A Linux 7.1 fejlesztői kernel közel 40 millió sornyi kóddal érkezik, és a változások mennyisége alapján egyértelmű, hogy nem pusztán „karbantartó” kiadásról van szó. A fejlesztési ciklusban egyszerre jelenik meg új hardvertámogatás (Intel, AMD, ARM, RISC‑V), fájlrendszer‑fejlesztés, teljesítményoptimalizálás, valamint egy látványos „nagytakarítás”, amely régi, alig használt alrendszereket távolít el a mainline kerneltől. A Linux Mint és más disztribúciók felhasználói szempontjából ez a kiadás különösen érdekes, mert több, eddig problémás vagy hiányzó területet érint: Apple Silicon laptopok, új generációs x86 CPU‑k, NTFS‑kezelés, laptop‑specifikus illesztőprogramok.

A Linux 7.1 egyértelműen a modernizáció irányába mutat: régi architektúrák és driverek kivezetése, új hardverplatformok (Intel/AMD CPU‑k, GPU‑k, NPU‑k, ARM/RISC‑V SoC‑k) támogatása, valamint a fájlrendszer‑ és hálózati stack korszerűsítése. A Linux Mint felhasználók számára a legkézzelfoghatóbb előnyök a következők lehetnek, amikor a disztribúció eljut a 7.1‑es kernelhez:

• jobb NTFS teljesítmény és megbízhatóság Windows‑megosztott partíciók esetén,
• jobb támogatás új generációs Intel és AMD processzorokhoz (teljesítmény és energiahatékonyság terén),
• fejlettebb AMDGPU és Intel grafikus támogatás, beleértve régebbi Kaveri APU‑kat és jövőbeli Nova Lake P iGPU‑kat,
• jelentős előrelépés Apple Silicon MacBookok használhatóságában (akkumulátor‑ és energiaadatok, hang irányába tett lépések),
• finomabb laptop‑specifikus funkciók (ventilátorvezérlés, TrackPoint, OEM‑specifikus WMI driverek),
• általános teljesítmény‑ és stabilitásjavulás a memóriakezelés, ütemező és időzítők terén.

A jövőre nézve a 7.1 azt üzeni, hogy a kernel fejlesztése továbbra is agresszívan halad előre a modern hardverek és használati minták irányába, miközben nem fél megszabadulni a történelmi ballaszttól. Aki új generációs laptopot, desktopot vagy szervert használ – különösen Intel/AMD hibrid grafika, AI gyorsítók vagy Apple Silicon esetén –, annak a 7.1‑es kernelre épülő disztribúciós kiadások érezhetően jobb élményt hozhatnak.

Kiemelt újdonságok

A Linux 7.1 funkciólistájában részletesebb áttekintést kaphat a kernel ezen verziójának összes változásáról.

A 7.1-ás kiadás főbb újdonságai áttekintésben

Processzor‑architektúrák: a 486 végétől a FRED és LASS korszakáig

A Linux 7.1 egyik szimbolikus lépése az Intel 486 („i486”) CPU‑támogatás kivezetésének megkezdése. A kód ugyan még a forrásfában marad, de a konfigurációs opciókat eltávolítják, vagyis a standard mainline buildből már nem lehet célzottan 486‑ra fordítani a kernelt. Ez jól mutatja a projekt fókuszát: a fejlesztői erőforrásokat a modern, 64 bites architektúrákra koncentrálják, miközben a 32 bites rendszerek (különösen a nagyon régi x86) fokozatosan háttérbe szorulnak. A fejlesztők maguk is jelzik, hogy bizonyos változások már negatív hatással lehetnek 32 bites rendszerekre, mivel a 64 bites képességek optimalizálása élvez prioritást.

Az x86 világban két fontos, modern funkció kerül előtérbe:

• Intel FRED (Flexible Return and Event Delivery) – alapértelmezetten engedélyezetté válik. A FRED célja a megszakítás‑ és eseménykezelés modernizálása, egyszerűbb és hatékonyabb vezérlésátadási mechanizmust biztosítva. A fejlesztés elsősorban a Panther Lake generációt célozza, de a támogatás kiterjed a várható Intel Diamond Rapids szerverprocesszorokra és az AMD Zen 6 architektúrára is. A gyakorlatban ez alacsonyabb megszakítási overheadet és jobb latency‑t jelenthet bizonyos workloadoknál.
• Intel LASS (Linear Address Space Separation) – a fejlesztők szerint már „jó állapotban” van. A LASS egy biztonsági funkció, amely a lineáris címtér szétválasztásával segít megakadályozni bizonyos típusú memória‑hozzáférési hibákat és potenciális kihasználásokat. Ez különösen fontos a sandboxolt környezetek és a böngészők, JIT‑fordítók szempontjából.

AMD oldalon a CPPC (Collaborative Processor Performance Control) kezelés finomodik: a Linux 7.1 jobb teljesítmény‑prioritás kezelést és dinamikus/raw EPP (Energy Performance Preference) támogatást hoz. Ez a modern Ryzen és EPYC processzoroknál segít abban, hogy a firmware és az operációs rendszer együtt optimalizálja a teljesítmény–fogyasztás egyensúlyt, különösen laptopokon és energiatudatos szerverkonfigurációkban.

Szintén AMD‑hez kapcsolódik az AMD SBI driver és az új SMCA bank típusok támogatása, amelyek a következő generációs EPYC „Venice” platformra készítik fel a kernelt. Ezek a komponensek elsősorban RAS (Reliability, Availability, Serviceability) szempontból fontosak: részletesebb hibajelentés, finomabb monitoring, jobb diagnosztika nagy szerverflottákban.

Az Intel QuickAssist Technology (QAT) fronton a Zstd tömörítés támogatása kerül be a mainline kernelbe, valamint javul a Gen6 hardver támogatása. A QAT célja, hogy kriptográfiai és tömörítési feladatokat hardveresen gyorsítson, tehermentesítve a CPU‑t. A Zstd támogatás különösen érdekes lehet olyan rendszerekben, ahol nagy mennyiségű adatot kell valós időben tömöríteni (például storage gatewayek, proxyk, VPN‑ek).

Architektúra‑szinten említésre méltó, hogy a kernel fejlesztői megkezdik az orosz Baikal CPU‑k támogatásának kivezetését, illetve a LoongArch port is fejlődik (például HIGHMEM támogatással). ARM és RISC‑V fronton 12 új SoC és platform kerül mainline‑ba, ami a beágyazott és edge eszközök világában fontos lépés.

Érdekes újdonság, hogy a 32 bites ARM architektúra mostantól mainline valós idejű (RT) kernel buildet is támogat – korábban ehhez out‑of‑tree patchekre volt szükség. A 64 bites AArch64 már korábban is rendelkezett RT támogatással, így most a 32 bites ARM platformok (ipari vezérlők, régebbi beágyazott rendszerek) is profitálhatnak a determinisztikus ütemezésből.

A virtualizáció terén megjelenik a pKVM védett vendégek nagyon kísérleti támogatása, ami az ARM‑os KVM környezetekben a vendég gépek izolációját erősíti. Ez a felhőszolgáltatók és mobil‑/edge‑virtualizációs megoldások számára lehet fontos, de a funkció jelenleg még erősen kísérleti.

Grafika és gyorsítók: AMDGPU régi lyukak befoltozása, Intel Nova Lake P, Ryzen AI

Az AMDGPU driver fronton egy régi adósság rendeződik: DC támogatás érkezik a GCN 1.1 alapú Kaveri APU‑khoz, vagyis a „Sea Islands” APU‑k mostantól alapértelmezetten az AMDGPU drivert használják a legacy Radeon helyett. Ez egységesebb driverstacket, modernebb kijelzőkezelést (Display Core), jobb többmonitoros támogatást és hosszabb távú karbantarthatóságot jelent ezeknek a még mindig használatban lévő APU‑knak.

Miközben a Valve közreműködésével javul a régebbi AMD hardverek támogatása, az AMD maga új generációs GPU‑k előkészítésén dolgozik az AMDGPU driverben. A konkrét kódnevek és részletek jellemzően a commitokból és PCI ID‑kből derülnek ki, de a trend egyértelmű: a mainline kernel már jóval a termékek piaci megjelenése előtt tartalmazza az alapvető támogatást, ami a disztribúciók számára kulcsfontosságú.

Intel oldalon a Nova Lake P grafika támogatása kezdődik meg. Ez a jövőbeli mobil platformokra vonatkozó előkészítés, amely biztosítja, hogy a Linux kernel már a megjelenéskor képes legyen inicializálni és használni az új iGPU‑kat. Emellett az Intel Xe driver új felhasználói interfészt kap a videomemória‑nyomás és OOM (Out‑Of‑Memory) helyzetek jobb kezelésére, ami különösen fontos a diszkrét GPU‑s rendszerekben, ahol a VRAM szűkös erőforrás.

A grafikus stackhez kapcsolódik egy új Coreboot frame‑buffer DRM driver is, amely a Coreboot firmware‑t használó rendszerek számára biztosít egységesebb, kernel‑szintű framebuffer‑kezelést. Ez főleg speciális, nyílt firmware‑es laptopoknál, mini PC‑knél lehet érdekes.

Az AMDXDNA driverben megjelenik a Ryzen AI NPU energiafogyasztási becslésének riportolása, valamint per‑folyamat memóriahasználati lekérdezések. Ez az AI gyorsítók Linux alatti integrációjának fontos lépése: a felhasználók és fejlesztők jobban monitorozhatják, hogyan viselkedik az NPU valós workloadok alatt, ami segíti a teljesítmény‑ és energiaoptimalizálást.

Tárolás és fájlrendszerek: új NTFS driver és célzott optimalizációk

A Linux 7.1 egyik legérdekesebb újdonsága a vadonatúj NTFS fájlrendszer‑driver bevezetése. A cél egyértelmű: jobb teljesítmény és több funkció, mint amit a jelenlegi kernel‑szintű és FUSE‑alapú NTFS megoldások kínálnak. A Linux világban az NTFS támogatás hosszú ideig problémás volt: a régi, read‑only vagy erősen korlátozott driverek mellett a felhasználók jellemzően FUSE‑alapú megoldásokat (például ntfs‑3g) használtak, amelyek bár funkciógazdagok, de a felhasználói tér–kernel tér közötti kontextusváltások miatt teljesítményhátrányban vannak a natív kernel‑driverekkel szemben.

Az új NTFS driver célja, hogy:

• magasabb átviteli sebességet biztosítson (különösen nagy fájlok és sok kis fájl esetén),
• jobb integrációt nyújtson a kernel I/O alrendszerével (például io_uring és modern cache‑kezelés),
• és hosszabb távon stabil, karbantartható alternatívát adjon a FUSE‑alapú megoldások mellé.

Fontos, hogy a Paragon NTFS3 driver sem tűnik el: a 7.1‑ben is kap hibajavításokat és kisebb módosításokat. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a disztribúciók több NTFS‑opció közül választhatnak, és a következő években valószínűleg a stabilitás, teljesítmény és funkciók alapján dől majd el, melyik válik de facto standarddá.

Más fájlrendszerek is kapnak célzott fejlesztéseket:

• ARM64 NEON‑gyorsított CRC64‑NVMe – a CRC64 ellenőrzés NEON utasításkészlettel történő gyorsítása jelentősen javíthatja az NVMe eszközökön végzett integritás‑ellenőrzés teljesítményét ARM64 platformokon.
• T10 PI (Data Integrity) kezelés átdolgozása – a T10 PI metaadatok hatékonyabb kezelése jobb olvasási teljesítményt eredményezhet olyan storage rendszerekben, ahol a hardveres adat‑integritás kiemelt szerepet játszik.
• exFAT – csökken a fájlfragmentáció, több hibajavítás érkezik. Ez különösen a nagy, cserélhető adathordozók (SD kártyák, pendrive‑ok) esetén fontos, ahol az exFAT gyakori.
• XFS, EXT4, F2FS – a ciklus főként hibajavításokról szól, nagy, látványos új funkciók nélkül, de ez a stabilitás szempontjából kifejezetten pozitív.
• JFS – adat‑integritási „hardening”, vagyis a ritkábban használt, de még létező JFS is kap biztonsági és megbízhatósági javításokat.
• Apple HFS/HFS+ – számos hibajavítás, ami a régebbi macOS partíciók olvasásánál lehet fontos.

A tárolási alrendszerben emellett RAID javítások, io_uring fejlesztések és FSMOUNT_NAMESPACE támogatás is megjelenik, ami a mount‑névterek kezelését finomítja.

Hálózat: régi kódok eltávolítása, modern stack erősítése

A Linux 7.1 egyik leglátványosabb lépése a hálózati alrendszer „tisztogatása”. A fejlesztők eltávolítják az ISDN, amatőr rádiós és más, nagyon régi hálózati drivereket, összesen mintegy 138 ezer sornyi kódot. Ennek egyik közvetlen oka az AI‑alapú bugreport‑rendszerek megjelenése: ezek a ritkán használt, elavult driverek hirtelen sok hibajelentést generáltak, miközben valós felhasználói bázisuk gyakorlatilag nincs. A karbantartási teher csökkentése érdekében a fejlesztők inkább eltávolítják ezeket a modulokat a mainline‑ból.

Hasonló logika mentén kivezetik a UDP‑Lite támogatást is. A UDP‑Lite egy kevéssé használt variánsa a UDP‑nek, amely részleges checksum‑ellenőrzést tesz lehetővé. A kód eltávolítása egyszerűsíti a hálózati stack karbantartását, és a fejlesztők szerint a modern, aktívan használt kód útvonalain javíthatja a teljesítményt.

Fontos változás, hogy az IPv6 támogatás többé nem fordítható külön modulként: a kernel konfigurációjában nem lehet önállóan moduláris IPv6‑ot választani. Ez a disztribúciók számára egyszerűsíti a konfigurációt, és tükrözi a valóságot: az IPv6 mára a hálózati stack alapvető része, nem opcionális extra.

Új hardvertámogatás is érkezik:

• Intel IRDMA – támogatás az új „GEN4” hardverhez, ami az RDMA (Remote Direct Memory Access) környezetekben fontos, különösen adatközpontokban, HPC‑ben.
• Mediatek MT76 WiFi – számos fejlesztés, ami a Mediatek alapú WiFi kártyák stabilitását és teljesítményét javítja.
• Realtek RTL8157 (5 Gbit) és RTL8125cp – új ASIC‑ek támogatása, ami a 2.5G/5G Ethernet elterjedésével egyre fontosabb a desktop és szerver rendszerekben.

Laptopok és hordozható eszközök: Apple Silicon, Lenovo, TUXEDO, kínai OEM‑ek

A laptop‑specifikus driverek terén a Linux 7.1 több, régóta várt fejlesztést hoz. Az egyik legfontosabb a Apple SMC power driver bevezetése, amely végre akkumulátor‑ és energia‑statisztikákat szolgáltat az Apple Silicon (M‑sorozatú) MacBookok számára mainline kernel alatt. Ez kulcsfontosságú lépés ahhoz, hogy a Linux valóban használható legyen ezeken a gépeken: a pontos töltöttségi szint, fogyasztás és töltési állapot nélkül a mindennapi használat erősen korlátozott.

Ehhez kapcsolódik, hogy a hang alrendszerben „bus keepers” támogatás jelenik meg, ami az Apple Silicon audio stack jobb támogatása felé tett lépés. Bár a teljes, kiforrott hangtámogatás még időbe telhet, a 7.1 egyértelműen ebbe az irányba mozdul.

A Lenovo Yoga Fan driver révén számos Lenovo laptop (nem csak Yoga, hanem egyes Legion, Flex, Slim, IdeaPad modellek is) kap finomabb ventilátorvezérlést. Ez a Linux Mintet futtató laptopoknál különösen fontos: a túl agresszív vagy épp túl passzív ventilátorprofil jelentősen befolyásolja a felhasználói élményt.

A ThinkPad felhasználók számára javul a TrackPoint dupla koppintás kezelése, ami a klasszikus „piros pöcökegér” precízebb használatát teszi lehetővé.

A kínai OEM laptopoknál a Bitland MIFS WMI driver hoz előrelépést: ACPI platform profilok, hardvermonitorozás, billentyűzet háttérvilágítás és egyéb funkciók válnak elérhetővé. Ez a kategória gyakran problémás Linux alatt, mert a gyártók zárt, dokumentálatlan WMI interfészeket használnak; a mainline driver ezeknek egy részét egységesen kezeli.

A TUXEDO Computers és az Uniwill OEM laptopjai is több új funkciót kapnak a mainline kernelben, ami a Linux‑orientált gyártók számára kulcsfontosságú: minél több funkció kerül be upstream, annál kevesebb out‑of‑tree patchre van szükség a saját kernel‑buildjeikben.

Egyéb hardverek: Steam Deck OLED, Legion Go, M.2 power sequencing

A Linux 7.1 több, speciális eszközt is érint. A Steam Deck OLED esetében javítják a hangtámogatást, amely a mainline kernel használatakor az elmúlt két évben problémás volt. Ez különösen azoknak jó hír, akik a Valve által szállított SteamOS helyett saját disztribúciót (például Linux Mintet) szeretnének futtatni a Decken, mainline kernellel.

A Lenovo Legion Go gaming handheld számára új driverek kerülnek mainline‑ba, ami a kontroller‑, kijelző‑ és egyéb speciális komponensek jobb támogatását jelenti. A hordozható gaming PC‑k Linux‑támogatása ezzel tovább erősödik.

A HID alrendszerben bővül a Sony Rock Band hardverek támogatása, ami a zenés játékok rajongóinak lehet érdekes, míg az USB alrendszer több új eszközt ismer fel, köztük például a Line6 POD HD PRO audioeszközt és a NexiGo N930W webkamerát.

Az alaplap‑monitorozás terén több ASUS alaplap szenzorai válnak elérhetővé, ami a hőmérséklet‑ és feszültségmonitorozó eszközök (pl. lm‑sensors) számára fontos. A média‑driverek között új RealSense 3D depth kamerák és NVIDIA Tegra kiegészítések jelennek meg.

Érdekes újdonság a PCIe M.2 power sequencing driver, amely az M.2 Key‑E csatlakozók energiaellátásának sorrendjét kezeli. Ez a WiFi/Bluetooth kártyák és egyéb M.2 modulok megbízható inicializálásához fontos, különösen olyan alaplapokon, ahol a hardveres implementáció érzékeny a bekapcsolási sorrendre.

Ezzel párhuzamosan több régi komponens is kikerül: bus mouse támogatás, egyes PCMCIA driverek, valamint az IBM PC110 touchpad driver is eltávolításra kerül, tovább csökkentve a történelmi, de gyakorlatilag már nem használt kódmennyiséget.

Kernel belső változások: ütemező, memóriakezelés, HRTIMER, Rust

A Linux 7.1 nem csak hardverfronton hoz újdonságokat. A kernel belső működését érintő változások közül több is közvetlenül hat a teljesítményre és a stabilitásra.

• Memóriakezelés – széles körű módosítások, amelyek egy része kifejezetten teljesítményjavulást céloz. A részletek sokrétűek (allokátor‑finomhangolás, lru‑kezelés, cache‑policyk), de a cél közös: jobb kihasználtság, kevesebb felesleges memória‑mozgatás.
• Ütemező (scheduler) – több fejlesztés, amelyek bizonyos workloadoknál (különösen sokmagos rendszereknél) javíthatják a válaszidőt és az áteresztőképességet. Az idle SMT sibling kezelés javítása a sched_ext (extensible scheduler) kódban például a logikai szálak hatékonyabb kihasználását célozza.
• HRTIMER – a nagy felbontású időzítő kód átdolgozása pontosabb, megbízhatóbb időzítést és potenciálisan alacsonyabb overheadet eredményezhet, ami valós idejű és latency‑érzékeny alkalmazásoknál fontos.
• Crypto alrendszer – több optimalizáció alapértelmezetten engedélyezetté válik, ami a titkosítási műveletek (TLS, VPN, lemeztitkosítás) teljesítményét javíthatja.
• „Unnecessary memory clobbers” eltávolítása – a fordító optimalizációit gátló, felesleges memória‑clobber jelölések kivezetése segíti a modern fordítók (GCC, Clang) jobb kódgenerálását.

A hung task detector kap egy praktikus újítást: a /proc/sys/kernel/hung_task_detect_count fájl mostantól kézzel nullázható, vagyis a felhasználó vagy adminisztrátor újraindítás nélkül is „resetelheti” a számlálót. Ez hibakeresésnél, hosszú ideig futó rendszereknél hasznos.

A clone3() rendszerhívás új child auto‑reap és PIDFD auto‑kill flagjei finomabb folyamatkezelést tesznek lehetővé, különösen olyan alkalmazásoknál, amelyek PIDFD‑ket használnak a gyermekfolyamatok életciklusának kezelésére.

Érdekes újdonság a user.* xattrs socketsen támogatása, amelyet elsősorban GNOME és systemd fejlesztők kértek. Ez lehetővé teszi, hogy felhasználói attribútumokat rendeljünk socketekhez, ami új lehetőségeket nyit a desktop‑ és szolgáltatásmenedzsment eszközök számára (például policy‑k, metaadatok tárolása).

A Rust integráció is fejlődik: a Linux 7.1 emeli a minimálisan szükséges Rust verziót, és egy kísérleti opciót vezet be, amely a helper függvények inline‑olásának optimalizálásával próbálja javítani a teljesítményt. A Rust‑kód még mindig viszonylag kis szeletét teszi ki a kernelnek, de a trend egyértelmű: a memória‑biztonságos komponensek aránya fokozatosan nő.

Végül, a staging alrendszerben sok fejlesztő teszi meg az első kernel‑hozzájárulását ebben a ciklusban. A staging fa továbbra is belépési pont a kernel‑fejlesztés világába: ide kerülnek az új, még nem teljesen kiforrott driverek és alrendszerek, amelyek később – kellő érés után – átkerülhetnek a „fő” alrendszerekbe.

Részletek

Ahogy Linus írta vasárnap:

So it's only Sunday morning back home, but it's Sunday afternoon where
I am right now, so I'm doing the 7.1 release at the regular time -
just not in the regular timezone.

This obviously means that the merge window opens tomorrow, but I'll be
in yet another timezone by then, so timing will all be a bit
irregular. Normally I try to front-load the merge window and do as
much as possible the first few days - this time I'm not sure that will
work out with my laptop and a couple of long flights without internet,
but I've made sure that I have fetched the early pull requests (thank
you - you know who you are), so I will be able to do some of it
off-line.

Anyway, possible slight hiccups in the merge window aside, the news
today is 7.1. Below is the shortlog for the last week - nothing
particularly interesting or scary stands out, which is as it should
be. It's mostly various smaller driver updates (gpu, networking,
sound, misc) with some networking and trace tooling fixes. And random
minor changes elsewhere.

Please do keep testing despite the release, and apologies in advance
if my merge window latency is going to be a bit random the next few
days. I briefly considered just extending the release for a week, but
decided it wasn't really worth it. I may come to regret that decision,

                   Linus

Azaz:

Odahaza még csak vasárnap reggel van, de ahol most tartózkodom, már vasárnap délután, ezért a 7.1-es kiadást a szokásos időpontban készítem el – csak éppen nem a megszokott időzónában.

Ez természetesen azt jelenti, hogy a merge ablak holnap nyílik meg, de addigra már egy újabb időzónában leszek, így az időzítés kissé rendszertelen lesz. Általában igyekszem a merge ablak elejére koncentrálni a munkát, és az első néhány napban a lehető legtöbbet elvégezni. Most azonban nem vagyok biztos benne, hogy ez sikerülni fog, tekintve, hogy csak a laptopom lesz nálam, illetve vár rám néhány hosszú, internet nélküli repülőút. Ugyanakkor gondoskodtam róla, hogy előre letöltsem a korán beérkezett pull requesteket (köszönöm – tudjátok, kik vagytok), így ezek egy részét internetkapcsolat nélkül is fel tudom dolgozni.

Mindenesetre, a merge ablak esetleges kisebb döccenőitől eltekintve, a mai hír a 7.1-es kiadás. Alább található az elmúlt hét rövid változáslistája (shortlog). Semmi különösebben érdekes vagy aggasztó dolog nem emelkedik ki belőle, és ennek így is kell lennie. Többnyire kisebb illesztőprogram-frissítések (GPU, hálózat, hang, egyéb), emellett néhány hálózati és nyomkövető (trace) eszközzel kapcsolatos javítás, valamint elszórtan kisebb módosítások a rendszer más részein.

Kérlek, a kiadás ellenére továbbra is teszteljetek, és előre is elnézést kérek, ha a következő néhány napban a merge ablak alatti válaszidőm kissé kiszámíthatatlan lesz. Rövid időre megfordult a fejemben, hogy egyszerűen egy héttel elhalasztom a kiadást, de végül úgy döntöttem, hogy ez nem érné meg. Lehet, hogy még megbánom ezt a döntést.

Linus

A legújabb stabil kernel letölthető a Linux kernel weboldaláról a kernel.org címen valamint a kernelfa forráskódja is elérhető.