Boldog születésnapot, Debian!

Segítséget kaptál? Szívesen töltöd itt az idődet? Visszajársz hozzánk? Támogasd a munkákat: Ko-fi és Paypal!

kami911 képe

1993. augusztus 16-a a Debian születésnapja. Kedvenc operációs rendszerünk a fantasztikus közösségi munka eredménye. Boldog születésnapot a Debiannak! Évtizedek teltek el, amióta a Debian Projekt megszületett. Ez idő alatt hihetetlen utat járt be a projekt, és szemtanúi lehettünk a világ változásának. Az elmúlt három évtized alatt meghívást kapott a Debian szinte minden kontinensre és országba, több mint 25 Debian Fejlesztői Konferenciára. Hozzájárultak a tudományok fejlődéséhez a Debian Blends-sel, nem hagytak magára a régi hardvert a Hosszútávú Támogatással (LTS - Long Term Support), támogattuk a sokszínűséget és az esélyegyenlőséget az Outreach Programjaikkal. Sőt, még a Föld és a világűr felfedezéséhez is hozzájárultak, ahol senki sem hallja a fejlesztők sikolyát.

Az idő valóban repül, vagy ahogy a latin mondás tartja: „Tempus fugit” (az idő visszavonhatatlanul szökik), amikor jól érezzük magunkat és haladunk előre. A projekt története során néhány tragédiát is átélt, nyilvános vitákat folytak, aggályokat tárgyaltak meg és túléltek, de folyamatosan növekedik a Debian. És mindezt a nyilvánosság előtt történt, mert a Debian Projekt lényege a nyitottság. A kód nyilvános, a hibák és kudarcok is nyilvánosak, a kommunikáció is nyilvános, a találkozók is nyilvánosak, és a FLOSS iránti szeretetük (Free/Libre and Open Source Software) is nyilvános.

A születésnap arra is lehetőséget ad, hogy Ti is elkezdjétek vagy folytassátok a Debianhoz való hozzájárulásotokat. Például megnézheted a Debian-csapatok listáját, telepítheted a how-can-i-help csomagot, és megnézheted, hogy van-e olyan hiba valamelyik általad használt szoftverben, amelynek javításában segíthetsz, elkezdheted megtervezni a következő kiadáshoz szükséges műveket, apró tippeket adhatsz a Debian gépedre történő telepítéshez a wiki oldalaikon, vagy egy Debian live image-et rakhatsz egy USB-memóriába, és odaadhatod egy olyan embernek a közeledben, aki még nem fedezte fel a Debian-t.

A Debian elnevezés Deborah (a fejlesztő kedvese) és Ian Murdock keresztnevének összevonásából állt össze. A Debian története 1993 augusztusában kezdődött, amikor Ian Murdock, a Purdue Egyetem hallgatója közzétette kiáltványát egy új, közösségi alapú Linux-disztribúcióról. A projekt a GNU szellemiségében indult, és kezdetben a Free Software Foundation is támogatta. Az első kiadások még kísérleti jellegűek voltak, 0.x verziószám alatt, de már ekkor körvonalazódott a Debian egyik legfontosabb sajátossága: a közösségi fejlesztés és a demokratikus döntéshozatal. A fejlesztők hamar hozzáláttak a saját csomagkezelő eszköz megírásához, amely később dpkg néven vált ismertté, és alapját adta a későbbi csomagkezelési rendszernek.  A Debian-t gondosan és lelkiismeretesen szerették volna összerakni és hasonló módon karbantartni és támogatni. Szabad szoftver fejlesztők egy kicsi és jól szerezett csoportjaként indult és folyamatosan nőve fejlődött a fejlesztők és felhasználók jól szervezett közösségévé.

1996-ban megszületett a Debian első hivatalos stabil kiadása, az 1.1-es „Buzz”, amely Ian Murdock után Bruce Perens vezetésével már közel ötszáz csomagot tartalmazott. A következő években a disztribúció rohamosan fejlődött: a csomagok száma és a fejlesztők közössége is többszörösére nőtt. Perens nevéhez fűződik a Debian Free Software Guidelines és a Debian Social Contract megalkotása, amelyek máig a projekt alapelveit jelentik. A Debian ekkor vált a szabad szoftver világának egyik legfontosabb hivatkozási pontjává, nem pusztán technikai, hanem filozófiai értelemben is.

Az 1998-ban kiadott 2.0-s „Hamm” már több mint 1500 csomagot kínált, és a korábbi libc5 helyett a modernebb glibc2 könyvtárra épült. Ekkor vezették be az APT-et, az intelligens csomagkezelőt, amely lehetővé tette a függőségek automatikus kezelését, és meghatározta a Debian, valamint a rá épülő disztribúciók jövőjét. A Debian rövid időn belül több processzorarchitektúrát is támogatott, köztük az Alpha, a Sparc, az ARM és a PowerPC rendszereket, amivel a Linux világában úttörő szerepet vállalt.

A 2000-es évek elején a projekt tovább erősödött. A 3.0-s „Woody” már tizenegy architektúrán futott, és először jelent meg DVD-n is, ami akkoriban újdonságnak számított. A kiadások közötti hosszú idő miatt létrejött a „testing” ág, amely stabilabb alapot adott a fejlesztéshez, ugyanakkor biztosította a felhasználóknak, hogy a stabil kiadásnál frissebb szoftverekhez jussanak. 2005-ben a „Sarge” hozta el az új, egységes Debian telepítőt, amely grafikus felületet is kínált, valamint integrálta az OpenOffice-t, a Firefoxot és a Thunderbirdöt.

2007-ben jelent meg a „Etch”, amely hivatalosan is támogatta az AMD64 architektúrát, és ezzel a Debian még szélesebb körben vált használhatóvá. Ezt követte 2009-ben a „Lenny”, majd 2011-ben a „Squeeze”, amely különlegessége az volt, hogy kFreeBSD kernellel is elérhető volt – ezzel a Debian lett az első Linux-disztribúció, amely hivatalosan nem-Linux kernelt is kínált. Ez jól mutatta a rendszer rugalmasságát és a közösség kísérletező szellemét.

A következő években a Debian egyre több csomagot és új technológiát épített be. A 2013-as „Wheezy” hozta a multiarch támogatást, amellyel egyazon rendszerben lehetett 32 és 64 bites csomagokat vegyesen használni. 2015-ben a „Jessie” váltotta le a hagyományos sysvinit rendszert a systemd-vel, ami nagy vitákat kavart a közösségen belül, de végül a legtöbb nagy disztribúcióhoz hasonlóan a Debian is erre az új init rendszerre állt át.

2017-ben jelent meg a „Stretch”, amely több mint ötvenezer csomagot tartalmazott, és visszahozta a Firefox és a Thunderbird hivatalos neveit az Iceweasel és Icedove átnevezések után. A 2019-es „Buster” tovább bővítette a csomagkészletet, és új fordítók, köztük a Rust is bekerültek a rendszerbe. A 2021-ben kiadott „Bullseye” már közel hatvanezer csomagot kínált, Linux 5.10 kernellel, valamint a legújabb LibreOffice és GNOME verziókkal.

A Debian három évtizedes története során a világ egyik legnagyobb és legbefolyásosabb szabad szoftver projektjévé vált. Az évek alatt mindig megőrizte alapelveit: a közösségi önszerveződést, a szabad szoftverek iránti elkötelezettséget és a technikai sokoldalúságot. Számos ismert disztribúció, köztük az Ubuntu és a Linux Mint, a Debianra épül, így hatása messze túlmutat saját közösségén.

Itt megtalálod a Debian részletes történetet.

A Debian szerte a világon több ezer, a saját idejét feláldozó önkéntes fejlesztő közreműködésével jött létre. Néhányan a fejlesztők közül már találkoztak személyesen. A kommunikáció elsődlegesen e-mail-en keresztül (a levelező listák megtalálhatóak a lists.debian.org oldalon) és IRC-n (#debian csatorna az irc.debian.org-on) zajlik