1994. december 15. – A Netscape Communications Corporation kiadta a Netscape Navigator 1.0 verzióját, amely mérföldkőnek számít az internet történetében. Ez volt a világ első kereskedelmi fejlesztésű webböngészője, amely hozzájárult az internet gyors elterjedéséhez a nagyközönség körében. Bár a szoftvert kereskedelmi célokra fejlesztették, az 1.0-s verzió ingyenesen elérhető volt nem kereskedelmi felhasználásra. Ez a lépés lehetővé tette, hogy magánszemélyek világszerte szabadon használhassák a böngészőt, ezzel felgyorsítva az internet mindennapi életbe való beépülését.
A Netscape Navigator nem csupán egy új böngésző volt, hanem az első olyan eszköz, amely felhasználóbarát megoldásokat kínált az akkoriban még gyerekcipőben járó világháló böngészéséhez. A program gyorsasága, könnyű kezelhetősége és megbízhatósága hamar népszerűvé tette, így rövid időn belül uralta a piacot, és sok felhasználó számára vált az internethez való hozzáférés fő eszközévé. A Netscape Navigator úttörő szerepe abban rejlik, hogy lefektette az alapokat a modern böngészők számára. A program sikere bebizonyította, hogy a világháló nem csupán a kutatók és szakemberek eszköze, hanem a mindennapi emberek számára is értékes platform lehet. A Netscape későbbi verziói és technológiai újításai inspirációt adtak a későbbi böngészők, például az Internet Explorer, a Firefox, a Chrome és más modern megoldások fejlesztéséhez.
A Netscape Navigator 1.0 kiadásával tehát egy új korszak kezdődött – az internet mindenki számára elérhetővé vált, és ezzel megkezdődött a digitális világ rohamos fejlődése.
A Netscape ősét a Mosaic nevű webböngésző adta, amelyet Marc Andreessen írt Eric Binával közösen. Miközben Marc Andreessen Illinois állam egyetemén tanult, részmunkaidőben a National Center for Supercomputing Applications (NCSA) számára is végzett munkát, ahol Eric is dolgozott. Közös munkájuk gyümölcse lett a NCSA Mosaic, amellyel használhatóvá vált Tim Berners-Lee találmánya, a World Wide Web.
Előtérben a felhasználók
Az NCSA Mosaic volt az első felhasználóbarát böngésző, amellyel grafikus megjelenítéssel mindenki számára elérhetővé vált a Word Wide Web varázsa. Olyan kunsztokra volt képes a Mosaic, mint az oldalba ágyazott képmegjelenítés, a népszerű kortárs protokollok támogatása (FTP, NNTP és gopher), Windowson elérhető verzió, valamint a könnyű használat és telepíthetőség.
A legelső böngésző a Web megalkotójának, Tim Berners-Lee-nek a nevéhez fűződik. Az 1991-ben megjelent böngészőt pedig úgy hívták: WorldWideWeb. Ez a böngésző később Nexus névre lett átkeresztelve.
1992-ben és 1993-ban számos – napjainkban már teljesen ismeretlen – böngésző jelent meg. Az 1992-es évjáratból például a Line Mode Browser, a ViolaWWW, az Erwise, a MidasWWW és a MacWWW/Samba böngészőket lehetne megemlíteni, míg egy évvel későbbről a Cello, az Arena, a Lynx, és a tkWWW lehetnek ismertebbek. Ezek közül a GPL-licencű Lynx még ma is elérhető a linuxos tárolókból, de rendelkezik windowsos porttal is.
A Web első generációját Tim Berners-Lee indította el a Uniform Resource Locator (URL), a Hypertext Transfer Protocol (HTTP), és a HTML szabványok megalkotásával és a prototípusok UNIX-alapú rendszerekhez történő elkészítésével. Pár ember úgy vélte, hogy a Web jobb lehet mint a Gopher.
A második generációt Marc Andreessen és Eric Bina készítette NCSA Mosaic böngésző jelentette. Néhány millió ember úgy gondolta, a Web jobb lehet mint a szex.
A harmadik generációt Andreessen és Bina indította el azzal, hogy elhagyták az NCSA-,t és megalakították a Netscape-et.
(Bob Metcalfe, InfoWorld, 1995. augusztus 21., 17. évfolyam, 34. szám)
Saját céggel az internetért
Miután Andreessen 1993-ban megszerezte diplomáját, Kaliforniába költözött. Ott találkozott Jim Clarkkal, aki 1981-ben alapította a Silicon Graphicsot (SGI). Jim éppen akkor hagyta el az általa alapított céget, és remek üzleti lehetőségeket látott a Mosaic-ban. A hamarosan megalakuló Mosaic Communications Corporation megkezdte működését Mountain View-ban, Kaliforniában. Andreessen lett a vállalat elnöke, amely aztán Netscape Communications néven vált ismertté, fő termékük, a Netscape Navigator által. A Mosaic társfejlesztője Eric Bina is társalapító volt a cégben.
A Netscape 1994. október 13-án jelentette be Mosaic Netscape 0.9 nevű terméküket, amely a cég akkori ígérete szerint hamarosan megjelenik, és nem üzleti felhasználásra ingyenesen elérhető lesz.
A Mosaic Netscape webböngésző nem az NCSA Mosaic forráskódján alapult, hanem teljesen újraírt termék volt, melyet rövidesen átnevezték Netscape Navigatorra. Az 1.0 és az 1.1 béta változatai ingyenesen letölthetők voltak 1994 novembere és 1995 márciusa között. Az első, 1.0-s verzió 1994. decemberben jelent meg, és céges előírásokban rögzítették, hogy a nem kereskedelmi felhasználásra a Navigator ingyenes, kiegészítve azzal a megjegyzéssel, hogy az internetes szoftver terjesztésének díjtalannak kellene lennie. Ezt a vállalást két hónap múlva revideálták, lecsökkentve hatókörét az oktatási és nonprofit szervezetekre.
A nagy siker
A böngésző kétségkívül sikeres, Marc pedig 24 évesen példakép lett. A vállalat alapítása, valamint nyilvános részvényértékesítése és tőzsdei bevezetése kapcsán Andreessen a reflektorfényben találta magát. Megjelent a Time és más magazinok címlapján is. Az internet robbanásszerű elterjedésével Marc az internetlufi-generáció vezéralakja volt: fiatal, huszonéves, technokrata, ambiciózus és munkája gyümölcs dollármilliárdokat ér.
A Netscape sikerei felkeltették a Microsoft érdeklődését is. Felismervén a Webben rejlő potenciált, a Microsoft az internetes forradalom élharcosává kívánt válni. Ennek érdekében 1995-ben licencelték a Mosaic forráskódját a Spyglass Inc.-től.
A Spyglass Inc. az Illinois-i Egyetem és az NCSA fejlesztései köré épített üzleti modellt és látta el őket technikai támogatással. A Spyglass 1994 májusában licencelte az NCSA Mosaic böngészőt saját böngészőjének kifejlesztéséhez. Ez a böngésző – ellentétben a Mosaic-kal – minden támogatott platformon lényegében azonos forráskódból állt elő, és ezért UNIX-on, Microsoft Windowson és Mac OS-en is azonos szolgáltatásokat nyújtott.
A böngészőháborútól a Mozilláig
Böngészőháború
Ez a böngésző lett az alapja az Internet Explorernek. Az Internet Explorer 1.0 1995. augusztus 16-án jelent meg a Windows 95 kiegészítésének szánt Microsoft Plus! for Windows 95 csomag, valamint a Windows 95 OEM részeként. Az ingyenesen terjesztett böngésző után a cég nem fizette meg a szükséges díjakat a Spyglass felé. A Spyglass jogi útra terelte sérelmeit, és a bíróság 1997. január 22-én 8 millió dolláros kártérítésre kötelezte a szoftveróriást.
Ezzel kezdetét vette az első böngészőháború.
Ugyanakkor a fejlődés egyértelműen felgyorsult. Új funkciók sora kerültek bele a böngészőkbe ebben az időben, amelyek továbbfejlesztett változatait mind a mai napig használjuk. A JavaScript, a Cascading Style Sheets (CSS) mind abból az időből valók. A gyors fejlődés egyik negatív eredménye volt az internet tagolódása.
A Netscape böngészője fénykorában 90% feletti részesedéssel rendelkezett. De az IE – a Windows részeként terjesztve – gyorsan növelte piaci részesedését. Az Internet Explorer egyetlen előnye az volt, hogy a Windows részeként a legtöbb telepített asztali gépen azonnal és ingyenesen elérhető volt.
A Microsoft hatalmas emberi és anyagi erőforrásokat tett bele az Internet Explorer sikerének támogatásába, többet, mint amennyit a Netscape egyáltalán képes lehetett volna. A Netscape egyedüli nagy bevételt termelő terméke lényegében a Navigator volt, így pénzügyileg sérülékeny volt. Ráadásul a Microsoft a Netscape egyéb bevételi forrását is megcélozta, például az Internet Information Server (IIS) termékkel.
A Netscape ez ellen a stratégia ellen nem tudott mit tenni, egészen 1998 januárjáig, amikor mindenki számára ingyenesen elérhetővé tette böngészőalkalmazását. 1997-ben az év végére a Netscape pénzügyileg megbicsaklott. A vállalkozás részesedése 1998-ban tovább olvadt, és ezt a tendenciát már nem volt képes megfordítani. Ezzel a Netscape, mint Dávid, elvesztette a böngészőháborút Góliáttal szemben.
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma trösztellenes pert kezdeményezett a Microsoft ellen 1998 májusában. Annak ellenére hogy a Netscape nem felperes volt ebben az ügyben, a vezetői idézést kaptak az ügy kapcsán. Számos iratot bocsátottak a bíróság rendelkezésére, közöttük a „rossz attitűd” néven közismertté vált teljes levelezést is, amely a Netscape alkalmazottak között zajlott.
A Mozilla megalakítása
1998. február 23-án a Netscape Communications Corporation létrehozta a Mozilla projektet, amellyel a Netscape böngésző nyílt forráskódú változatának – Mozilla Appliaction Suite – fejlesztését kívánta koordinálni. Eredetileg az olyan technológiai szolgáltató cégeknek szánták, mint amilyen a Netscape is, hogy üzleti modellt építsen a nyílt forráskód köré. A Mozilla név a Netscape Navigator kódnevéből eredeztethető. A Netscape Communicator 4.0 forráskódja lett a projekt alapja, amelyet a Netscape a Netscape Public License alapján tett elérhetővé, amely a GNU General Public License licencen alapult, de lehetővé tette a Netscape számára továbbra is a kereskedelmi verziók előállítását. Néhány Netscape-alkalmazottat bíztak meg a közösség felépítésével.
Kiderült azonban, hogy a kód túlságosan bonyolult és összetett ahhoz, hogy a közösség képes legyen közreműködni a fejlesztésben. A nyílt forráskódú böngésző fejlesztése új irányt vett, és a Gecko leképzőmotor alapjaival elkezdődött egy sokkal modernebb és modulárisabb böngésző fejlesztése. Ekkor került a böngésző eszközarzenáljába az XML-alapú felhasználóifelület-leíró nyelv is, a XUL, ami még napjainkban is a leírja a Mozillához köthető asztali alkalmazások felhasználói felületét.
A Netscape-et végül 1999-ben megvásárolta az AOL 4,2 milliárd dollárért, és Andreessen lett a számítógépes rendszerekért felelős technikai vezető (CTO). Ebben ez évben került fel az MIT Technology Review TR100 listájára, amely a világ 100 legjobb 35 év alatti innovátorát sorolta fel.
Amikor az AOL drasztikus költségcsökkentésre szánta el magát 2003-ban, akkor a Mozilla Alapítvány megalapításával kezdődött meg az út amelyen a Mozilla mind a mai napig jár. Ekkoriban már javában tartott a Mozilla Suite szétvágása egyedülálló alkalmazásokra: Firefox internetes böngészőre, Thunderbird levelezőkliensre és az Nvu – későbbiekben KompoZer – weboldal-szerkesztő alkalmazásra.
