett az informatikai ipar történetében. A bejegyzés alig két hónappal előzte meg az IBM PC megjelenését, amely új korszakot nyitott a személyi számítógépek és a Microsoft életében is.
1948. június 21-én új korszak kezdődött a számítástechnika történetében: ezen a napon futtatták le sikeresen az első programot a világ első tárolt program elvén működő számítógépén, a Manchester Small-Scale Experimental Machine nevű berendezésen – becenevén a „Manchester Baby”. Ez a pillanat a modern számítástechnika egyik megszületési pontja volt.
1950. június 20-án az Egyesült Államok Washington városában hivatalosan is átadták a SEAC nevű számítógépet. Ez a gép nemcsak az első teljesen működő tárolt program elvű számítógép volt az Egyesült Államokban, hanem a világon elsőként alkalmazott teljes egészében diódákon alapuló logikai áramköröket is, megbízhatóbbá téve azt a korábbi elektroncsöves gépeknél.
1979. június 18-án a Microsoft kiadta népszerű BASIC programozási nyelvének első verzióját az Intel új 16 bites processzorára, a 8086-ra. Ez a lépés nemcsak a Microsoft technológiai fejlődését gyorsította fel, hanem megalapozta a vállalat későbbi, világméretű uralmát a PC-piacon.
1980. június 17-én az amerikai Szövetségi Szerzői Jogi Hivatal (U.S. Copyright Office) bejegyezte az első két videojátékot szerzői jogi védelem alá: Asteroids és Lunar Lander, mindkettőt az Atari vállalat fejlesztette. Ez a dátum mérföldkőnek számít a videojáték-ipar jogi elismerésében, mivel ekkortól kezdve hivatalosan is intellektuális alkotásként ismerték el a számítógépes játékokat. Több évtizeddel később, ezek a játékok nemcsak jogilag, hanem kulturálisan is klasszikusnak számítanak.
A kilencvenes évek közepén a Netscape Communications Corp. neve szinte egyet jelentett a világhálóval. A Netscape Navigator böngésző uralta a piacot, és sok elemző – köztük a The Washington Post – azt találgatta, hogy a vállalat akár a Microsoft kihívójává is válhat a szoftveriparban. A lap egyik cikke azt vizsgálta, hogy a villámgyorsan növekvő Netscape vajon képes lehet-e egyszer valódi fenyegetést jelenteni a Microsoft számára.
A Maxis neve máig összeforrt a SimCity-vel és általában a „szoftver mint játékon túli szimuláció” gondolatával. A tőzsdére lépés – amelyre 1995-ben került sor – nemcsak üzleti mérföldkő volt, hanem egy korszak lezárása és egy új szakasz kezdete is a PC-s játékiparban. A háttérben egy különleges fejlesztői filozófia, sajátos technikai megoldások és a szimulációs játékok fejlődéstörténete állt.
1978. június 11-én a Texas Instruments bemutatta a Speak & Spell nevű (Mondd és betűzd!) beszélő oktatójátékot, amely mérföldkő lett a beszédszintézis és a játékipar történetében. Ez volt az első olyan eszköz, amely elektronikus úton, egyetlen szilíciumchip segítségével utánozta az emberi beszédet. A készülék nemcsak a gyermekek tanulását forradalmasította, hanem azzal is történelmet írt, hogy megalapozta a modern beszédfeldolgozás (speech processing) és mesterséges beszéd (synthetic speech) technológiáját.
1978. június 8-án az Intel bemutatta az első 16 bites 8086-os processzort, amely nemcsak egy új technológiai korszak kezdetét jelentette, hanem egy olyan architektúra megszületését is, amely a mai napig meghatározza a személyi számítógépek világát. Az x86-os család története innen indult – és máig tart.
2001-ben az internetes szolgáltatók piacán jelentős átrendeződés zajlott, amikor a NetZero és a Juno Online Services bejelentették egyesülésüket. A két vállalat célja az volt, hogy egyesített erővel vegyék fel a versenyt az akkor domináns szereplővel, az AOL-lal szemben, amely a dial-up internet korszak egyik legmeghatározóbb szereplője volt.
1975-ben a Sony forradalmi lépést tett a szórakoztatóelektronika történetében: az Egyesült Államokban piacra dobta az első otthoni videomagnó-rendszert, a Betamax alapjaira épülő készülékeket. Japánban a technológia már korábban, 1975. május 10-én megjelent, de az amerikai piacra lépés volt az a pillanat, amikor a videófelvétel valóban belépett a hétköznapi otthonok világába.
2005-ben a WWDC színpadán Steve Jobs egy olyan bejelentést tett, amely alapjaiban változtatta meg az Apple számítógépeinek jövőjét: a cég fokozatosan felhagy a PowerPC processzorok használatával, és áttér az Intel x86 architektúrára. A döntés akkoriban sokként hatott az iparágra, hiszen az Apple hosszú éveken át a PowerPC platform mellett kötelezte el magát, amelyet az IBM és a Motorola közösen fejlesztett.