1993. április 30-án a CERN történelmi jelentőségű lépést tett: Tim Berners-Lee kezdeményezésére a Világháló (World Wide Web) forráskódját közkinccsé tette. Ez a döntés nem csupán technikai mérföldkő volt, hanem a digitális információ szabad áramlásának szimbolikus és gyakorlati alapja. Sokan ezt a pillanatot tekintik a Web valódi születésének. A World Wide Web (röviden: WWW vagy egyszerűen csak "a Web") koncepcióját Tim Berners-Lee brit informatikus dolgozta ki 1989-ben a CERN (Európai Nukleáris Kutatási Szervezet) keretein belül.

1981. április 27-én a Xerox bemutatta az 8010 Star információs rendszert – az első olyan kereskedelmi célú számítógépet, amely beépített egérrel (computer mouse) rendelkezett. Bár a gép nem aratott piaci sikert, technológiai jelentősége vitathatatlan: megelőzte korát, és megalapozta a modern grafikus felhasználói felületek elterjedését.

1993. április 22-én jelent meg a Mosaic 1.0, az első olyan webböngésző, amely grafikus felhasználói felületet (graphical user interface) kínált az akkoriban születő Világhálóhoz (World Wide Web). A program forradalmi újítása az volt, hogy a szöveg mellett képeket is képes volt közvetlenül megjeleníteni, ezzel megkönnyítve és vonzóbbá téve az internetes böngészést. A fejlesztés élén Marc Andreessen állt, aki később a Netscape egyik alapítójaként is ismertté vált.

1940. április 20-án Vladimir Zworykin, az RCA (Radio Corporation of America) kutatási igazgatója nyilvános bemutatót tartott az első valóban használható elektronmikroszkópról. Bár az elektronmikroszkóp alapötletét Ernst Ruska és Max Knoll már 1931-ben feltalálták Németországban, az első modell akkor még csak 400-szoros nagyításra volt képes – ez korlátozottan tette hasznossá a tudományos kutatásban.

1957. április 11-én történt meg a repüléstörténet egyik mérföldköve: a Ryan X-13 Vertijet végrehajtotta első sikeres függőleges felszállását és leszállását. Ez volt az első olyan jet-hajtású repülőgép, amely képes volt VTOL (Vertical Take-Off and Landing) repülésre, ami azt jelentette, hogy képes volt emelkedni és landolni anélkül, hogy kifutópályára lett volna szüksége. Bár a projekt sikert aratott, végül két év után törölték.

1959. április 9-én a NASA történelmi jelentőségű bejelentést tett: kiválasztották az Egyesült Államok első hét űrhajósát, akik a Mercury-program keretében az ország első emberes űrrepüléseire készültek. Ők voltak az úgynevezett Mercury-hetek (Mercury Seven), akik a világűrbe vezető út első hősei lettek, és nevükkel örökre beírták magukat az űrkutatás történetébe.

1959. április 8-án egy tudományos megbeszélésen, a Pennsylvaniai Egyetemen megszületett egy ötlet, amely örökre megváltoztatta az üzleti világ és az informatika kapcsolatát. Ez volt a COBOL programozási nyelv születésének pillanata, amelynek célja egy egységes, üzleti felhasználásra szánt programozási nyelv megalkotása volt. A COBOL ma is több százmilliárd sornyi élő kóddal működteti a világ gazdasági és közigazgatási rendszereit.

1969. április 7-e történelmi jelentőségű nap az informatika világában: ekkor született meg az első RFC-dokumentum (Request for Comments), amely megalapozta a modern internetes kommunikáció szabályrendszerét. Az RFC-k története a technológiai együttműködés egyik legszebb példája, amely a kezdetektől a mai napig meghatározza, hogyan fejlődik és működik az internet.