2009. január 9-én a névtelen Satoshi Nakamoto a Cryptography Mailing List-en közzétett bejegyzésében elindította a Bitcoin hálózatát, amely a decentralizált peer-to-peer kriptovaluta első verzióját tartalmazza. Ezzel kezdetét vette a Bitcoin története, amely lassan, de biztosan új irányba terelte a pénzügyi rendszert, és lehetőséget ad arra, hogy a jövőben alapjaiban változtassa meg a gazdaságot, a társadalmat és a kormányzati struktúrákat. Satoshi Nakamoto hat nappal korábban, 2009.

Herman Hollerith 1889. január 8-án kapott amerikai szabadalmat forradalmi találmányára, a lyukkártyás számológépre. A készülék lyukkártyák segítségével gyorsította fel az adatfeldolgozást, és kulcsszerepet játszott az 1890-es amerikai népszámlálás során, drámai módon csökkentve a feldolgozási időt. Hollerith újítása egy új dimenziót jelentett az automatizált adatfeldolgozás történetében. A lyukkártyás rendszereket a következő évtizedekben világszerte alkalmazták üzleti, kormányzati és tudományos területeken.

1968. január 7-én a Surveyor 7 űrszonda útnak indult a floridai Cape Canaveral 36A indítóállásáról. Ez volt a hetedik és egyben utolsó küldetés az amerikai Surveyor-program keretében, amelynek célja a Hold felszínének alapos tanulmányozása volt. A NASA Surveyor-programja az 1960-as években elengedhetetlen lépés volt az emberes holdraszállások előkészítésében.

2010. január 5-én a Nexus One, a Google által forgalmazott első okostelefon hivatalosan is megjelent a piacon. Bár nem ez volt az első Android-alapú telefon, jelentősége abban rejlett, hogy közvetlenül a Google márkaneve alatt és irányítása alatt forgalmazták, ezzel új irányt mutatva az okostelefon-piacon. A Nexus One forradalmi újítást képviselt az értékesítési stratégiában is: a telefont nem a hagyományos kiskereskedelmi üzletekben árulták, hanem közvetlenül a Google saját webáruházán keresztül lehetett megvásárolni.

1838. január 6-án Samuel Morse először mutatta be úttörő távíró rendszerét a Speedwell Iron Works műhelyében, New Jersey államban, Morristown városában. Ez az esemény alapvetően megváltoztatta a hosszú távú kommunikáció lehetőségeit, és új korszakot nyitott a hírközlés történetében. Samuel Morse távírója egy elektromos jelzéseken alapuló rendszer volt, amelyet a Morse-kód egészített ki. A Morse-kód lehetővé tette az információ átvitelét rövid (pont) és hosszú (vonal) impulzusok formájában. Az üzeneteket vezetéken továbbították, és a fogadó állomáson dekódolták őket.

1972. január 5-én az Egyesült Államok elnöke, Richard Nixon hivatalosan jóváhagyta egy új, forradalmi űrprogram, az űrsiklóprogram (Space Shuttle Program) fejlesztését. Ez a döntés meghatározta az amerikai űrkutatás irányát az elkövetkező három évtizedre, és új korszakot nyitott az emberes űrrepülés történetében.  A Space Shuttle Program megindítását az Apollo-program sikerei és annak költségei inspirálták. Az 1969-es holdraszállás történelmi pillanata után az amerikai űrkutatás jövőjét új prioritások mentén kellett meghatározni.

Richard Matthew Stallman (rms) 1984. január 5-én kezdett el dolgozni a GNU operációs rendszeren, amelyet ingyenes, UNIX-szerű rendszerként tervezett. A Linux kernellel kiegészítve a GNU/Linux napjaink legnépszerűbb ingyenes és nyílt forráskódú operációs rendszere.

1972. január 4-én a Hewlett-Packard forradalmasította a számológépek világát az első kézi tudományos számológép, az HP-35 bemutatásával. Ez a kis eszköz olyan pontosságot kínált, amely a kor legtöbb nagyszámítógépével is vetekedett, és lehetővé tette a mérnökök, matematikusok és tudósok számára, hogy komplex számításokat bárhol elvégezhessenek. Az HP-35 nevének eredete meglepően egyszerű: mindössze 35 gombja volt. Ez a kézhez illő számológép azonban messze túlnőtt ezen a praktikus elnevezésen.