1959 tavaszán Mary Hawes, a Burroughs Corporation számítógépes szakembere (computer scientist) kezdeményezett egy különleges találkozót, amelyre számítógép-használókat, gyártókat és egyetemi kutatókat hívott össze a Pennsylvaniai Egyetemre. A cél világos volt: megalkotni egy olyan programozási nyelvet, amely az üzleti felhasználók számára is könnyen érthető és alkalmazható, ráadásul képes különböző hardverek és rendszerek között is egységesen működni. A találkozón részt vett Grace Hopper is, aki már korábban is az automatizált programozási rendszerek úttörője volt, és a modern számítógépes programozás egyik legendás alakjaként tartjuk számon. Hopper felvetette az ötletet, hogy érdemes lenne a Védelmi Minisztériumhoz (Department of Defense, röviden DoD) fordulni, hogy anyagi támogatást szerezzenek a közös programozási nyelv kifejlesztésére.

A COBOL születésének pillanata

A megbeszélésen jelen volt Charles Phillips is, aki a Data System Research Staff igazgatója volt a DoD-n belül. Phillips azonnal felismerte, milyen hatalmas előnyt jelentene, ha az amerikai hadsereg és más állami szervezetek egységes nyelvet használhatnának a számítógépes rendszereik fejlesztésére. A lelkesedése nem maradt el: rögtön támogatását adta a projekt finanszírozásához, amely így zöld utat kapott. Ez a találkozó tekinthető a későbbi COBOL nyelv (Common Business-Oriented Language) megszületésének első lépésének. A nyelv tervezésének célja az volt, hogy az üzleti felhasználók számára is olvasható és érthető szintaxisú programozási nyelvet hozzanak létre, amely megkönnyíti a vállalati folyamatok modellezését, és hosszú távon fenntartható rendszereket eredményez.

A COBOL bevezetése forradalmi jelentőségű volt az üzleti világ számára. A nyelv gyorsan elterjedt az állami, banki és vállalati rendszerekben, és szinte a mainframe-alapú (mainframe systems) üzleti programozás alapnyelvévé vált. A COBOL különösen jól illeszkedett a pénzügyi, adminisztratív és adatfeldolgozási feladatokhoz, és megbízhatósága miatt évtizedeken keresztül megőrizte központi szerepét. Bár számos modern programozási nyelv született azóta, a COBOL kódállományok jelentős része ma is aktív. Becslések szerint több mint 200 milliárd sor COBOL kód fut a világban, jellemzően bankok, biztosítók, állami hivatalok és nagyvállalatok rendszereiben — különösen mainframe környezetben, ahol stabilitása, időtállósága és robusztussága ma is megkérdőjelezhetetlen.

A COBOL története tökéletes példája annak, hogy egy jól átgondolt technológiai megoldás képes évtizedeken át meghatározni az iparági gyakorlatokat, és az üzleti informatika csendes, ám megkerülhetetlen alappillérévé válni. Az 1959-es philadelphiai találkozón született ötlet azóta is fenntarthatóvá és megbízhatóvá teszi a világ pénzügyi és közigazgatási folyamatait. Ha COBOl-t tanulnál, íme egy ismertető.