Ez a film egy különleges korszakot mutat be: azt az időszakot, amikor a vasfüggöny mögött magyar fejlesztők, mérnökök, tanárok és lelkes számítógép-rajongók nemzetközi szinten is figyelemre méltó eredményeket értek el a 8 bites számítógépek világában. Olyan történetek elevenednek meg, amelyek nemcsak a számítástechnika, hanem a hazai innováció és kreativitás fontos fejezetei is.

Most minden támogatás számít! Ha szeretnéd, hogy ez a korszak méltó dokumentumfilmet kapjon, itt az alkalom, hogy hozzájárulj az elkészüléséhez.

Jó hír, hogy a nagyobb támogatói csomagok is elérhetők részletfizetéssel, így könnyebben választhatsz magasabb támogatási szintet, és az ahhoz kapcsolódó exkluzív jutalmakat is megszerezheted.

Köszönjük, ha támogatásoddal vagy akár egy megosztással segíted, hogy a magyar 8 bites számítógépek eddig kevéssé ismert, izgalmas története minél több emberhez eljuthasson!

Magyar 8 bites gépek a vasfüggöny mögött: HT-1080Z-től a TVC-ig

A film fókuszában olyan, Magyarországon gyártott vagy magyar fejlesztésű gépek állnak, mint a HT-1080Z, a Homelab, az Aircomp, a Brailab, a Primo, a Videoton TVC vagy a Proper-16. Ezek a gépek a nyolcvanas évek elejétől-közepétől jelentek meg, és a korszak tipikus 8 bites architektúráját képviselték: Z80 vagy 6502-szerű CPU-k, néhány tíz kilobájt RAM, BASIC interpreter, kazettás háttértár, televízióra kötött videokimenet.

A HT-1080Z például a hazai iskolaszámítógépes program egyik kulcsszereplője volt, a Videoton TVC pedig a Videoton saját fejlesztésű otthoni számítógépe, amely moduláris bővíthetőségével és grafikus képességeivel próbált versenyre kelni a nyugati gépekkel. A Homelab és a Primo a barkács- és klubkultúrából kinövő, részben házilag is építhető gépek vonalát képviselték, míg a Brailab a látássérültek számára készült speciális, beszédszintetizátoros rendszer volt. A Proper-16 a 8 bites korszak végén, átmenetet képezve a 16 bites világ felé, szintén a hazai fejlesztési kísérletek közé tartozott.

A közös nevező: mindez egy olyan gazdasági és politikai környezetben történt, ahol a NATO-embargó miatt számos nyugati alkatrész és komplett számítógép hivatalosan nem volt elérhető, a devizakeretek szűkösek voltak, a hazai ipar pedig egyszerre próbált lépést tartani a világgal és megfelelni a tervgazdaság logikájának. Ez magyarázza, miért váltak a magyar gépek egyszerre technikai kompromisszumokká és kreatív mérnöki bravúrokká.

Barkácsinnováció és szocialista abszurdum: konyhai sütő, pálinka és EPROM-csempészet

A Vakondok 6 nem csak a gépek specifikációit sorolja majd fel, hanem a köréjük szerveződő, sokszor abszurd történeteket is bemutatja. A készülő filmben felbukkannak például:

• konyhai gáztűzhelyben sütött billentyűk – amikor a gyári technológia hiányát háztartási eszközökkel pótolták, és a műanyag alkatrészek hőkezelése szó szerint otthoni körülmények között zajlott,
• pálinkáért szerzett, embargós chipek – a hiánygazdaságban az informális cserekereskedelem és a „szívességi” hálózatok gyakran fontosabbak voltak, mint a hivatalos beszerzési csatornák,
• pilóták által becsempészett EPROM-ok – a nyugatra repülő személyzetek, kamionosok, diplomaták sokszor kulcsszereplői voltak a technológiai „szürkeimportnak”,
• bányászfeleségek hímzésfinomságú forrasztásai – a precíz kézimunka iránti igény miatt a forrasztósorokon gyakran olyan dolgozók kaptak szerepet, akik más területeken (pl. varrás, hímzés) már bizonyították kézügyességüket,
• IBM PC egy cigányprímás bőröndjében – a nyugati turnék és vendégszereplések során sokszor érkeztek haza olyan gépek és alkatrészek, amelyek hivatalos úton elérhetetlenek lettek volna,
• mezőgazdasági szövetkezetből csúcstechnológiai üzem – a tervgazdaság rugalmatlansága ellenére akadtak olyan TSZ-ek és vállalatok, amelyek a meglévő infrastruktúrát számítástechnikai gyártásra állították át,
• hidegháborús technológiai paranoia – a számítógépek és kommunikációs eszközök körüli bizalmatlanság, megfigyelés és szabályozás a fejlesztők és felhasználók mindennapjait is befolyásolta.

Ezek a történetek egyszerre mutatják meg a korszak találékonyságát és abszurditását. A magyar 8 bites gépek nem pusztán technikai termékek voltak, hanem a rendszer réseiben mozgó, félig hivatalos, félig underground innovációk eredményei. A Vakondok 6 ezt a kettősséget igyekszik megragadni: a mérnöki teljesítményt és az emberi tényezőt.

Emberi történetek: mérnökök, klubok, látássérült alkotók

A film készítői hangsúlyozzák, hogy a Vakondok 6 nem „száraz” technikatörténeti leltár lesz, hanem emberi történetek gyűjteménye. Megszólalnak majd mérnökök, tinédzserek, klubszervezők, gyári technikusok, forrasztósoron dolgozó asszonyok, látássérült alkotók – mindazok, akik a nyolcvanas évek Magyarországán hittek abban, hogy a digitális jövőt nem csak importálni, hanem itthon megépíteni is lehet.

Matusik Szilárd rendező szerint a kép a Vakondok 4 (magyar videojáték-fejlesztés) és a Stamps Back (Vakondok 5, a C64-es és demoscene közeg) után a magyar gyártású számítógépek történeteivel válik teljessé. Ez egy olyan korszak, amelyben a magyar számítógépgyártás bizonyos pillanatokban versenyképes volt a világ élvonalával, és néha kifejezetten előremutató megoldásokat hozott – miközben ma már csak töredékesen dokumentált.

A film egyik fontos motivációja, hogy még élnek azok, akik ezeket a gépeket kitalálták, megépítették, forrasztották, használták, terjesztették. A Vakondok 6 így nemcsak a gépeket, hanem a mögöttük álló tudást és emlékezetet is archiválni próbálja – ami a hazai technikatörténet szempontjából különösen értékes.

Retrocomputing ma: új játékok, demók és zenék 40 éves hardveren

A Vakondok 6 másik nagy tematikus pillére a mai 8 bites közösségek bemutatása. A Commodore 64, a Plus/4, a ZX Spectrum, az Enterprise, az Atari és más klasszikus gépek körül ma is aktív közösségek működnek Magyarországon és nemzetközileg egyaránt. Ezek a közösségek nem csak megőrzik a régi hardvert, hanem új tartalmat hoznak létre rájuk:

• új játékok,
• demoscene produkciók,
• grafikák,
• zenék.

A demoscene alkotók évről évre feszegetik a 8 bites hardverek határait: olyan vizuális és audio trükköket valósítanak meg, amelyekről a gépek tervezői valószínűleg nem is álmodtak. A film azt is megmutatná, hogy a kreativitás nem a gigahertzeknél és a terabájtoknál kezdődik: a szűkös erőforrások gyakran inspirálják a legizgalmasabb megoldásokat.

A magyar retro- és demoscene közeg különösen erős C64-en és Plus/4-en, de az Enterprise és más platformok is rendelkeznek elkötelezett fejlesztőkkel. A Vakondok 6 ezt a ma is élő, aktív kultúrát köti össze a nyolcvanas évek barkács- és klubvilágával, megmutatva a folytonosságot a „vasfüggöny mögötti” első generáció és a mai alkotók között.

További információk, linkek és a kampány részletei a hivatalos felületeken érhetők el:

• Kampányoldal
• Kampányvideó
• Sajtóképek és médiaanyagok
• Vakondok YouTube-csatorna
• Vakondok Facebook-oldal

Aki pedig mélyebben szeretne elmerülni a témában, a korábbi filmek és a teljes interjúk lejátszási listái is nyilvánosan elérhetők, köztük a Vakondok 4 és a Stamps Back háttérbeszélgetései, amelyek szervesen kapcsolódnak a készülő Vakondok 6 világához. 

A korábbi Vakondok részek pedig ingyenesen megtekinthetők a kampányoldal tetején található „Korábbi részek” menüponton keresztül, illetve itt is:

Vakondok 5 - Stamps Back

Vakondok 4 - Végigjátszás

Vakondok 3 - Út a Felszínre

Vakondok 2 - Demoscene - Az Algoritmusok Művészete

Vakondok - Az Igazság Odalent Van