1966. augusztus 10-én a NASA útjára indította a Lunar Orbiter I űrszondát, amely az első olyan amerikai űreszköz volt, amely a Hold körül keringett, és feladata a későbbi Apollo-missziók leszállóhelyeinek felderítése volt. A Lunar Orbiter I elsődleges feladata az volt, hogy nagy felbontású fényképeket készítsen a Hold felszínéről, különösen azokról a területekről, amelyek biztonságos leszállást kínálhatnak az Apollo-program űrhajóinak. A misszió a NASA Lunar Orbiter programjának részeként zajlott, amely öt szondából állt (1966–1967).

1898. augusztus 9-én az Amerikai Szabadalmi Hivatal (US Patent Office) kiadta a 608 845 számú szabadalmat Rudolf Diesel számára, amely a róla elnevezett dízel belső égésű motor (diesel internal combustion engine) működési elvét védte. Ez a találmány a 20. század egyik legnagyobb hatású mérnöki vívmányává vált, alapjaiban változtatva meg a közlekedést, a hajózást, a vasúti vontatást és az ipari energiatermelést. Rudolf Diesel, a német feltaláló és mérnök már a 19.

1980. augusztus 8-án az IBM történetének egyik legfontosabb pillanata zajlott le. A vállalat „Project Chess” nevű belső fejlesztőcsapata ekkor mutatta be a felsővezetésnek első mikroszámítógép-prototípusát. A bemutató meggyőzte a vállalati döntéshozókat, és a csapat hivatalos engedélyt kapott arra, hogy egy éven belül elkészítse a teljesen működőképes gépet, amellyel az IBM be tud lépni a gyorsan fejlődő személyi számítógép (personal computer) piacra.

1958. augusztus 7-én elhunyt Herbert Osborn Yardley, az amerikai titkosítás-szakértő, aki a modern titkosító és kódfejtő munka egyik úttörője volt. Az első világháború után Yardley megalapította az úgynevezett Fekete Szobát (Black Chamber), amely az Egyesült Államok első olyan titkosszolgálati szervezete volt, amely békeidőben is működött, és amely a későbbi National Security Agency (NSA) közvetlen elődjének tekinthető. A Fekete Szoba hivatalosan a Foreign Cipher Bureau néven működött, és feladata elsősorban a diplomáciai és katonai kódok megfejtése volt, ami a 20.

A 19. század közepén a világ egyre jobban összekapcsolódott, a vasút és a gőzhajók forradalmasították a közlekedést, de a távolsági kommunikáció még mindig hetekbe telt. A távíró (telegraph) megjelenése új lehetőségeket nyitott meg, ám annak vezetékes infrastruktúrája földrajzi akadályokba ütközött – leginkább az óceánokban. Az Atlanti-óceán két partján – Észak-Amerikában és Európában – már többször is megkísérelték, hogy egy távközlési kábelt helyezzenek el a tengerfenéken, de minden próbálkozás kudarcba fulladt.

2002. augusztus 4-én napvilágot látott az eMule nevű, nyílt forráskódú peer-to-peer fájlcserélő program első futtatható változata, a 0.05a verziószámú kiadás. A szoftvert Hendrik Breitkreuz (becenevén Merkur) készítette el, miután elégedetlen volt az akkor már népszerű, ám zárt forrású eDonkey2000 kliens működésével. Az új program célja az volt, hogy felhasználóbarátabb, átláthatóbb, rugalmasabb és megbízhatóbb alternatívát kínáljon ugyanarra a hálózatra csatlakozva.

1977. augusztus 3-án a Radio Shack bemutatta első személyi számítógépét, a TRS-80-at. A gép nemcsak technológiai mérföldkő volt, hanem jelentős szerepet játszott abban, hogy a számítógépek bekerüljenek az átlagemberek otthonaiba. Megfizethetősége és országos bolthálózata révén a TRS-80 új korszakot nyitott az informatika történetében. A TRS-80 az 1977-es év három legendás személyi számítógépe közé tartozott az Apple II és a Commodore PET mellett.