1993. augusztus 21-én a NASA súlyos veszteséget szenvedett el, amikor megszakadt a kapcsolat a Mars Observer űrszondával. A szonda ekkor mindössze három nappal volt attól, hogy pályára álljon a Mars körül, és megkezdje tudományos küldetését. A Mars Observer célja az volt, hogy részletesen feltérképezze a vörös bolygót, tanulmányozza légkörét, felszíni viszonyait és mágneses terét – olyan adatokkal szolgálva, amelyek segíthették volna a jövőbeli emberes és robotmissziókat.

A kapcsolat hirtelen szakadt meg, és minden kísérlet ellenére a NASA többé nem tudott jelet fogni az űreszközről. Bár a pontos ok soha nem derült ki, a legvalószínűbb magyarázat szerint egy üzemanyagtartály repedése vagy szivárgása okozhatta a végzetes hibát. Ez a meghibásodás kritikus nyomásváltozást idézhetett elő, amely végleg működésképtelenné tette a szondát. A Mars Observer elvesztése nemcsak pénzügyi és tudományos szempontból volt óriási csalódás – hiszen közel 1 milliárd dolláros projekt semmisült meg –, hanem pszichológiailag is megviselte az amerikai űrprogramot. A kudarc nyomán a NASA átgondolta a jövőbeni bolygókutató küldetések tervezési és biztonsági stratégiáit.

Bár a Mars Observer soha nem teljesíthette feladatát, öröksége mégis fontos: a tapasztalatokból tanulva született meg a „Faster, Better, Cheaper” filozófia, amely az 1990-es években több sikeres Mars-misszióhoz – például a Mars Global Surveyor (1996) vagy a Mars Pathfinder (1997) – vezetett.