1675. június 22-én II. Károly brit király elrendelte a Greenwichi Királyi Obszervatórium megalapítását. Ez az esemény nemcsak a csillagászat történetében jelentett mérföldkövet, hanem évszázadokkal később alapjául szolgált a Greenwich Mean Time (GMT), majd a Coordinated Universal Time (UTC), azaz az egyetemes világidő kialakulásának is. A világ időmérő rendszerei, sőt operációs rendszerek időkezelése is ezen az egyetlen királyi döntésen alapul.

1948. június 21-én új korszak kezdődött a számítástechnika történetében: ezen a napon futtatták le sikeresen az első programot a világ első tárolt program elvén működő számítógépén, a Manchester Small-Scale Experimental Machine nevű berendezésen – becenevén a „Manchester Baby”. Ez a pillanat a modern számítástechnika egyik megszületési pontja volt.

1976. június 19-én a Viking–1 űrszonda sikeresen Mars körüli pályára állt, tíz hónappal azután, hogy elindult a Földről. Ez az esemény fontos mérföldkő volt a világűr felfedezésének történetében: a Viking–1 lett az első amerikai űreszköz, amely sikeres, működőképes leszállást hajtott végre a Marson, és elsőként hajtott végre teljes értékű tudományos küldetést a vörös bolygón.