Ahogy mondani szokták, sokat kellett rá várni de megérte! Akik esetleg rendszeresen olvasgatják az irományaimat, azok tudják, hogy konkrétan erről a vonalról érkeztem (Mandrake 7 volt az első aktívan használt rendszerem), és máig inkább RPM hívő vagyok, a Mageia pedig konkrétan a szívem csücske.

A Linux világában sokszor a modern és divatos technológiák kergetése közben megfeledkezünk azokról a projektekről, amelyek a stabilitást, a használhatóságot és a közösségi irányítást helyezik előtérbe. A Mageia pontosan ilyen: egy független, közösség által vezérelt disztribúció, amely töretlenül viszi tovább a klasszikus Mandrake/Mandriva örökséget.

 DrakX: A klasszikus telepítő

Bizony ~15 éve van velünk, nagyjából változatlan formában!
A Mageia saját fejlesztésű eszköze az egyik legátláthatóbb és legsokoldalúbb telepítő a piacon. Nincsenek dizájnos grafikák, webes fiszem-f@szomok, Win like hozzáállás "én okosabb vagyok nálad, majd én megoldom" (igaz kedves SUSE, Fedora, Ubuntu, stb.), ellenben végigvezet a particionálástól kezdve az asztali környezet és csomagok, az indítandó démonok kiválasztásán át a hálózati és biztonsági beállításokig. Bizony, itt még a magamfajta lelkes Btrfs felhasználó a csatolási opciókat is megadhatja a telepítés során, és nem utólag kell variálni a rendszert.
Ha kezdő vagy, kapsz egy csomó segítséget, ha profibb, megkapod a lehetőséget, hogy pontosan beállítsd azt, amit látni szeretnél a telepítés végeztével, ne utólag keljen órákat mókolni a feltelepített rendszeren.

 URPM: Csomagkezelés egyszerűen

A Mageia motorházteteje alatt az RPM csomagkezelő dolgozik, de a varázslat az URPM (és annak grafikus felülete, az rpmdrake) parancsokban rejlik.

Természetesen az URPM automatikusan kezeli a csomagfüggőségeket, így elkerülheted a "dependency hell"-t (függőségi poklot), könnyedén beállíthatod hogy pl. az ajánlott függőségeket ne rakja fel, elkerülvén a fél internet felesleges letöltését...
Ha a terminált szereted, az `urpmi <csomag>` paranccsal pillanatok alatt telepíthetsz, ha pedig a grafikus környezetet kedveled, a Mageia Vezérlőközpontból elérhető szoftverkezelőben kattintgatva telepíthetsz.

Ha jók az emlékeim, a 8-as kiadás óta része a rendszernek a DNF csomagkezelő is, Red Hat vonalról érkezőknek nem kell új parancsokat megtanulni. Az URPM és a DNF ugyanazt az adatbázist használja, tehát nem kell választani közülük, kedvedre váltogathatsz köztük.

A tárolók (core, nonfree, tainted) logikus elrendezése biztosítja, hogy pontosan tudd, mit telepítesz: legyen az nyílt forráskódú szoftver, zárt meghajtóprogram, vagy esetleg szabadalmi kérdéseket érintő média kodek.

 MCC: A Mageia Vezérlőközpont

Talán a Mageia egyik legerősebb fegyvere a Mageia Control Center (MCC). Ez az a hely, ahol a rendszer minden egyes porcikáját beállíthatod, legyen szó hardverről, hálózatról vagy rendszerbiztonságról.

Nem kell tucatnyi beállítóablakot keresgélned, az MCC egy egységes, átlátható felületet ad, ahol a felhasználók könnyen kezelhetik a felhasználói fiókokat, a tűzfalat, vagy akár a rendszerindító eszközöket (GRUB, rEFInd).
A "Biztonsági szint" beállítása itt mindössze néhány kattintás, ahogy a szolgáltatások elindítása vagy leállítása is.
Ha valamilyen új kártyát dobtál a gépbe, az MCC hardvermodulja a legjobb barátod lesz.

A Mageia nem akarja megváltani a világot azzal, hogy minden héten új technológiát erőltet ránk (sajnos a systemd itt sem úszható meg), ehelyett egy megbízható, stabil és rendkívül jól konfigurálható rendszert kínál, amelyet lelkes emberek fejlesztenek, céges nyomás, üzleti kényszer nélkül (egyik utolsó mohikán a "kiadjuk ha készen van" világban). Nyilván nem hibátlan, és vannak kompromisszumos részei (főleg az elérhető csomagok száma, Mint/Ubuntu/Debian vonalról érkezve esélyes, hogy valamelyik kedvenced hiányzik, pl. vifm), de így is kimagaslik a tömegből.

Nálam örök kedvenc marad, és nyilván senkit nem akarok rábeszélni arra, hogy most azonnal sikálja le a megszokott Linux Mintjét (már csak azért sem, mert mindig is egy jól összerakott disztrónak gondoltam), de ha unod a DEB vonalat, vagy csak kíváncsi, esetleg KDE rajongó vagy (a Mageia hagyományosan KDE-re kihegyezett disztró), egy próbát mindenképpen megér, a Mageia 10-ben nem fogsz csalódni.

Berus