A Netscape Communications-t 1998. november 24-én felvásárolta az America Online (AOL). Az AOL 4,2 milliárd dollárt fizetett a cégért, és Andreessen lett a számítógépes rendszerekért felelős technikai vezető (CTO). Ebben ez évben került fel az MIT Technology Review TR100 listájára, amely a világ 100 legjobb 35 év alatti innovátorát sorolta fel. A megállapodás zárásakor, 1999. március 17-én már 10 milliárd dollárra értékelték. Sokan nevetség tárgyává tették ezt a fúziót, akik úgy vélték, hogy a két vállalati kultúra lehetetlenül egyesíthető; egyik legkiemelkedőbb kritikusa a hosszú éveken át a Netscape-nél dolgozó fejlesztő, Jamie Zawinski volt.
Előtte nem sokkal, 1998. február 23-án a Netscape Communications Corporation létrehozta a Mozilla projektet, amellyel a Netscape böngésző nyílt forráskódú változatának – Mozilla Appliaction Suite – fejlesztését kívánta koordinálni. Eredetileg az olyan technológiai szolgáltató cégeknek szánták, mint amilyen a Netscape is, hogy üzleti modellt építsen a nyílt forráskód köré. A Mozilla név a Netscape Navigator kódnevéből eredeztethető. A Netscape Communicator 4.0 forráskódja lett a projekt alapja, amelyet a Netscape a Netscape Public License alapján tett elérhetővé, amely a GNU General Public License licencen alapult, de lehetővé tette a Netscape számára továbbra is a kereskedelmi verziók előállítását. Néhány Netscape-alkalmazottat bíztak meg a közösség felépítésével.
Kiderült azonban, hogy a kód túlságosan bonyolult és összetett ahhoz, hogy a közösség képes legyen közreműködni a fejlesztésben. A nyílt forráskódú böngésző fejlesztése új irányt vett, és a Gecko leképzőmotor alapjaival elkezdődött egy sokkal modernebb és modulárisabb böngésző fejlesztése. Ekkor került a böngésző eszközarzenáljába az XML-alapú felhasználóifelület-leíró nyelv is, a XUL, ami még napjainkban is a leírja a Mozillához köthető asztali alkalmazások felhasználói felületét.
Amikor az AOL drasztikus költségcsökkentésre szánta el magát 2003-ban, akkor a Mozilla Alapítvány megalapításával kezdődött meg az út amelyen a Mozilla mind a mai napig jár. Ekkoriban már javában tartott a Mozilla Suite szétvágása egyedülálló alkalmazásokra: Firefox internetes böngészőre, Thunderbird levelezőkliensre és az Nvu – későbbiekben KompoZer – weboldal-szerkesztő alkalmazásra.
A Mozilla Suite is tovább él, hiszen az eredeti elveket követve a Firefox és a Thunderbird újdonságait mindig tartalmazza a SeaMonkey internetes alkalmazáscsomag, amely magyar nyelven is elérhető.
Az összesített erőfeszítések eredményeként a Firefox böngésző nagyon stabil és megbízható, és számos biztonsági funkciót tartalmaz, amelyek segítenek a felhasználók személyes adatainak védelmében. Emellett a Firefox a legtöbb platformon elérhető, és sokat tesz a fejlesztők támogatásáért is, hogy fejlesszék és optimalizálják a weboldalakat.
A nyílt forráskódú megközelítés lehetővé teszi a böngésző folyamatos fejlesztését és javítását, így mindig képesek lehetünk a legfrissebb változatot használni. Ez nagyon fontos, mivel az internet gyorsan fejlődik, és a böngészőknek folyamatosan alkalmazkodniuk kell az új technológiákhoz és szabványokhoz. Azonban a nyílt forráskódú fejlesztés nem csak a Firefox böngésző számára előnyös, hanem a szélesebb közösség számára is. A nyílt forráskód lehetővé teszi a fejlesztők számára, hogy az összes hasznosítani kívánt kódot felhasználják a saját projektekben, és a felhasználók számára ingyenes és szabadon elérhetővé teszik a böngészőt. Ez egy nyitottabb internetet jelent, amely elősegíti az innovációt és az együttműködést.
A Netscape böngésző nyílt forráskódúvá tétele és a Mozilla projekt elindítása nagyon fontos mérföldkő volt a böngészők fejlődése történetében. A nyílt forráskódú megközelítésnek köszönhetően lehetővé vált a böngésző folyamatos fejlesztése és javítása, és olyan böngészőt hozott létre, amely kiváló minőségű és könnyen használható. A Firefox böngésző a mai napig népszerű, és a szabad szoftver széles körű elfogadása talált azóta.
Code Rush: Az 1998-as esztendő elején, a dot-com éra csúcsán, a Netscape-nél dolgozó programozók kis csapata elszántan dolgoznak, hogy újraírják a vállalat internet böngésző programját. Ezzel együtt újraírják a szoftverfejlesztés szabályait is azzal, hogy a böngésző receptjét alkotó forráskódot közzé teszik, annak érdekében, hogy a cégen kívül fizetés nélkül dolgozó fejlesztőket is bevonhassák a munkába, a gyorsabb fejlesztés reményében. Az egész vállalat sora az ő kezükben van. A film bemutatja az emberi és technológiai drámákat, amelyek a tudomány, a mérnöki munka, a programozás és az üzlet között feszül. Magyar felirattal is.
A Mozilla drámaian izgalmas történelméről ebben a cikkből lehet további részleteket megtudni.
