2009. január 3-án valami rendkívül jelentős esemény történt a digitális világban. A titokzatos Satoshi Nakamoto által létrehozott Bitcoin-hálózat életre kelt az első blokk, az ún. Genesis Block kibányászásával. Ez a 0. blokk nemcsak technológiai és gazdasági forradalmat indított el, hanem egy új korszakot is jelzett, ahol a decentralizáció és a pénzügyi szabadság központi szerepet kapott.

1979. január 2-án Dan Bricklin és Bob Frankston, a világ első táblázatkezelő szoftverének, a VisiCalc-nek a fejlesztői megalapították a Software Arts céget, amely a VisiCalc szoftver fejlesztése mögött működött. A VisiCalc-ot később még abban az évben mutatták be és szállították, és ez lett az első olyan „killer app” (megkerülhetetlen alkalmazás), amely személyi számítógépeken futott.

1970. január 1-jén, Greenwich Mean Time (GMT) szerint pontban éjfelkor kezdődött az, amit ma Unix-epoch időként ismerünk. Ez az időszámítás alapja az Unix-alapú operációs rendszerekben, amely során az időt másodpercekben mérik ettől az origóponttól kezdve. De mit is jelent mindez, és miért fontos ez a mai digitális világban? Az Unix-epoch nem más, mint az idő egy referencia pontja, amelyet az Unix és a belőle származó operációs rendszerek használnak az idő mérésére. Az időszámítás lényege, hogy másodperceket számol az 1970.

1939. január 1-én Bill Hewlett és Dave Packard hivatalosan is üzleti partnerségre lépnek. A vállalat nevét saját magukról kívánják elnevezni, azonban a sorrendet pénzfeldobással döntik el. Így a Hewlett-Packard név született meg, amely ugyanilyen eséllyel lehetett volna Packard-Hewlett is.

Az American Bell, amely akkoriban az AT&T (American Telephone and Telegraph Company) anyavállalata volt, 1899. december 30-án átszervezéssel az összes eszközét és vagyonát átruházta az AT&T-re. Az American Bell-t Massachusetts államban alapították, míg az AT&T New York államban került bejegyzésre. A massachusettsi vállalati törvények korlátozták volna az American Bell növekedését, ezért az átszervezéssel az AT&T lett az anyavállalat, így megkerülték ezeket a jogi akadályokat.

A világ első nyilvános filmvetítésére a párizsi Grand Café Salon Indien termében 1895. december 28-án került sor. A vetítést a Lumière fivérek által megalkotott Cinématographe, az egyik legkorábbi mozgóképvetítő készülék segítségével valósították meg. Az alkalmi moziteremben 33 néző vett részt, akik egy-egy frank belépődíjat fizettek azért, hogy megtekinthessék a tíz, nagyjából 50 másodperces filmből álló programot.

Tim Berners-Lee, a brit tudós, aki az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetnél (CERN) dolgozott, munkatársával, Robert Cailliau-val együtt 1990 karácsonya környékén működtette az első webkiszolgálót, az info.cern.ch-t, valamint az első webböngészőt és szerkesztőt, a WorldWideWeb-et. A rendszer állítólag már képes volt kommunikálni az interneten keresztül ezen a napon.

Frank Borman, James A. Lovell és William Anders 1968 decemberében váltak az első emberekké, akik megkerülték a Holdat. Az Apollo–8 fedélzetén összesen tíz holdkörüli keringést hajtottak végre, és számos olyan eljárást teszteltek, amelyek a későbbi holdmissziók során váltak kulcsfontosságúvá. A küldetés során az űrhajósok több történelmi mérföldkövet is elértek: ők voltak az elsők, akik elhagyták a Föld alacsony pályáját, elsőként láthatták a Földet teljes bolygóként, és az elsők, akik közvetlenül pillanthatták meg a Hold túlsó oldalát.