1980. május 19-én az Apple Computer bemutatja az Apple III számítógépet az Anaheimben megrendezett National Computer Conference szakkiállításon. A cég számára ez a gép jelentette az első komoly próbálkozást az üzleti felhasználók meghódítására, valamint az első érdemi eltávolodást az akkor már bevált és népszerű Apple II architektúrától. Az Apple III azonban nemcsak mérföldkő volt a vállalat fejlődésében, hanem egyúttal az első jelentős bukás is a cég történetében.

1943. május 17-én az Egyesült Államok hadserege és a Pennsylvaniai Egyetem történelmi jelentőségű megállapodást kötött: ez vezetett el az ENIAC (Electronic Numerical Integrator and Computer) megalkotásához. Az ENIAC lett a világ első teljesen elektronikus számítógépe, amely forradalmasította az adatfeldolgozást, és megalapozta a modern számítástechnika korát.

Jack Mullin, villamosmérnök és a második világháborúban szolgáló amerikai híradótiszt, 1946. május 16-án tartotta az Egyesült Államok első nagy nyilvános bemutatóját egy új, kivételes hangminőséget nyújtó szalagos hangrögzítő technológiáról. A bemutatóra a Rádiómérnökök Intézetének (Institute of Radio Engineers) San Franciscó-i találkozóján került sor, ahol Mullin egy dzsesszzenekar felvételét játszotta le, amely a jelenlévő mérnökök szerint szinte megkülönböztethetetlen volt az élő előadástól.

1979. május 11-én a West Coast Computer Faire rendezvényen mutatták be először privát körben a VisiCalc nevű szoftvert, amely a világ első elektronikus táblázatkezelőjeként forradalmasította az irodai számítástechnikát. A bemutatót Daniel Bricklin (Harvard MBA hallgató) és Robert Frankston (programozó) tartották.

1941. május 12-én a német mérnök, Konrad Zuse bemutatta a Z3 nevű számítógépét, amelyet ma széles körben a világ első teljesen működőképes, programozható számítógépének tartanak. Bár nem volt elektronikus, hanem elektromechanikus felépítésű, a Z3 korszakalkotó mérnöki teljesítmény volt, és alapköve lett a modern számítástechnika történetének.

1894. május 10-én egy fiatal olasz feltaláló, Guglielmo Marconi sikeresen továbbított rádióhullámokat közel 1,2 kilométer (háromnegyed mérföld) távolságra – ezzel megszületett a vezeték nélküli kommunikáció (wireless) technológiája, amely alapjaiban változtatta meg a világ információáramlását és a modern távközlést.

1886. május 8-án szabadalmat kapott Németországban Dr. Carl Gassner, aki megalkotta az első igazán használható szárazcellás (dry cell) elem. Ez az újfajta elem nemcsak forradalmasította az elektromos eszközök használatát, hanem megalapozta a zseblámpa, a hordozható rádiók és számos egyéb mindennapi eszköz létrejöttét is.

1961. május 5-én Alan Bartlett Shepard Jr., a NASA egyik első, úgynevezett „Mercury Hetes” (Mercury Seven) űrhajósa lett az első amerikai, aki az űrbe jutott, amikor egy tizenöt perces szuborbitális repülést hajtott végre a Mercury program keretében, a Freedom 7 nevű kapszulában. A rakéta, amely Shepardot az űrbe juttatta, egy Redstone típusú hordozórakéta volt. Shepard 115 mérföldes (kb. 185 kilométeres) magasságot ért el, és körülbelül öt perc súlytalanságot tapasztalt meg.