1959. április 9-én a NASA történelmi jelentőségű bejelentést tett: kiválasztották az Egyesült Államok első hét űrhajósát, akik a Mercury-program keretében az ország első emberes űrrepüléseire készültek. Ők voltak az úgynevezett Mercury-hetek (Mercury Seven), akik a világűrbe vezető út első hősei lettek, és nevükkel örökre beírták magukat az űrkutatás történetébe.
1983. április 8-án az Apple történetének egyik legmeghatározóbb, de egyben legellentmondásosabb fordulópontjához érkezett, amikor John Sculley, a PepsiCo akkori elnöke elfogadta Steve Jobs meghívását, és az Apple új elnöke és vezérigazgatója (CEO) lett. Egy döntés, amely nemcsak az Apple sorsát, hanem közvetve az egész számítástechnikai ipar jövőjét is befolyásolta.
1959. április 8-án egy tudományos megbeszélésen, a Pennsylvaniai Egyetemen megszületett egy ötlet, amely örökre megváltoztatta az üzleti világ és az informatika kapcsolatát. Ez volt a COBOL programozási nyelv születésének pillanata, amelynek célja egy egységes, üzleti felhasználásra szánt programozási nyelv megalkotása volt. A COBOL ma is több százmilliárd sornyi élő kóddal működteti a világ gazdasági és közigazgatási rendszereit.
1964. április 7-én az IBM bemutatta a System/360-at, amely nem csupán egy új számítógépcsalád volt, hanem egy teljesen új korszak kezdete az informatika világában. A mainframe (nagygépes) architektúra forradalmasította az iparágat, megszüntetve a hardverek és szoftverek közötti inkompatibilitást, és lefektette a modern számítástechnika alapjait. A System/360 sikere nemcsak az IBM történetének, hanem az egész üzleti világ digitális fejlődésének egyik mérföldkövévé vált.
1969. április 7-e történelmi jelentőségű nap az informatika világában: ekkor született meg az első RFC-dokumentum (Request for Comments), amely megalapozta a modern internetes kommunikáció szabályrendszerét. Az RFC-k története a technológiai együttműködés egyik legszebb példája, amely a kezdetektől a mai napig meghatározza, hogyan fejlődik és működik az internet.
A program, amely elindította az internet forradalmát: 1991. február 26-án Tim Berners-Lee, a World Wide Web megalkotója bemutatta a világ első webböngészőjét, amely a WorldWideWeb nevet kapta. Ez a szoftver nemcsak egy böngésző volt, hanem egyben az első WYSIWYG (What You See Is What You Get – „Amit látsz, azt kapod”) HTML-szerkesztő is, amely lehetővé tette a felhasználók számára, hogy vizuálisan hozzanak létre és szerkesszenek weboldalakat.
Chester Carlson 1942-ben kapott szabadalmat egy elektromos fotózási eljárásra (electrophotography), amely ma fénymásolásként ismert. Az iparág azonban csak évekkel később kezdte felfedezni az eljárás kereskedelmi lehetőségeit, amely végül a Xerox márkanév megszületéséhez vezetett.
1837. február 25-én Thomas Davenport, felesége, Emily, és munkatársa, Orange Smalley megszerezték az első amerikai szabadalmat egy elektromos motorra. A találmányt az 132. számú amerikai szabadalom (U.S. Patent No. 132) alatt jegyezték be, ezzel megalapozva az elektromos hajtás jövőjét. Davenport egy öntődével rendelkező kovács volt Vermontban, aki szenvedélyesen érdeklődött a mágnesesség és az elektromosság iránt.
2011. február 24-én a Discovery űrsikló utolsó útjára indult, végrehajtva 39. és egyben záró küldetését, az STS-133-at. Az űrsikló több fontos rakományt szállított a Nemzetközi Űrállomásra (ISS), köztük az első humanoid robotot, a Robonaut2-t, becenevén R2. A Discovery volt a legtovább szolgálatban lévő űrsikló, és több küldetést teljesített, mint bármely másik NASA űrrepülőgép, ezzel örökre beírta magát az űrkutatás történetébe.
1949. február 24-én az Egyesült Államok elindította a Bumper 5 rakétát, amelyet a NASA az első amerikai rakétának tekint, amely elérte a világűrt. A rakéta egy módosított német V-2 ballisztikus rakétából és egy amerikai fejlesztésű WAC Corporal rakétából állt, és rekordmagasságba, 244 mérföldre (kb. 393 km-re) emelkedett.
1962. február 24-én a világ tanúja lehetett az első műholdas telefon- és televíziós közvetítésnek, amelyet az Echo 1 kommunikációs műhold segítségével hajtottak végre. Bár az Echo 1 technológiája rendkívül egyszerű volt – lényegében egy hatalmas, fémből készült ballon, amely visszaverte a mikrohullámokat –, mégis úttörő jelentőségűnek bizonyult a globális kommunikáció történetében.
2005. február 23-án bejelentették az első mobiltelefon-vírus, a Cabir felfedezését. Ez az új típusú fenyegetés rávilágított arra, hogy az egyre népszerűbb mobilkészülékek sem mentesek a kiberbiztonsági veszélyektől. A Cabir egy féreg (worm) típusú vírus, amely a Symbian operációs rendszert futtató telefonokat támadta meg. Amikor egy fertőzött eszköz bekapcsolt állapotba került, megjelent rajta a „Caribe” felirat.
1927. február 23-án az Egyesült Államokban hatályba lépett a Rádiótörvény (Radio Act of 1927), amely egyértelműen kijelölte a rádiózás szabályozásának kereteit. Az új törvény létrehozta a Szövetségi Rádióbizottságot (Federal Radio Commission, FRC), amely felügyelte az adók engedélyeztetését, a frekvenciák elosztását, az adóteljesítmény meghatározását, valamint a műsorszórási időkereteket. A rádiózás az 1920-as évek elején hatalmas fejlődésen ment keresztül.
1455. február 23-a a nyomtatott könyvek történetének egyik legfontosabb dátuma. Ekkor jelent meg a Gutenberg Biblia, amely az első ismert könyv, amelyet mozgatható betűkkel nyomtattak. Bár a pontos dátum vitatott, ezt a napot tekintik az első példányok elkészültének hivatalos időpontjának. A könyvnyomtatás feltalálása Johannes Gutenberg nevéhez fűződik, aki az 1440-es években fejlesztette ki a mozgatható ólombetűs nyomtatást (movable type).
1999. február 22-én a játékipar egyik sötétebb napja következett be, amelyet a dolgozók csak Chainsaw Monday néven emlegetnek. Ezen a napon a Sierra váratlanul bezárta kaliforniai központját, és munkavállalók százait küldte el. A döntés nemcsak emberi sorsokat, hanem teljes fejlesztői csapatokat és folyamatban lévő projekteket is kettétört. Az esemény máig intő példa arra, hogyan tud egy vállalati átszervezés egyik napról a másikra véget vetni egy kreatív aranykornak.