Ez a film egy különleges korszakot mutat be: azt az időszakot, amikor a vasfüggöny mögött magyar fejlesztők, mérnökök, tanárok és lelkes számítógép-rajongók nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredményeket értek el a 8 bites számítógépek világában. Olyan történetek elevenednek meg, amelyek nemcsak a számítástechnika, hanem a hazai innováció és kreativitás fontos fejezetei is.
Most minden támogatás számít! Ha szeretnéd, hogy ez a korszak méltó dokumentumfilmet kapjon, itt az alkalom, hogy hozzájárulj az elkészüléséhez.
A Vakondok dokumentumfilm-sorozat hatodik része nem egyszerű nosztalgiafilm a „régi jó” 8 bites időkről, hanem egy ritkán dokumentált, technikailag is rendkívül izgalmas korszak mélyfúrása. A készülő Vakondok 6 a magyar személyi számítógépezés történetét dolgozza fel: a házi barkács-gépektől és klubszobákban forrasztott alaplapoktól a hazai fejlesztésű mikroszámítógépekig, majd a Commodore-hullámig és a máig aktív 8 bites közösségekig.
Billentyűk a gáztűzhelyben. EPROM-ok a pilóták bőröndjében. NATO-embargós chipek pálinkáért.
Nem, ez nem egy kémfilm forgatókönyve. Ez a magyar személyi számítógépezés valódi története.
A Vakondok 6 olyan elképesztő sztorikat mutat be, amelyekről a legtöbben még sosem hallottak: hogyan építettek számítógépeket a vasfüggöny mögött, amikor alkatrész alig volt, pénz még kevesebb, viszont kreativitásból és kitartásból annál több.
Az internet használata mindannyiunk életének részévé vált, és a böngészők fejlődése a használhatóságuk és a felhasználói élmény javítására törekszik. Azonban a böngészők történetében számos fordulópont volt, amelyek jelentősen befolyásolták a fejlődésüket. Egy ilyen jelentős fordulópont volt az, amikor a Netscape, egy korábbi vezető böngésző 5.0-s verziója, 1998. március 31-én nyílt forráskódúvá vált, és elindult a Mozilla projekt.
A Netscape böngésző, amelyet eredetileg a Netscape Communications Corporation fejlesztett, az első böngészők egyike volt, amelyek széles körben elterjedt. A 90-es években a Netscape Navigator volt a legnépszerűbb webböngésző, de hamar elvesztette vezető helyét a Microsoft Windows-hoz mellékelt Internet Explorerrel szemben. A Web gyorsan változott, az Explorer olyannyira domináns volt (2003-ban elérte a 95 százalékos piaci részesedést), hogy a legtöbb weboldal már nem törődött a más böngészőkkel vagy operációs rendszerekkel. A megszűnő kompatibilitással olyan helyzetbe kerültünk, hogy a Microsoft de facto diktálta a webes szabványokat.
Code Rush. Az 1998-as esztendő elején, a dot-com éra csúcsán, a Netscape-nél dolgozó programozók kis csapata elszántan dolgoznak, hogy újraírják a vállalat internet böngésző programját. Ezzel együtt újraírják a szoftverfejlesztés szabályait is azzal, hogy a böngésző receptjét alkotó forráskódot közzé teszik, annak érdekében, hogy a cégen kívül fizetés nélkül dolgozó fejlesztőket is bevonhassák a munkába, a gyorsabb fejlesztés reményében. Az egész vállalat sora az ő kezükben van.
A Netscape Communications-t 1998. november 24-én felvásárolta az America Online (AOL). Az AOL 4,2 milliárd dollárt fizetett a cégért, és Andreessen lett a számítógépes rendszerekért felelős technikai vezető (CTO). Ebben ez évben került fel az MIT Technology Review TR100 listájára, amely a világ 100 legjobb 35 év alatti innovátorát sorolta fel. A megállapodás zárásakor, 1999. március 17-én már 10 milliárd dollárra értékelték.
Kedves barátaim, programozók és nyitott szellemű nézők! Van egy fantasztikus hírünk: megérkezett a Python: The Documentary, a film, ami nyomon követi a világ legismertebb programozási nyelvének, a Python-nak a történetét! Ez nem csupán egy dokumentumfilm, hanem egy élmény, amely megmutatja, hogyan nőtt egy amszterdami kis projekt és lett globális technológiai ikon. A 90 perces alkotás Guido van Rossum, a Python megalkotójának kezdeti ötletétől indul az 1990-es évek elején, és bemutatja, hogyan vált a Python a mesterséges intelligencia, az adatfeldolgozás és a világ legnagyobb vállalatainak egyik alapvető eszközévé. A filmben megszólalnak olyan neves alakok, mint Travis Oliphant, Barry Warsaw, Armin Ronacher, Mariatta Wijaya, és még sokan mások, akik alakították ezt a nyelvet és a nyílt forráskódú közösséget.
A Netscape Communications-t 1998. november 24-én felvásárolta az America Online (AOL). Az AOL 4,2 milliárd dollárt fizetett a cégért, és Andreessen lett a számítógépes rendszerekért felelős technikai vezető (CTO). Ebben ez évben került fel az MIT Technology Review TR100 listájára, amely a világ 100 legjobb 35 év alatti innovátorát sorolta fel. A megállapodás zárásakor, 1999. március 17-én már 10 milliárd dollárra értékelték.
Ne feledjétek, hogy ezen a hétvégén ingyenesen elérhető az igazán nagy klasszikus, a Half-Life második része a Half-Life 2. A Half-Life 2 megjelenésének 20. évfordulója alkalmából a – Linux-on is jól futó – játék ingyenesen beszerezhető a Steam-en és az egész franchise egyesével is nagy kedvezménnyel megvásárolható. Ráadásul a fejlesztő Valve-nál annyira belelkesültek a Half-Life dokumentumfilmmel kapcsolatban, hogy a Half-Life 2-ről is készíttettek egyet. Ahogy ők említették: „A Half-Life 25. évfordulós dokumentumfilmünk olyan jól sikerült, hogy visszahívtuk a Secret Tape-et, hogy készítsenek még egyet, most a Half-Life 2-re koncentrálva. És ez sokkal többről szól, mint csupán egy játék készítése. Kifogytunk a pénzből. Meghekkeltek minket, és egy korai verzió kiszivárgott az internetre. A kiadónk beperelt. Próbáltuk létrehozni a Steamet. Ez mind benne van!”
A Midway Games egykor az amerikai játékipar egyik legismertebb fejlesztő és kiadó cége volt, amely számos klasszikus játék megalkotásáért és kiadásáért felelt. A cég 1958-ban alakult Chicagóban, és kezdetben játékgépek és különféle szórakoztató eszközök gyártásával foglalkozott. Az 1970-es években azonban áttértek az akkor új és forradalmi videojátékokra, ezzel a modern játékipar meghatározó szereplőjévé váltak.
Code Rush. Az 1998-as esztendő elején, a dot-com éra csúcsán, a Netscape-nél dolgozó programozók kis csapata elszántan dolgoznak, hogy újraírják a vállalat internet böngésző programját. Ezzel együtt újraírják a szoftverfejlesztés szabályait is azzal, hogy a böngésző receptjét alkotó forráskódot közzé teszik, annak érdekében, hogy a cégen kívül fizetés nélkül dolgozó fejlesztőket is bevonhassák a munkába, a gyorsabb fejlesztés reményében. Az egész vállalat sora az ő kezükben van. A film bemutatja az emberi és technológiai drámákat, amelyek a tudomány, a mérnöki munka, a programozás és az üzlet között feszül.
A Vakondok 4 – Végigjátszás egy dokumentumfilm a 80-as, 90-es évek magyar videojáték-fejlesztéseiről. Történet egy korról amikor a magyar fejlesztők munkáit szinte az egész világ ismerte, miközben nem sok mindenki tudott arról, hogy Magyarországon egyáltalán folynak ilyen fejlesztések. A vasfüggönynek köszönhető elszigeteltség ellenére Magyarországon a 80-as, 90-es években rendkívül színvonalas videojáték-fejlesztések folytak. Olyan kiadók adták ki a magyar játékokat, mint például a Commodore, Virgin, Activision. Egy 1984-ből előkerült cikkben a The Times arról számol be, hogy „…a nyugati játékboltok letakarítják polcaikat, hogy elférjenek rajtuk a magyar játékok…”.
A Vakondok 4 teljes film megtekinthető itt:
A magyar játékfejlesztésről szóló teljes interjúk, 40 óra terjedelemben, itt találhatóak:
A Vakondok 4 – Végigjátszás egy dokumentumfilm a 80-as, 90-es évek magyar videojáték-fejlesztéseiről. Történet egy korról amikor a magyar fejlesztők munkáit szinte az egész világ ismerte, miközben nem sok mindenki tudott arról, hogy Magyarországon egyáltalán folynak ilyen fejlesztések. A vasfüggönynek köszönhető elszigeteltség ellenére Magyarországon a 80-as, 90-es években rendkívül színvonalas videojáték-fejlesztések folytak. Olyan kiadók adták ki a magyar játékokat, mint például a Commodore, Virgin, Activision. Egy 1984-ből előkerült cikkben a The Times arról számol be, hogy „…a nyugati játékboltok letakarítják polcaikat, hogy elférjenek rajtuk a magyar játékok…”.
A Vakondok 4 teljes film megtekinthető itt:
A magyar játékfejlesztésről szóló teljes interjúk, 40 óra terjedelemben, itt találhatóak:
A Netscape Communications-t 1998. november 24-én felvásárolta az America Online (AOL). Az AOL 4,2 milliárd dollárt fizetett a cégért, és Andreessen lett a számítógépes rendszerekért felelős technikai vezető (CTO). Ebben ez évben került fel az MIT Technology Review TR100 listájára, amely a világ 100 legjobb 35 év alatti innovátorát sorolta fel. A megállapodás zárásakor, 1999. március 17-én már 10 milliárd dollárra értékelték.
Ne feledjétek, hogy ma még ingyenesen elérhető az igazán nagy klasszikus, a Half-Life. A Half-Life megjelenésének 25. évfordulója alkalmából a – Linux-on is jól futó – játék ingyenesen beszerezhető a Steam-en és az egész franchise egyesével is nagy kedvezménnyel megvásárolható.
A Half-Life játék jubileumi változata korlátozott ideig ingyenesen elérhető: