A Linux kernel fejlesztői hónapok óta vitatkoznak azon, miként kellene kezelni az eszközök – különösen a mesterséges intelligencián alapuló kódolási segédek – által generált kódbeküldéseket. A kérdés nem pusztán technikai, hanem szemléleti is: hol húzódik a határ hasznos automatizmus és értéktelen „kódszemét” között. Linus Torvalds most ismét határozott véleményt fogalmazott meg, amely világosan elválasztja a jóhiszemű fejlesztőket a rendszerrel visszaélőktől. Szerinte a problémát nem lehet adminisztratív szövegezéssel megoldani.

2009. január 9-én a névtelen Satoshi Nakamoto a Cryptography Mailing List-en közzétett bejegyzésében elindította a Bitcoin hálózatát, amely a decentralizált peer-to-peer kriptovaluta első verzióját tartalmazza. Ezzel kezdetét vette a Bitcoin története, amely lassan, de biztosan új irányba terelte a pénzügyi rendszert, és lehetőséget ad arra, hogy a jövőben alapjaiban változtassa meg a gazdaságot, a társadalmat és a kormányzati struktúrákat. Satoshi Nakamoto hat nappal korábban, 2009.

Hat hónap telt el azóta, hogy a FlightGear projekt adománygyűjtésbe kezdett az OpenCollective platformon. A fejlesztők most beszámoltak arról, mire sikerült felhasználni a támogatásokat, és miért kulcsfontosságúak a rendszeres, akár kisebb összegű adományok. Az eddigi eredmények között stabilabb letöltések, megbízhatóbb infrastruktúra és egy globális CDN bevezetése is szerepel.

Egy kritikus, kattintás nélküli (zero-click) sebezhetőség derült ki a Google Gemini Enterprise rendszerében, amely lehetővé tette vállalati e-mailek, naptárbejegyzések és dokumentumok tömeges kiszivárgását. A „GeminiJack” névre keresztelt probléma nem hagyományos programhiba volt, hanem az AI-rendszer működéséből fakadó architekturális sérülékenység, amely új szintre emeli az AI-alapú biztonsági kockázatokat.