Kilenc hónappal az előző verzió után megérkezett a Distrobox 1.8.2, a népszerű eszköz, amely lehetővé teszi, hogy a felhasználók konténerizált Linux-környezeteket hozzanak létre és kezeljenek könnyedén, akár Podman, akár Docker segítségével. A frissítés a stabilitásra, a tisztább kódbázisra és a fejlettebb kompatibilitásra helyezi a hangsúlyt – miközben új karbantartó is csatlakozott a projekthez. A Distrobox célja, hogy bármely disztribúció felhasználói zökkenőmentesen futtathassanak más rendszerekből származó szoftvereket, mindezt konténerek segítségével, anélkül, hogy a fő rendszert módosítaniuk kellene.
A Distrobox egy olyan eszköz, amely lehetővé teszi Linux disztribúciók és alkalmazások futtatását konténeres környezetben a terminálon belül a meglévő Linux rendszeren. A Podman, a Docker vagy a Lilipod segítségével konténereket hoz létre, amelyek lehetővé teszik szoftverek vagy teljes disztribúciók futtatását.
A létrehozott konténerek ugyanakkor szorosan integrálódnak a gazdarendszerbe, lehetővé téve a felhasználó otthoni könyvtárának, külső tárolóeszközeinek, USB-eszközeinek, grafikus alkalmazásainak és hangjának megosztását.
Az eszköz az elmúlt néhány évben népszerűvé vált a Linux-rajongók körében, így nézzük, mit tesz le az asztalra az újonnan megjelent Distrobox 1.8.2 verzió:
Az MX Linux fejlesztőcsapata bejelentette a közelgő MX Linux 25 (kódnevén Infinity) béta verzióját, amely már a nemrég megjelent Debian 13 „Trixie” kiadásra épül. A rendszer több újdonságot és frissítést hoz, köztük modernizált grafikus környezeteket, új eszközöket és továbbfejlesztett telepítőt. A rendszerindítási alrendszer (init system), a grafikus környezet és a biztonsági funkciók terén olyan újításokat vezetnek be, amelyek gyökeresen átalakítják az eddig megszokott működést. Cikkünkben részletesen bemutatjuk az új verzió legfontosabb újdonságait.
1960. augusztus 12-én pályára állították Echo 1-et, a világ első kommunikációs műholdját. Bár a mai értelemben vett műholdakkal ellentétben az Echo 1 nem erősítette és nem továbbította a jeleket, hanem passzív reflektorként működött: a Földről küldött rádiójeleket egyszerűen visszaverte a felszínére érkező irányba. Ez a technológia akkoriban forradalminak számított, hiszen lehetővé tette, hogy a világ két, egymástól távoli pontja közvetlen rádiókapcsolatot létesítsen műhold segítségével.
1962. február 24-én a világ tanúja lehetett az első műholdas telefon- és televíziós közvetítésnek, amelyet az Echo 1 kommunikációs műhold segítségével hajtottak végre. Bár az Echo 1 technológiája rendkívül egyszerű volt – lényegében egy hatalmas, fémből készült ballon, amely visszaverte a mikrohullámokat –, mégis úttörő jelentőségűnek bizonyult a globális kommunikáció történetében.
1959. január 2-án a Szovjetunió elindította a Luna 1 űrszondát, amely történelmet írt azzal, hogy az első olyan mesterséges objektummá vált, amely elérte a Hold környékét, és megkezdte a Nap körüli pályáját. A szonda indítása a hidegháborús űrverseny újabb fontos mérföldkövét jelentette, és megerősítette a Szovjetunió vezető szerepét az űrkutatásban.
Az Ubuntu Touch egy adatvédelmi és szabadság tiszteletben tartását előtérbe helyező mobil operációs rendszer, amelyet az UBports fejleszt. Az UBports Foundation bejelentette a Linuxos telefonokra és táblagépekre szánt Ubuntu Touch mobil operációs rendszerük következő szoftverfrissítését, amely már a Ubuntu 20.04 LTS alapú, azaz a Focal Fossa-ra alapul. Az Ubuntu Touch OTA-1 Focal egyelőre a következő Ubuntu Touch készülékeken fut teljeskörűen: